Unger Zoltán

„A konkrécióképződés sok kutatónak okoz fejtörést, nekem is, de nem ezért lettem geológus. A Holdra szállás indította el a fantáziámat, hogy vajon a Holdon milyen kőzetek vannak? Most már felteszem azt kérdést is, hogy a Holdon vajon vannak konkréciók? Ugyanis a Marson vannak! Ma a konkréciók képződése köti le a figyelmemet, ugyanis a mai napig nincs egyértelmű magyarázat arra, hogyan is képződnek azok a nagyon változatos összetételű, méretű és érdekes elhelyezkedésű kőgombócok. Vannak gömb alakúak (szferulák = gömböcskék), enyhén lapultak, elnyúltak, sőt összenőttek is. A löszben képződöttek magyar neve az alakjuk miatt: löszbaba. Zömmel homokos anyagból mész által összecementált konkréciókat ismerünk. Vannak kutatók, akik úgy gondolják, hogy egyegy mészmag kioldódva összecementálja a mag körüli anyagot, általában a homokot. Én úgy gondolom – ebben erősítenek meg a kutatások – hogy összetettebb a jelenség, a fordított ozmózis játszik ebben döntő szerepet további tényezők mellett. Bármelyik elmélet is igaz, ehhez is, ahhoz is vízre van szükség, azaz a konkréciók víz jelenlétére utalnak. Ez a Mars esetében már bizonyított több szinten. A konkréciók végül az erózió révén kipreparálódnak: a keményebb konkréciók körüli finom, nem cementált homokszemcséket a víz, a szél elhordja, és az ott maradó konkréciók egy adott szinten megjelentek a felszínen. Kutatásom célja, hogy mesterségesen is megpróbáljunk előállítani konkréciókat, amelyhez ifjú tudósokra is lesz szükség. Ez azért is fontos, mert a mészkonkréciókon túl ismeretesek még vas- és mangán konkréciók, amelyeket a történelmi időkben és helyenként még ma is bányásznak, mert jelentős nyersanyagforrást képviselnek.”