A marsi ősi víz és jég térképe

Sokszögmintás talaj (repedéshálózat) keletkezik, ha a fagyás-olvadás évszakosan mozgatja a talajt, vagy ha a felszín anyaga kiszárad.

Esőt sosem figyeltek meg, de egy űrszonda lézerszkennere sarkvidéki hóesést detektált.

A Mars ma rendkívül száraz. A víz talajjég formájában, vagy a sarki jégsapkában, és a légkörben (felhőkben, ködben) van jelen.

A völgyeket patakok eróziója vájta. Bennük millió éves különbséggel folyt víz a hesperiai korszakban, sosem egyszerre voltak aktívak. A völgyrendszerek az egyenlítő környékén fokozatosan borították be a területet. Egyazon völgyben többször is folyhatott víz, különböző korokban. A vulkáni régiókban nem találunk völgyeket, mert a völgyek keletkezésének időszaka után kiömlő láva borította be őket; a hideg sarkokhoz közelebb pedig talán sosem alakultak ki. Delták ott keletkeznek, ahol egy folyó egy tó vagy tenger partján levő torkolatánál lerakja hordalékát. A Marson a delták több, mint 3,5 miliárd évesek (a völgyekhez hasonlóan). A gleccserszerű, jégformálta szerkezetek jégben gazdag törmelékben vagy jég alatt keletkeztek. A völgyekhez hasonlóan egy bizonyos szélességi zóna mentén találhatóak, ami azt mutatja, hogy létrejöttüket a helyi (zonális) éghajlat határozta meg. A Mars éghajlata átalakul, amikor a bolygó forgástengelye jobban meghajlik, mint ma (klíma = ég-hajlat!). Találunk gleccsernyomokat az egyenlítő mentén is (végmorénákat), a nagy vulkánok lábainál. Ahogy a Nap egyre melegebb lesz a következő évszázmilliók során, a Mars éghajlata jelentősen és végleg megváltozik, a mai jég elszublimál vagy elolvad.

A völgyeket Brian Hynek térképezte a Coloradói Egyetemen Boulderben. A jeges szerkezeteket Joseph Levy és munkatársai térképezték a Texasi Egyetemen Austinban (USA).

A déli területen levő két kerek mélyedés (feketével) két hatalmas becsapódási medence, melyben valaha tó lehetett.