Elöntött vagy betemetett kráter

A sokféle angol elnevezés mind azt a helyzetet takarja, amikor egy becsapódási krátert valamilyen anyag elönti, betakarja vagy teljesen betemeti.

A kráterek természetes üledékgyűjtők. Belsejükben lassan felhalmozódnak különféle üledékek. Ezek érkezhetnek felülről, pl. légkörből kihulló hamu vagy hó; oldalról, pl. a lassan vagy csuszamlás formájában gyorsan lepusztuló kráterfal anyaga; vagy a perem áttörésével, pl. egy folyó áttörve a peremet belehordja hordalékát; a lepusztuló vagy áttört kráterperem pedig a kívülről érkező lávafolyásokat sem tudja megállítani, így a láva is részben vagy egészben elöntheti a krátert. Megfelelően intenzív vagy hosszan zajló vulkanizmus, vagy hulló anyag idővel teljesen betemetheti a krátert, aminek helyét is csak átöröklött domborzati vagy más jelek mutatják meg.

A fenti szcenáriókon kívül a krátert szomszédos kráterek törmelékterítője is betakarhatja.

A képen bemutatott Alcott krátert a szomszédos Mylitta Fluctus híg bazaltlávafolyásai öntötték el. Ehhez egy ponton át kellett törniük a kráter peremét.

A kráterek elöntése segíthet a kormeghatározásban ott, ahol a krátersűrűség-számlálással nem jutunk eredményre (mert véletlenszerű a kráterek elhelyezkedése). Ivanov és Head (2015) megfigyelték, hogy mi az aránya azoknak a krátereknek, melyeket különböző, a rétegsorban egymást követő lávasíkságok öntöttek el. Schaber és mtsai (1998) adataiból ismert, hogy a Vénusz krátereinek kb. 6%-a van elöntve. Az idősebb (rétegsorban lejjebb levő) lávasíkságokba csapódó kráterek 3%-át öntötték el ezek az idősebb lávák. A fiatalabb (lebenyes, a rétegsorban fölül lévő) lávasíkságokon található krátereknek viszont 33%-át öntötték el ilyen lebenyes lávák. Amelyik területen kevesebb kráter szenvedett elöntést, ott a vulkáni anyag erre a területre intenzívebb elöntéssel, gyorsabban települt, mert egyenletes kráterképződést feltételezve csak a kráterek 3%-a esetében volt aktív a becsapódás után a vulkanizmus ezen a területen. Ahol a kráterek nagyobb arányban szenvedtek elöntést ott feltehetjük, hogy azok a lávák sokkal hosszabb időn keresztül öntötték el a felszínt, azaz kisebb intenzitással (lassabban) borították be a területet. Itt ugyanis a becsapódások 33%-a után volt még aktív vulkanizmus ezen a területen. Ez a módszer tehát alkalmas arra, hogy az egyes lávasíkságok településének a hosszát, azaz a vulkáni aktivitás hosszát megbecsülje.