Konkoly-Thege Miklós és Lukács Károly

Konkoly-Thege nemesi család sarjaként magántanulóként végezte a középiskolát. Egyetemre Pesten, majd Berlinben járt. Ógyallai birtokán csillagvizsgálót építtetett, hogy a csillagászatnak szentelje életét. Az ő korában még csak erős távcsővel lehetett a Marsot megfigyelni (lásd a Hold és a Mars látszólagos méretét bemutató képet!). Éles szem kellett a felszín vörös és kevéssé vörös területeinek észleléséhez, biztos kéz a lerajzolásukhoz és tiszta idő, hogy a légköri áramlások ne mossák el a képet. 1879. október 29-én Konkoly-Thege ezt jegyezte föl naplójában: „Mióta én a Mars felületét vizsgálom, még soha oly rendkívül élesen körvonalozott foltokat nem láttam, mint ma. … A Mars vérpiros színben tűnik elő. A legnagyobb folt a bolygó egyenlítőjéhez közel áll, mely majdnem hegyesre nyúlik a tábla északi széléhez, de mielőtt elenyészik, egyszer megszakad, s megszakadt része kelet felé görbül. Polyp alakban keletre s nyugatra két kiágazással bír.” De hogy e foltok mik lehetnek, azt csak az űrszondák tudták kideríteni 80 évvel később.

Budapesten és Párizsban járt egyetemre, és földrajz-történelem szakon végzett. Ezután az ógyallai csillagdában dolgozott és megfigyelte a Marsot, amiről 1904-ben, 22 évesen publikált cikkeket. Egy pályamunkájához másolatot készített az amerikai Percival Lowell marsi sarkvidéket ábrázoló • térképéről, amit saját megfigyelésekkel egészített ki a szövegben. Korának egyik legnagyobb csillagásza, Camille Flammarion is buzdította megfigyelései folytatására. Pályafutását azonban az első világháború és az azt követő forradalmak megtörték, ezután a Balaton kutatója lett. De pontosan nem tudni, miért hagyta ott a bolygómegfigyeléseket.