Gyollai Ildikó és Polgári Márta

„Kisiskolás koromban az volt a kedvenc időtöltésem, hogy szép kavicsokat gyűjtöttem a Duna-parton. Később beszippantott a földtudomány, geológus lettem és hatalmas, több száz millió tonnás vas- és mangánérctelepek keletkezését kutattam. Rájöttem, hogy ezeket a telepeket mikrométeres nagyságú baktériumok hozzák létre, így elmerültem a nanovilágban. Később ez a tapasztalat repített a meteoritkutatásba. Eredményeim azt mutatják, hogy a meteoritok egy része, köztük marsi meteoritok is az ércekhez hasonló „kukacos” szövetűek és ásványos összetételűek, ami azt sugallja, hogy létrejöttükben a baktériumok működésének szerepe lehetett.”

„Óvodás koromban nagyon megfogott az Őslények országa c. rajzfilm, első rajzom dínókat és vulkánokat ábrázolt. Később útépítés mellett sétálva, aztán családi kirándulásokon is kőzeteket gyűjtöttem, kagylós mészköveket és vörös kalcitokat. Egy középiskolai pályázatra a gánti bauxitbányáról írtam, „Egy titokzatos marsbéli táj nyomában” címmel, mintegy „előrevetítve” későbbi kutatási témám. Az egyetemi terepgyakorlatokon már bányában is jártunk, ahol ritkább ásványokat is találtunk. Bérczi Szaniszló csapatában történelmi magyarországi és antarktiszi meteoritok kőzetátalakulásaival foglalkoztam. Később a Bécsi Egyetemen annak az okát kerestem, hogy a „hógolyó” Föld jégkorszakból hogyan tudott a Föld kiszabadulni és felmelegedni. Először geológiai folyamatokat és meteoritbecsapódást vizsgáltunk, de ezek nem feleltek meg az adatoknak. Végül Polgári Mártával rájöttünk, hogy élőlények is okozhatnak ilyen hatást, méghozzá Fe-Mn-oxidáló baktériumok. 1000-szeres nagyításban ezek gyöngyfüzérre hasonlítanak és még a meteoritokban is taláhatunk ilyesféle szerkezeteket.”