Gerincöv, hegységöv

A lávasíkságok anyagát sokféle hosszanti tektonikus forma deformálhatja, az egyik ilyen a több km széles, több tíz km hosszú hegygerincek kötege. E komplex, de inkább dombság jellegű zónákon kívül néhány kifejezetten magas gyűrt hegység is előfordul a Vénuszon.

A gerincek kötegekbe rendeződve gerincöveket alkotnak (Frank és Head 1990, Ivanov és Head 2011) vagy szélesebb területen elterülve gerincekkel deformált síkságokként határolható le területük.

Az egyes gerincek 5–10 km szélesek és több tíz km vagy száz km hosszúak. Meredek gerincektől egészen enyhe lejtésű dombvonulatok sorozatáig változik a hátak morfológiája. A hátak általában szimmetrikusak, és sima, lekerekített felszínűek. Nyomóerők hatására alakultak ki bazaltlávasíkságokban (lásd a képen, ÉK–DNy-i irányban). A gerincek a tesszerák után alakultak ki, viszont a redőgerinceknél korábban gyűrődtek fel. Erre az említett két formával való találkozási (kontakt) peremeik rétegtani viszonyai utalnak. A tesszerákkal való kapcsolatuk ennél bonyolultabb: a tesszerák határán a gerincövek (a sűrűn vonalazott síkságokhoz hasonlóan) tesszeraszerűen deformálódnak, ami arra utal, hogy a tesszerák és gerincekkel deformált síkságok egy ponton a Vénusz történetében egyszerre (de)formálódtak. Egy különleges, egyedi elrendeződésük a 70°É-i.sz., 200°K-i.h. környékén található. Ezt a helyet „A Gerincövlegyező” néven ismerik a Venyera–15/16 küldetések óta (Barsukov és mtsai 1986).

Földrajzi nevük Dorsa. Földi névhasználattal alacsony hegységnek, orogén (hegységképződési) területeknek neveznénk őket.

A hegységövek típuspéldái a Lakshmi-fennsík köré gyűrődő hegységek. Kifejezetten magasak (5–7 km, Maxwell: 11 km) és képződésükben szerepet játszott a kéreg izosztatikus megvastagodása is, azaz gyökérzónával is rendelkeznek (Zuber és mtsai 1994). Sűrűn egymást követő gerincekből állnak, amelyek 5–15 km szélesek és párszáz km hosszúak. A Lakshmi-fennsík és a körülötte levő, a Vénuszon egyedülálló hegységek keletkezése összefüggésben lehet a bolygó túloldalán levő Artemis központtal. Az ottani felszálló köpenyáramlás talán itt süllyed a mélybe és okoz nyomóerőket a felszínen (Hansen 2018).

• 23°K
• 48°É
• Ausra Dorsa