Sokszögmintás lávasíkság

A lávasíkságok kőzetanyagát helyenként sokszögű mintázat töri meg.

A sokszögmintás területeket a Földön a kiszáradó agyagos felszíneken ismerjük, de a fagyás-olvadás ciklus hatására és lávában is előfordulnak. A Vénuszon a sokszögmintás területek eredeteként csak az utóbbi jöhet számításba. A vénuszi sokszögmintás területek közül csak azokat ismerjük, melyek a kb. 100 m felbontású radarképeken kivehetőek, vagyis jellemzően nagyobbak, mint a Földről vagy Marsról ismert poligonális mintázatú talajok.

Az óriás sokszögek 1–3 km átmérőjűek, és sokszor koronák vagy pajzsmezők közelében találhatóak. Egy-egy sokszögmintás terület több száz km-es átmérőjű is lehet (lásd a képen). Sokszögmintát több mint 200 helyen találtak (Smrekar és mtsai 2002). Az egymást keresztező törések között is sokszögmintás (itt: négyszögmintás) felszín alakul ki.

A lávasokszögek kialakulásának legalapvetőbb magyarázata a frissen települt lávafelszín lassú lehűlése, amikor az összehúzódó lávaanyagban egységes (izotróp) feszültségek keletkeznek, melyek sokszögmintát formázó repedésekben oldódnak fel. Így keletkeznek a bazaltorgonák is, amelyek a sokszögrepedések között szétvált bazalt hosszú oszlopai. Ez az elmélet a Vénuszon azért problémás, mert a számítások szerint a megfigyelt méretű sokszögek kialakulásához legalább 20 km vastagságú hűlő lávaréteg kellene, ami nem reális feltételezés. Így más magyarázatra van szükség.

Óriás lávasokszögek kialakulhatnak úgy is, hogy a lávaréteg alsó és felső része között keletkezik feszültség, a mélyből erősödő hő (pl. köpenydiapir) hatására. Ekkor a lávaréteg mélyében a melegedés miatt nyomóerők alakulnak ki, a felső részén pedig húzóerők, amik táguló töréseket okoznak. Hogy ez a modell működjön, a geotermikus gradiensnek 3°C/km-nek kell lennie (ennek értékét nem ismerjük a Vénuszon; a Földön 30°C/km).

Végül elképzelhető, hogy a sokszögek kialakulását éghajlati eredetű hőmérsékletváltozás okozza. A modellek szerint a sűrű légkörben illóanyagokat (gázokat) kibocsátó vulkánkitörések jelentős felszíni hőmérsékletváltozást okozhatnak. A felszínt globálisan fedő 1–10 km-es vastagságú lávaelöntés során annyi víz és kéndioxid jut a légkörbe, mely 90–200 °C hőmérsékletváltozást okozhat a következőképpen: a vastagodó felhőréteg először lehűlést okoz, majd a víz és kéndioxid eloszlása után a felhőzet csökken, amitől a hőmérséklet egy ideig emelkedik. A hőmérséklet-változások pedig lassan a felszín alá is eljutnak.

A vénuszi sokszögek 15%-a kompressziós eredetű hátakból állnak, azaz pl. éghajlati melegedéskor keletkezhettek. Ha a poligonokat egyetlen globális esemény hozta létre, akkor rétegtani korjelzőként lennének használhatók.