Felhőtérképek és éghajlati diagramok

A napközeli évszakban a bolygó felhőmentes, mert ilyenkor a melegebb felszínről felszálló áramlatok felkapják a port, a por a légkört is melegíti, a melegeb légkör száraz, nincs felhőképződés.

A déli félgömb nyarán napközelben vagyunk, ezért itt, délen a legmelegebb a nyár. Télen megül a felszínen a dér és felhős az ég; a levegő sosem melegebb -90 foknál. A nyár derült, de poros; délben kis ideig 0 foknál melegebb a levegő, a felszínt akár 30 fokosra fűtheti a felhőtlen égen folyamatos napsugárzás, de ugyanazon az éjjel -70 fokos a fagy. A déli-sarki régióban a nyári napközelség idején meglepően meleg a pár hónapos nyár (a fagyott felszín fölenged), de ilyenkor majdnem egész nap az égen van a nap. A tél hossző és hideg, mert naptávolban lassabban telnek a hónapok (a Mars lassabban halad pályáján). A sötétségben nappal és éjszaka egybeolvad és folyamatos a -120 fok alatti fagy, amikor még a CO2 is kifagy a légkörből a felszínre. Magyarország marsbéli koordinátáin négy évszak van: felhős, viharos és hideg tél, amikor éjjel is, nappal is majd egyforma a hideg (-110 fok), gyors tavaszi felmelegedés, ami port is hoz; nem túl meleg (naptávoli) nyár (-35 fok nappal, -80 éjjel), felhőtlen, de poros ég; és gyorsan hűlő ősz. A felszín pedig sosem deres.