Vulkano-tektonikus szerkezetek
Koronanóva
Corona-nova
Egy korona közepében kifejlődő nóva: a koronanóva.
Ha a korona közepén egy csillag alakú törésrendszer (árok vagy telér, esetleg gerinc – azaz nóva) található, akkor az ilyen komplex forma neve korona-nóva lesz. A koronabelseji nóvák és koronakörüli körkörös árkok valószínűleg a korona kialakulása után (vagy előtt) keletkeztek.
Némelyik körül pluszban egy ív alakú árokrendszer is található, ami a korona kialakulása után keletkezett. Akárcsak a koronáknál, ezeknél is jellemző a kiemelkedő központ és perem.
A sugárirányú árkok átlagosan 300 km hosszúak, de 2000 km-ig is elnyúlhatnak. Jellemzően az egyenlítő közelében található fiatal árokrendszerekhez kötődnek.
A nóva rész nyíróerők hatására keletkezett törésekből áll, amik felszín alatti telérekből keletkeztek; és összefüggésben vannak a felszín felnyomódásával. Egyes elméletek szerint a nóva maga az első felszíni alakzat, ami a korona kifejlődésének első fázisában jön létre. A köpenydiapir szétterülésekor egy kifejlődő telérraj koronát vagy vulkánt is kialakíthat. A peremi körkörös törések viszont már a visszasüllyedés időszakában jönnek létre. Más elméletek amellett érvelnek, hogy a koronákon belüli nóvák a koronák kialakulása után jönnek létre (pl. Aittola és Kostama 2002). Lehetséges, hogy mindkét megközelítésnek igaza van és rájuk más és más példák találhatók.
Furcsa módon a nóvák araknoidokkal sosem párosulnak, csak koronákkal.
Az ábrán egy sugárirányú lávafolyásokkal színezett koronanóva (Mbokomu Mons) látható.
