Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató CsoportEnglish

Lejtős tömegmozgás

Lejtős tömegmozgás

Slide

Lejtős tömegmozgás – radarkép
    200%

    Lejtős tömegmozgások mindenhol előfordulnak, ahol van lejtő és gravitáció. A „szállítóközeg nélküli” anyagáthelyeződés definíciója annyiban talán módosításra szorul, hogy a sűrű vénuszi légkörben bármilyen mozgást befolyásol a forró légkör közege.

    Meredek vulkánkúpok lejtőin, hosszan futó hegygerincek vagy hasadékvölgyek peremén már az alacsony felbontású radarképeken is azonosíthatóak csuszamlások nyomai (Malin 1992). A csipkézett dóm nevű szerkezet esetében egyenesen meghatározó a dóm fejlődésére nézve, hogy oldalát csuszamlások csipkézik. A jelenségek pontos meghatározása nehéz, mert a tömegmozgás lehet suvadás, csuszamlás vagy hegyomlás is.

    A tömegmozgási eseménynek két fő nyoma marad: a szakadásfalban létrejött fülkeszerű mélyedés (ez csipkézi a hegyoldalt), és a törmelék általában lebenyes peremű nyelve, kúpja, szoknyája.

    Az is előfordulhat, hogy a vulkáni felépítmények peremén látható csuszamlásnyomok a vulkáni kitöréssel összefüggésben keletkeztek, forró gázokat és olvadt kőzeteket is tartalmazó törmelékárak, torlóárak nyomai. Ugyanakkor a sűrű és forró légkörben gyakorlatilag mindenféle tömegmozgás tartalmaz forró gázokat, így egy nemvulkáni törmelékmozgás is a törmelékárakhoz hasonló folyamatban mozog. Erre példa a kráterek törmelékterítője, mely úgy tűnik, mintha folyékonyan települne, holott (illó) folyadék nincs jelen a folyamatban.

    A Marson ismertek a hosszú kifutású csuszamlások, melyek jelentős távolságot tesznek meg. A Vénuszon nem ritkák az olyan csuszamlások, ahol a törmelék jelentős távolságra mozog a forrástól, azaz nem a lejtő alján halmozódik fel, hanem annál távolabb, akár 80 km-re (Bulmer 2012). A törmelék a radarképeken töredezett, halmokat alkotó képet ad, ami arra utal, hogy a mozgó anyag szilárd volt (Bulmer 2012).

    Érdekesség, hogy a Magellan-űrszonda két 1990-es elrepülése között történt egy sziklafalról csuszamlás, ami az „előtte” - „utána” képpáron jól látható (PIA00248 sz. Photojournal-kép). Feltételezik, hogy törésvonalon keletkezett földrengés okozta a tömegmozgást, ami arra utal, hogy a tektonika ma is aktív arrafelé.

    Lejtős tömegmozgás – ábra