English

Planetológiai kurzusok

Ez a táblázat a magyarországi egyetemeken meghirdetett planetológiai vagy azzal összefüggő tárgyú kurzusokat mutatja, a 2000 előtti előzményekkel együtt.

Korábbi kurzusanyagok (2010)

Kurzusok idővonala intézményenként

A keresésnek és a témakörnek megfelelő kurzusok évente egyszer szerepelnek. A tanévet a kezdő éve jelöli; a konkrét év nélküli tételek kimaradnak. A színek az intézményeket és az ELTE szakterületeit jelzik; a doktori iskolák egységes sötétebb színt kaptak.

(Exo)Bolygólégkörök szeminárium I-IIELTEELTE: TTK Csillagászati Tanszék / ELTE Fizika Doktori Iskola2020-21/1, 2023/24, 2024-25/22 (+?)csssplatm1g19gm, FIZ/5/043, FIZ/5/044Forgácsné Dajka Emese; P. Kiss Csaba[1] [2] [3]
A bolygókutatás legújabb eredményeiELTEELTE: TTK Természetföldrajzi Tanszék2010-11/1; 2011-12/12llln19446:4Bérczi Szaniszló; Sik András; Kereszturi Ákos[1]
Miskolci EgyetemMiskolci Egyetem: Műszaki Földtudományi Kar, Ásványtani-Földtani Intézet2007 óta minden 2. félévben; 2022-23/2MFFAT 6202Somosvári Béla; Zajzon Norbert[4]
A Föld kozmikus kapcsolataiDebreceni Egyetem2017/181 (+?)TGOE0106Szabó Gergely[5]
ELTEELTE: TTK Földtudományi Doktori Iskola2011-12/2; 2012-13/1; 2012-13/2; 2013-14/1; 2013-14/2; 2014-15/1; 2014-15/2; 2015-16/1; 2016-17/1; 2016-17/2; 2017-18/1; 2018-19/1; 2019-20/1; 2019-20/2; 2020-21/2; 2021-22/1; 2021-22/2; 2022-23/1; 2022-23/2; 2023-24/1; 2023-24/2; 2024-25/1; 2024-25/2; 2025-26/1; 2025-26/2; 2026-27/126FÖL/1/074E; FÖL/1/074GYKereszturi Ákos[1]
A Mars geológiájaELTEELTE: TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék2008-09/11og1n1P13Kereszturi Ákos[1]
A Mars geológiájaELTEELTE: TTK Anyagfizikai Tanszék2010-11/2; 2011-12/2; 2012-13/2; 2013-14/24ff1n9g90; ff1n9g91Bérczi Szaniszló; Kereszturi Ákos[1]
A Naprendszer formakincse és tanulmányozásának módszereiELTEELTE: TTK Természetföldrajzi Tanszék2008-09/11lg1c2L20; lg1n2L20; llln90639; naprendl17gaHargitai Henrik[1]
A Naprendszer földrajza és geológiájaELTEELTE: TTK Természetföldrajzi Tanszék2009-10/2; 2010-11/2; 2011-12/2; 2012-13/2; 2013-14/2; 2014-15/26aa5t1111; llln90658Sik András; Kereszturi ÁkosDokumentált oktatási félévek: Sik András (2014-15/2); Kereszturi Ákos (2014-15/2)[1]
Advances in exoplanet researchELTEELTE: TTK Csillagászati Tanszék2024-25/1; 2026-27/12csssexoresf24em; FIZ/5/060Molnár László; Sándor Zsolt Mózes[1]
ELTEELTE: TTK Természetföldrajzi Tanszék2008-09/1; 2009-10/12llln19446:3Bérczi Szaniszló; Hargitai Henrik; Sik András[1]
AsztrobiológiaELTEELTE: TTK Csillagászati Tanszék2012-13/1; 2017-18/22cc2n2ab1Dobos Vera; Kereszturi Ákos[1]
Debreceni EgyetemDebreceni Egyetem: Fizikai Tudományok Doktori Iskola2026-os kurzuslista1 (+?)PF2/347-21Fülöp Zsolt; Nigel Mason[6]
Asztrofizika, planetológia és űrkutatásEszterházy Károly Katolikus Egyetem (Eger)2022/23–2023/241 (+?)LOT_KR129K2[7]
Asztrogeológia és kozmokémiaDebreceni EgyetemDebreceni Egyetem: Földtudományok Doktori Iskola20251 (+?)TPGE1030Csámer Árpád[8]
Asztrogeológia és kozmopetrográfiaDebreceni EgyetemDebreceni Egyetem: Ásvány- és Földtani Tanszék2018-19/11TGBE1207 / TTGBE5114Csámer Árpád[9]
Miskolci EgyetemMiskolci Egyetem: Anyag- és Vegyészmérnöki Kar, Űrtudományi MSc2023–2025/26; 2026–1 (+?)MAKKEM325MLSzőri Milán[10] [11] [12]
Az exobolygók kutatásaELTEELTE: TTK_PHD Fizika Doktori Iskola2022-23/1; 2023-24/2; 2024-25/2; 2025-26/24FIZ/5/040Molnár László; Szabó Róbert[2]
ELTEELTE: TTK_PHD Fizika Doktori Iskola2016-17/21FIZ/2/101EPál András[1]
Bevezetés a meteoritikábaDebreceni EgyetemDebreceni Egyetem: Földtudományok Doktori Iskola20251 (+?)TPGE1032Csámer Árpád[8]
BioasztronómiaELTE2001-től1 (+?)Almár Iván[13]
Bioasztronómia és planetológiaELTEELTE: TTK Csillagászati Tanszék2002-03/2; 2004-05/22cccn1s16; cccn1s16:1; cccn1s16:2Almár Iván; Illés ErzsébetDokumentált oktatási félévek: Almár Iván (2004-05/2); Illés Erzsébet (2004-05/2)[1]
Bolygófejlődés és asztrobiológiaELTEELTE: TTK Természetföldrajzi Tanszék2002-03/21lltn91621Kereszturi Ákos[1]
Bolygófelszínek térképezéseELTEELTE: TTK Földtudományi Doktori Iskola2011-12/2; 2013-14/1; 2013-14/2; 2014-15/1; 2016-17/2; 2017-18/1; 2017-18/2; 2019-20/18FÖL/1/075EHargitai Henrik[1]
ELTEELTE: TTK Természetföldrajzi Tanszék2010-11/1; 2011-12/1; 2012-13/1; 2013-14/1; 2014-15/1; 2016-17/2; 2017-18/1; 2017-18/2; 2018-19/1; 2018-19/2; 2019-20/2; 2021-22/1; 2022-23/113llln19446:2; lh2n1060; bolygol17emHargitai Henrik (2010-11/1, 2011-12/1, 2012-13/1, 2013-14/1, 2014-15/1, 2017-18/2, 2018-19/1, 2019-20/2, 2021-22/1, 2022-23/1); Karátson Dávid (2010-11/1, 2011-12/1, 2012-13/1, 2013-14/1, 2014-15/1)[1]
Bolygók és bolygórendszerek keletkezéseELTEELTE: Fizika Doktori Iskola2016-17/1; 2022-23/2; 2025/26-os tanterv: félév nem közölt2 (+?)FIZ/2/097E; FIZ/5/045Sándor ZsoltDokumentált oktatási félévek: Sándor Zsolt (2016-17/1)[1] [14] [2]
BolygókutatásELTEELTE: TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék2012-13/21oo2n1602Molnár Gábor; Székely Balázs; Timár Gábor[1]
Csillagászat és asztrofizikaNKE / UniSpace2024-es tantárgyi program1 (+?)Tóth László[15]
Miskolci EgyetemMiskolci Egyetem: Anyag- és Vegyészmérnöki Kar, Űrtudományi MSc2023–2025/26; 2026–1 (+?)MFFAT7180LZajzon Norbert[10] [11] [12]
Élet az exobolygókonELTEELTE: TTK Csillagászati Tanszék2021-22/2; 2022-23/22csssexolifg20exRegály Zsolt; Sándor Zsolt[1]
Élet az UniverzumbanSzegedi TudományegyetemSZTE: TTK Kísérleti Fizikai Tanszék; Dóm tér 9., Budó-terem; bármely szak2002-03/11Szatmáry Károly[13]
Fajok közötti kommunikáció és hosszú távú médiaarcheológiaELTEELTE: BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet2022-23/1; 2023-24/12BMI-MEDD-601.HH2Hargitai Henrik[1]
Fejezetek a meteoritika tárgykörébőlELTEELTE: TTK Földtudományi Doktori Iskola2009-10/2; 2021-22/22FÖL/2/103EDitrói-Puskás Zuárd[1]
Fotogrammetria és fotointerpretációELTEELTE: IK Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet2004-05/11te710fot01(ik):2Timár Gábor[1]
Gyerek a Marson - tudományos ismeretterjesztés az [origo] hírportálonELTEELTE: TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ2008-09/21stbn9093Simon Tamás[1]
ELTEELTE: TTK Anyagfizikai Tanszék; ELTE: TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék2001-02/2; 2003-04/2; 2004-05/1; 2004-05/2; 2005-06/1; 2005-06/2; 2006-07/1; 2006-07/2; 2007-08/1; 2007-08/2; 2008-09/1; 2008-09/2; 2009-10/1; 2009-10/2; 2010-11/1; 2010-11/2; 2011-12/1; 2011-12/2; 2012-13/1; 2012-13/2; 2013-14/1; 2013-14/2; 2014-15/1; 2014-15/2; 2015-16/1; 2015-16/2; 2016-17/1; 2017-18/1; 2018-19/1; 2019-20/1; 2020-21/1; 2021-22/132fggn9g67; fggn9g67:02; ge0x0s2821; gggn9513:2Bérczi Szaniszló; Józsa Sándor (2003-04/2, 2004-05/2, 2005-06/2, 2006-07/2, 2007-08/2, 2008-09/2, 2009-10/2); Szakmány György (2003-04/2, 2004-05/2, 2005-06/2, 2006-07/2, 2007-08/2, 2008-09/2, 2009-10/2)[1]
Kis- és mikroszkopikus égitestek a NaprendszerbenELTEELTE: Fizika Doktori Iskola2025/26-os képzési terv1 (+?)FIZ/5/046[2]
Klimatikus planetomorfológiaELTEELTE: TTK Alkalmazott- és Környezet Földtani Tanszék; ELTE: TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék2007-08/21gg1c1Y64; gg1n1Y64Kereszturi Ákos[1]
Kozmikus anyagok és földi analógiákELTEELTE: TTK Anyagfizikai Tanszék2010-11/2; 2011-12/2; 2012-13/2; 2013-14/24ff1n9g89Bérczi Szaniszló (2010-11/2, 2011-12/2); Hargitai Henrik (2010-11/2, 2011-12/2); Kereszturi Ákos (2010-11/2, 2011-12/2); Sik András (2010-11/2, 2011-12/2)[1]
KozmokémiaDebreceni Egyetem2009/101 (+?)TGBE1132[16]
Kozmokémia és kozmogén dinamikaELTE2005-06/1; 2006-07/12gggn9944; gggn9944:02Gucsik Arnold (2006-07/1)[1]
KozmopetrológiaELTEELTE: TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék2005-06/1; 2006-07/12FÖL/2/116; gggn9921; gggn9921:02Kubovics ImreDokumentált oktatási félévek: Kubovics Imre (2005-06/1)[1]
Mars-kutatásELTEELTE: TTK Természetföldrajzi Tanszék2006-07/2; 2007-08/2; 2008-09/2; 2009-10/1; 2010-11/1; 2011-12/1; 2012-13/1; 2013-14/1; 2014-15/1; 2015-16/110lg1c1L55; LG1N1L55; llln90632; marskutl17eaKereszturi Ákos; Sik AndrásDokumentált oktatási félévek: Kereszturi Ákos (2011-12/1); Sik András (2011-12/1)[1]
Médiaelemzés: Edutainment: Űr és földtudományi ismeretterjesztés a rádióban és újmédiábanELTEELTE: BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet2010-11/21BBN-KOM-201:13Hargitai Henrik; Kereszturi Ákos[1]
Debreceni EgyetemDebreceni Egyetem: Fizikai Tudományok Doktori Iskola2026-os kurzuslista1 (+?)PF2/343-14; PF4/319-14Molnár Mihály; Ulrich Ott[6]
Módszerek a földönkívüli intelligencia keresésébenELTEELTE: BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet2016-17/21BMA-MEDD-601.73Hargitai Henrik[1]
Naprendszerbeli kis égitestekSzegedi TudományegyetemSzegedi Tudományegyetem: Fizika Doktori Iskola2025-től érvényes képzési terv1 (+?)P. Kiss Csaba[17]
ELTEELTE: TTK Csillagászati Tanszék2009-10/1; 2010-11/1; 2011-12/1; 2012-13/1; 2012-13/2; 2013-14/1; 2013-14/2; 2014-15/1; 2014-15/2; 2015-16/1; 2015-16/2; 2016-17/1; 2016-17/2; 2017-18/2; 2001-es történeti oktatói említés14 (+?)cc2n1oc1; cccn1oc1:2Bérczi Szaniszló; Illés Erzsébet; Kereszturi ÁkosDokumentált oktatási félévek: Bérczi Szaniszló (2009-10/1, 2016-17/1); Illés Erzsébet (2009-10/1, 2016-17/1); Kereszturi Ákos (2016-17/1)[13] [1]
ELTEELTE: TTK Csillagászati Tanszék1997-től minden második év 2. félévében; záró év nem ismert0Illés Erzsébet[13]
Planetáris geomorfológiaELTEELTE: TTK Földtudományi Doktori Iskola2013-14/11FÖL/1/078EHargitai Henrik[1]
Planetáris geomorfológiaELTEELTE: Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Földrajzi TanszékFélév nem közölt0SMALGG4223; SMANGG4223[1]
Debreceni EgyetemDebreceni Egyetem: Fizikai Tudományok Doktori Iskola2026-os kurzuslista1 (+?)PF4/330-22Nigel Mason[6]
PlanetológiaELTEELTE: TTK Általános Fizika Tanszék; Földtudományi szak1977–1978/2; 2002-03/22ge2x0pla01Bérczi Szaniszló[1] [18]
ELTEELTE: TTK Természetföldrajzi Tanszék; ELTE: TTK Csillagászati Tanszék; ELTE: TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék2003-04/1; 2003-04/2; 2004-05/1; 2004-05/2; 2005-06/1; 2005-06/2; 2006-07/1; 2006-07/2; 2017-18/1; 2017-18/2; 2018-19/1; 2018-19/2; 2019-20/1; 2019-20/2; ; 2020-21/2; 2021-22/1; 2021-22/2; 2022-23/1; 2023-24/1; 2024-25/1; 2025-26/1; 2026-27/123fggn6241-2:02; fggn6241; fggn6241:02; llln19446; csplanetolg17em; ft2planet0g17eaHargitai Henrik; Bérczi Szaniszló (2003-04/1, 2003-04/2, 2004-05/1, 2004-05/2, 2005-06/1, 2005-06/2, 2006-07/1, 2006-07/2, 2017-18/1, 2017-18/2, 2018-19/1, 2018-19/2, 2019-20/1, 2019-20/2, 2020-21/1, 2020-21/2, 2021-22/1, 2021-22/2, 2022-23/1); Kereszturi Ákos (2003-04/1, 2003-04/2, 2004-05/1, 2004-05/2, 2005-06/1, 2005-06/2, 2006-07/2, 2017-18/1, 2017-18/2, 2018-19/1, 2018-19/2, 2019-20/1, 2019-20/2, 2020-21/1, 2020-21/2, 2021-22/1, 2021-22/2, 2022-23/1, 2023-24/1, 2024-25/1, 2025-26/1, 2026-27/1); Sik András (2003-04/1, 2003-04/2, 2004-05/1, 2004-05/2, 2005-06/1, 2005-06/2, 2006-07/1, 2006-07/2)[1]
ELTEELTE: TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék; ELTE: TTK Természetföldrajzi Tanszék2007-08/2; 2008-09/1; 2008-09/2; 2009-10/2; 2010-11/2; 2011-12/2; 2012-13/2; 2013-14/2; 2014-15/2; 2015-16/2; 2016-17/2; 2017-18/2; 2018-19/1; 2019-20/1; 2020-21/1; 2021-22/116og1n1P12; lh1n1615; og1c1P12; lh1c1615:2; lh1c1615Karátson Dávid; Molnár Gábor; Timár Gábor[1]
Planetológia EA.ELTE2002-03/21lltn91623[1]
PlanetológiaEszterházy Károly Katolikus Egyetem (Eger)0[13]
PlanetológiaPécsi Tudományegyetem / JPTE0Nagyváradi László; Gyenizse Péter[13]
PlanetológiaSzegedi Tudományegyetem1990-es évek; pontos félév nem ismert0Bérczi Szaniszló[13]
ELTE19921 (+?)Bérczi Szaniszló[19] [20]
Planetológia és meteoritikaDebreceni EgyetemDebreceni Egyetem: Földtudományok Doktori Iskola2020-as képzési terv1 (+?)Gucsik Arnold[21]
Planetológia II.ELTEELTE: TTK Természetföldrajzi Tanszék2003-04/2; 2004-05/2; 2005-06/23llln10446Hargitai Henrik; Bérczi Szaniszló; Kereszturi Ákos; Sik András[1]
ELTEELTE: TTK Természetföldrajzi Tanszék2006-07/2; 2007-08/2; 2008-09/2; 2009-10/24llln10446:02Hargitai Henrik; Bérczi Szaniszló; Kereszturi Ákos; Sik András[1]
Space mining and raw material processingMiskolci Egyetem2024–20251 (+?)Virág Zoltán[10] [22]
Távérzékelési bolygóvizsgálati módszerek, űrgeofizikaELTEELTE: TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék2010-11/1; 2013-14/1; 2015-16/1; 2019-20/1; 2024-25/1; 2025-26/16lh2n1302Lichtenberger János (2015-16/1)[1]
Törpebolygók a NaprendszerbenELTEELTE: Fizika Doktori Iskola; ELTE: TTK Csillagászati Tanszék2013-14/1; 2013-14/2; 2016-17/2; 2025/26-os képzési terv3 (+?)cc2n1tbn; FIZ/2/102E; FIZ/5/049Érdi Bálint; P. Kiss Csaba[1] [2]
Tudomány vagy fikció: Kommunikáció a Földönkívüli Intelligenciával (CETI)
ELTEELTE: BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet2017-18/1; 2019-20/2; 2021-22/23BMA-MEDD-601.92Hargitai Henrik[1]
Új felfedezések a NaprendszerbenELTEELTE: TTK Természetföldrajzi Tanszék2007-08/1; 2008-09/12lh1n90637; lg1n1L40; llln90637Hargitai Henrik; Kereszturi Ákos; Sik András[1]
Utazás a Naprendszerben (Bevezetés az Űrfizikába)ELTEELTE: TTK Csillagászati Tanszék2017-18/21csssbevurfg17eaSzegő Károly[1]
Űr- és asztrokémiaELTE / UniSpace2022–20241 (+?)Horváth Dezső; Tarczay György[23] [24] [25]
Űridőjárás, a Naprendszer fizikája, planetológiaELTEELTE: TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék2023-24/1; 2025-26/12uridojarasl22etLichtenberger János; Kis Árpád[1] [25]
Űrkutatás és űrtechnológiaBME2020-as évek1 (+?)VIHIMA15Bacsárdi László; Beneda Károly[26]
ŰrmezőgazdaságELTEELTE: TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék2025-26/11urmezgazdl24etTáncsics András; Lichtenberger János[1]
Bevezetés a csillagászatbaELTEELTE1959–1960; II–IV. éves hallgatók1Marik Miklós[27]
Csillagászati földrajzELTEBölcsészeti Kar, Mennyiségtan–természettudomány–földrajzi csoport1900–1901; 1905–19062Kövesligethy Radó[28] [29]
A Föld, a Mars és a Hold összehasonlító topográfiájaELTE (Királyi Magyar Tudományegyetem)IV. Bölcsészettudományi Kar, Történet és földrajz1895–1896/11Kövesligethy Radó[30]
Kozmogónia és planetológiaELTEFöldtudományi szak1977–1978/21Marik Miklós; Bérczi Szaniszló[18]
Technika és kozmoszELTETechnika szak1985–1988; három dokumentált tanév3Ágoston M.; Bérczi Szaniszló[31] [32] [33]
A Naprendszer kutatásaELTEFizika szak1989–1990/2; III–V. éves fizikus hallgatók1Szegő Károly[34]
A nemzetközi légijog és világűrjog alapjaiPázmány Péter Katolikus EgyetemPázmány Péter Katolikus Egyetem: Nemzetközi Jogi Intézetév és félév nem ismert; II–III. évfolyam0Gál Gyula[13]
Fantázia és valóságSzegedi TudományegyetemSZTE: TTK; bármely szak számára meghirdetett speciálkollégiumév és félév nem ismert0Vinkó József[13]
ŰranyagtechnológiákPécsi Tudományegyetem / JPTEPécsi Tudományegyetem: TTK Informatika és Általános Technika Tanszék; speciálkollégiumév és félév nem ismert0Bérczi Szaniszló[13]
Bevezetés az asztronautikábaELTEELTE: TTK Csillagászati Tanszék; speciálkollégium1991–1999; egyes félévek nem ismertek0Almár Iván[13]
ELTEELTE TTK: heti 2 óra; 1981-82/2 speciális kollégium; 1982-83/2–1985-86/2 csillagász szak1981-82/2; 1982-83/2; 1983-84/2; 1984-85/2; 1985-86/25Almár Iván (mb. előadó)[35] [36] [37] [38] [39]
Szegedi TudományegyetemSZTE: Kísérleti Fizikai Tanszéklegkésőbb 2003-as frissítésű tematika; 8. félév0Szatmáry Károly[13]
Szegedi TudományegyetemSZTE: Kísérleti Fizikai Tanszék; I. éves csillagász szaklegkésőbb 2003-as frissítésű tematika; 2 féléves tárgy0Kiss László[13]
Debreceni EgyetemDebreceni Egyetem: fizikatanár és fizikus szaklegkésőbb 2003-as frissítésű tematika0Tóth László[13]
Kozmikus geodéziaELTEELTE: TTK Csillagászati Tanszék; speciálkollégium1977-78/2; 1978-79/2; 1979-80/2; 1980-81/24Almár Iván[13] [40] [41] [42] [43]
Kozmikus fizikaELTE (korábban Királyi Magyar Tudományegyetem, illetve Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem)1910-11/1; 1924-25/1; 1928-29/1; 1928-29/2; 1937-38/1; 1974-75/2; 1977-78/2; 1978-79/2; 1979-80/2; 1981-82/1; 1982-83/1; 1983-84/1; 1984-85/1; 1986-87/1; 1987-88/1; 1988-89/1; 1989-90/1; 1990-91/1; 1992-93/1; 1992-93/2; 1994-95/121Kövesligethy Radó (1910-11/1; 1924-25/1; 1928-29/1–2); Balázs Béla (1974-75/2; 1977-78/2; 1978-79/2; 1979-80/2; 1981-82/1; 1983-84/1; 1984-85/1); Barta György (1974-75/2; 1977-78/2; 1978-79/2; 1981-82/1; 1982-83/1; 1983-84/1; 1984-85/1; 1986-87/1; 1987-88/1); Bartha György (1979-80/2; a forrásban így szerepel); Szécsényi-Nagy Gábor (1986-87/1; 1987-88/1); Cserepes László és Petrovay Kristóf (1988-89/1; 1989-90/1; 1990-91/1; 1992-93/1–2; 1994-95/1); 1937-38/1: oktató nem közölt[44] [45] [46] [47] [48] [49] [40] [41] [42] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60]
Kozmográfiai gyakorlatok és önálló kutatásokra való útmutatásokELTE (Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem)csillagászat1928-29/21Kövesligethy Radó[47]
Kozmikus ásványtanELTEELTE TTK, geológia–geofizika szak1974-75/21Sztrókay Kálmán[49]
A kozmikus világkép kialakulásaELTEELTE TTK, földrajz–térképészet1966-67/1; 1966-67/2; 1967-68/13Kuruc Andor[61] [62] [63]
Szelenológia; A szelenológia újabb eredményeiELTEELTE TTK, geológia–geofizika és térképészet1969-70/2; 1970-71/1; 1970-71/2; 1971-72/1; 1972-73/15Stegena Lajos[64] [65] [66] [67] [68]
NaprendszerELTEFöldtudományi szak1979-80/1; 1980-81/1; 1982-83/1; 1983-84/1; 1984-85/1; 1985-86/1; 1986-87/1; 1987-88/18Marik M. (1979-80/1; 1982-83/1); Pap Judit (1979-80/1; 1980-81/1; 1985-86/1); Surek György (1983-84/1; 1984-85/1; 1985-86/1; 1986-87/1; 1987-88/1); Györgyey J. (1984-85/1)[69] [70] [71] [72] [73] [31] [32] [33]
Dunaújvárosi EgyetemDunaújvárosi Egyetem: Tanárképző Központ, tanári – mérnöktanári képzés; UniSpace konzorcium, Űrtechnológiai szakember szakirányú továbbképzés (BME, Villamosmérnöki és Informatikai Kar)2022 (magyarul); 2024 (angolul)2BMEVIDHSA10Kadocsa László (Dunaújvárosi Egyetem); Vámosi Zoltán (Dunaújvárosi Egyetem); Gulyás István (Dunaújvárosi Egyetem); Hersics Péter (Dunaújvárosi Egyetem); Vukovics Árpád (Dunaújvárosi Egyetem); Berke József (Gábor Dénes Egyetem); Kozma-Bognár Veronika (Gábor Dénes Egyetem)[74] [75]
BME / UniSpaceBME: Villamosmérnöki és Informatikai Kar; UniSpace, Űrtechnológiai szakember szakirányú továbbképzés2022 (magyarul); 2024 (angolul)2Steinbach Péter (ELTE)
Miskolci EgyetemMiskolci Egyetem: Anyag- és Vegyészmérnöki Kar, Űrtudományi MSc2026–Udvarvölgyi Zsolt[12]
Mathematikai és csillagászati földrajzKolozsvári M. Kir. Ferencz József TudományegyetemBölcsészet-, nyelv- és történettudományi Kar1907–1917; 1920–1921 (Kolozsvár; 1921-ben Budapest)Cholnoky Jenő[76]
Kozmokémia és űrbiológiaEszterházy Károly Katolikus EgyetemTTK Fizika Tanszék2024-25/11LMT_BI151K2 (előadás); NMT_BI151K2 (SZV)Gucsik Arnold[77]
Csillagászati földrajzEszterházy Károly EgyetemTTK Természetföldrajzi Tanszék; LBT_FD222K3: földrajztanár, 4 féléves (2018/19/1; 2019/20/1; 2020/21/1; 2021/22/1), földrajz osztatlan és BSc I. évfolyam (2018/19/2; 2019/20/2); NBT_FD222K3: földrajz osztatlan I. évfolyam és BSc I. (2018/19/2), földrajz osztatlan I. évfolyam (2019/20/2)2018-19/1; 2018-19/2; 2019-20/1; 2019-20/2; 2020-21/1; 2021-22/16LBT_FD222K3; NBT_FD222K3Gucsik Arnold[77]
PlanetológiaNyugat-magyarországi Egyetem / Soproni EgyetemSopron (1994: tárgyjavaslat; 2008: tanterv): Erdőmérnöki Kar, kihelyezett Földtudományi Intézet; környezetmérnöki szak, geokörnyezettudományi szakirány; Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ (2008–2011)1994: tárgyjavaslat; 2008: választható tárgy a tantervben; 2008; 2009; 2010; 2011ETNBPLANE (Sopron)Gucsik Arnold (1994; 2008–2011)[13] [78] [79] [77]
PlanetológiaPécsi Tudományegyetem / JPTEDoktori Iskola2000Gucsik Arnold[77]

Az „1 (+?)” egy dokumentált alkalmat és további, nem igazolt alkalmak lehetőségét jelöli. Az üres cella azt jelenti, hogy a jegyzék nem közöl adatot.

Források

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem. (2026. október 25.). ELTE Neptun. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://neptun.elte.hu/
  2. Eötvös Loránd Tudományegyetem. (2025). A Fizikai Tudományok Doktori Iskola képzési terve, 2025–2026. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://physics.elte.hu/dstore/document/15310/Kepzesi_terv_2025-26_HU.pdf
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem. (é. n.). PHYS_Kalup_3 [PDF-dokumentum]. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://physics.elte.hu/media/6b/ee/852b4fed14342b17868923b78c2f10dd2f0de68f905a450b88176730d851/PHYS_Kalup_3.pdf
  4. Miskolci Egyetem. (2023). A csillagászat és a planetológia alapjai: Tantárgyi kommunikációs dosszié. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://exploration.uni-miskolc.hu/files/22072/BSc_ACsillagaszatesPlanetologia_2023.pdf
  5. Debreceni Egyetem. (2021). Természetismeret–környezettan osztatlan tanárképzés: Képzési program. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://mad-hatter.it.unideb.hu/portal/displayDocument/Szervezeti%20t%C3%A1rak/Kari%20t%C3%A1rak/TTK/Dokumentumt%C3%A1r/Oktat%C3%A1s/K%C3%A9pz%C3%A9si%20programok/Tan%C3%A1ri%20k%C3%A9pz%C3%A9sek/Term%C3%A9szetismeret_k%C3%B6rnyezettan_2021_osztatlan.pdf
  6. Debreceni Egyetem. (2026). A Fizikai Tudományok Doktori Iskolájának foglalkozásai (doktori kurzusai). Letöltve: 2026. október 25., innen: https://physphd.unideb.hu/sites/default/files/2026-02/PhD26-21_0.pdf
  7. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem. (2023). Természettudomány–környezettan szakos tanár szak mintatanterve. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://oktatas.uni-eszterhazy.hu/tik_kalauz/tikkalauz2023/units/T-R-TIK2-M-L-E_T-R-TIK2-M-L-E-2-40-20-2023.PDF
  8. Debreceni Egyetem. (2025). Földtudományok Doktori Iskola: Képzési terv. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://foldtudomanyokdi.unideb.hu/sites/default/files/2025-10/FTUDI%20K%C3%A9pz%C3%A9si%20Terv.pdf
  9. Debreceni Egyetem. (é. n.). Földtudományi intézeti oldal. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://geo.unideb.hu/node/224
  10. Miskolci Egyetem. (2024). Course descriptions: MSc in Space Engineering. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://www.uni-miskolc.hu/wp-content/uploads/2024/10/Course-descriptions_MSc-in-Space-Engineering.pdf
  11. Miskolci Egyetem. (2025). AVK tanulmányi tájékoztató, 2025–2026. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://www.uni-miskolc.hu/wp-content/uploads/2025/08/AVK_Tanulmanyi_Tajekoztato_2025-26.pdf
  12. Miskolci Egyetem, Anyag- és Vegyészmérnöki Kar. (2023). Hallgatói tájékoztató: Űrmérnöki MSc képzés. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://avk.uni-miskolc.hu/letoltesek/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3k/Egy%C3%A9b%20t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3k/%C5%B0rm%C3%A9rn%C3%B6ki%20ismertet%C5%91.pdf?_t=1676920346
  13. Hargitai, H. (é. n.). Planetcarto: Szerzői archívum. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://hargitaihenrik.wordpress.com/author/planetcarto/
  14. Eötvös Loránd Tudományegyetem. (é. n.). PhD_Jánosi_Dániel_2 [PDF-dokumentum]. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://physics.elte.hu/dstore/document/12519/PhD_J%C3%A1nosi_D%C3%A1niel_2.pdf
  15. Debreceni Egyetem. (2024). Space Specialist in Life Sciences: Postgraduate programme. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://mad-hatter.it.unideb.hu/portal/displayDocument/Szervezeti%20t%C3%A1rak/Kari%20t%C3%A1rak/AOK/Dokumentumt%C3%A1r/Oktat%C3%A1s/Szakir%C3%A1ny%C3%BA%20tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C3%A9sek/UniSpace/Space%20Specialist%20in%20Life%20Sciences%20postgraduate%20program%2020240324.pdf
  16. Debreceni Egyetem. (2009). A Debreceni Egyetem képzési programja, 2009–2010. tanév. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://btk.unideb.hu/sites/default/files/2022-10/A%20Debreceni%20Egyetem%20K%C3%A9pz%C3%A9si%20Programja%202009%20%E2%80%93%202010%20tan%C3%A9v.pdf
  17. Szegedi Tudományegyetem. (é. n.). Képzési terv. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://sci.u-szeged.hu/kutatas/kepzesi-terv/kepzesi-terv-117
  18. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1977–1978. tanév, 2. félév.
  19. Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport. (é. n.). Bérczi Szaniszló kutatási és oktatási tevékenysége. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://planetologia.elte.hu/1szanikut2.html
  20. Bérczi Szaniszló, oktatói közlés.
  21. Debreceni Egyetem. (2020). Földtudományok Doktori Iskola: Képzési terv. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://foldtudomanyokdi.unideb.hu/sites/default/files/2023-04/fdi_kepzesi_terv_2020_10.pdf
  22. Miskolci Egyetem. (2024). CV of lecturers: MSc in Space Engineering. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://www.uni-miskolc.hu/wp-content/uploads/2024/10/CV-of-Lecturers_MSc-in-Space-Engineering.pdf
  23. Debreceni Egyetem. (2025). Általános Orvostudományi Kar: Képzési program, 2025–2026. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://mad-hatter.it.unideb.hu/portal/displayDocument/Dokumentumt%C3%A1r/Oktat%C3%A1s/K%C3%A9pz%C3%A9si%20programok/2025/DE%20%C3%81OK_k%C3%A9pz%C3%A9si%20program_2025_2026_20250619.pdf
  24. Eötvös Loránd Tudományegyetem. (é. n.). Űrtudományi szakember szakirányú továbbképzési szak. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://ttkold.elte.hu/content/urtudomanyi-szakember-szakiranyu-tovabbkepzesi-szak-specialist-in-space-sciences-postgraduate-specialisation-programme.t.7617
  25. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. (2022). Világűrpolitikai tanácsadó: Képzési program. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://kti.uni-nke.hu/document/vtkk-uni-nke-hu/Vil%C3%A1g%C5%B1rpolitikai%20tan%C3%A1csad%C3%B3%20-%20K%C3%A9pz%C3%A9si%20Program%202022.pdf
  26. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. (é. n.). Űrkutatás és űrtechnológia: VIHIMA15 tantárgyi adatlap. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA15/hu/
  27. felhasználó által megadott történeti kurzusadat.
  28. ELTE-almanach 1900–1901, p. 80.
  29. ELTE-almanach 1905–1906, p. 88.
  30. A Királyi Magyar Tudományegyetem tanrendje, 1895–1896. tanév, 1. félév.
  31. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1985–1986. tanév, 1. félév.
  32. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1986–1987. tanév, 1. félév.
  33. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1987–1988. tanév, 1. félév.
  34. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1989–1990. tanév, 2. félév.
  35. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1981–1982. tanév, 2. félév.
  36. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1982–1983. tanév, 2. félév.
  37. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1983–1984. tanév, 2. félév.
  38. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1984–1985. tanév, 2. félév.
  39. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1985–1986. tanév, 2. félév.
  40. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1977-1978. tanév, 2. félév.
  41. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1978-1979. tanév, 2. félév.
  42. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1979-1980. tanév, 2. félév.
  43. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1980-1981. tanév, 2. félév.
  44. A Királyi Magyar Tudományegyetem tanrendje, 1910-1911. tanév, 1. félév.
  45. A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem tanrendje, 1924-1925. tanév, 1. félév.
  46. A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem tanrendje, 1928-1929. tanév, 1. félév.
  47. A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem tanrendje, 1928-1929. tanév, 2. félév.
  48. A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem tanrendje, 1937-1938. tanév, 1. félév.
  49. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1974-1975. tanév, 2. félév.
  50. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1981-1982. tanév, 1. félév.
  51. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1982-1983. tanév, 1. félév.
  52. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1983-1984. tanév, 1. félév.
  53. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1984-1985. tanév, 1. félév.
  54. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1986-1987. tanév, 1. félév.
  55. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1987-1988. tanév, 1. félév.
  56. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1988-1989. tanév, 1. félév.
  57. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1989-1990. tanév, 1. félév.
  58. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1990-1991. tanév, 1. félév.
  59. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1992-1993. tanév, 1-2. félév.
  60. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1994-1995. tanév, 1. félév.
  61. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1966-1967. tanév, 1. félév.
  62. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1966-1967. tanév, 2. félév.
  63. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1967-1968. tanév, 1. félév.
  64. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1969-1970. tanév, 2. félév.
  65. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1970-1971. tanév, 1. félév.
  66. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1970-1971. tanév, 2. félév.
  67. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1971-1972. tanév, 1. félév.
  68. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1972-1973. tanév, 1. félév.
  69. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1979–1980. tanév, 1. félév.
  70. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1980–1981. tanév, 1. félév.
  71. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1982–1983. tanév, 1. félév.
  72. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1983–1984. tanév, 1. félév.
  73. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar tanrendje, 1984–1985. tanév, 1. félév.
  74. Dunaújvárosi Egyetem. (2024). Tanárképzési mintatanterv. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://www.uniduna.hu/images/202408/TANMA_2024_HU.pdf
  75. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. (é. n.). Űrmissziók a gyakorlatban virtuális eszközökkel: BMEVIDHSA10 tantárgyi adatlap. Letöltve: 2026. október 25., innen: https://eduinfo.bme.hu/subjects/BMEVIDHSA10?lang=hu
  76. A Kolozsvári M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Tanrendje (adott félév), Kolozsvár, Ajtai K. Albert Könyvnyomdája.
  77. Gucsik Arnold, személyes közlés.
  78. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. (2008). Az erdészeti felsőoktatás 200 éve: Emlékkönyv, 1. kötet. Letöltve: 2026. október 27., innen: https://emk.uni-sopron.hu/images/dekani_hivatal/Kiadvanyok/ErdeszetiAlmanach/ErdeszetiAlmanach-1.pdf
  79. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. (2008). Az erdészeti felsőoktatás 200 éve: Emlékkönyv, 3. kötet. Letöltve: 2026. október 27., innen: https://emk.uni-sopron.hu/images/dekani_hivatal/Kiadvanyok/ErdeszetiAlmanach/ErdeszetiAlmanach-3.pdf

* Adathiány a tanrendekben: 1994/2–1999/2; 1993/94; 1973/74; 1975/76; 1976/77; 1962/63; 1963/64; 1965/66; 1950/51; 1952/53. Az éves grafikon a féléves hiány esetén is a teljes tanévi oszlopot színezi.

A csillagászat és a planetológia alapjai

Tematika

Elméleti rész

  1. A csillagászat felosztása, tudományterületei. történelmi áttekintés. Szférikus csillagászat.
  2. Égi mechanika alapjai. Kéttest- ill. háromtest-probléma. A Naprendszer kis égitesteinek pályái. Mesterséges égitestek.
  3. Asztrofizika. HR-diagram. Csillagok keletkezése. Csillagpulzáció. Intersztelláris anyag.
  4. Asztrofizika. Csillagrendszerek. A csillagfejlődés végállapotai. Az Univerzum nehezebb elemeinek keletkezése.
  5. Galaktikus csillagászat. Csillaghalmazok. Az Univerzum nagyskálás szerkezete. Kozmológia elemei.
  6. Szoláris asztrofizika. A Nap felépítése, energiatermelése, fejlődése.
  7. A Naprendszer kialakulása, szerkezete, fejlődése. Föld-típusú bolygók. Óriásbolygók. A Naprendszer kis égitestei.
  8. Meteoritok kőzettana.
  9. A Hold. Keletkezése, felépítése, fejlődése.
  10. Impakt-geológia.

Gyakorlati rész

  1. Műszertechnika. Csillagászati műszerek áttekintése.
  2. Napmegfigyelés. A fotoszféra jelenségeinek tanulmányozása.
  3. Bolygók, Hold felszínének megfigyelése.
  4. A Tejútrendszer objektumai, extragalaxisok megfigyelése.

A Mars földrajza és geológiája

A tanegység célja, hogy olyan keretet adjon a doktorandusznak, amely az addig megszerzett földtudományi háttértudására építve segíti azt tovább fejleszteni a Mars földtudományi vonatkozásai révén. Ennek keretében a rendelkezésre álló ismereteit használva azokat speciális körülmények között, új feladatok megoldására alkalmazza, ami közreműködik a háttérismeretek szélesítésében, valamint szintetizáló jelleggel azok kombinálásában. Ennek során korábbi ismereteit speciális viszonyokra alkalmazva végez önálló feladatmegoldást a doktorandusz.

Általános bolygótudomány

Oktató: Bérczi Szaniszló; Illés Erzsébet; Sik András; Kereszturi Ákos; Hargitai Henrik; Simon Tamás

Planetológia I. geográfus és földrajztanár szakos hallgatóknak (2+0 óra).

Tematika

  1. A Naprendszer ásványos szerkezete, övei és kozmogeokémiája; közvetlen módszerek és kormeghatározás.
  2. Bolygók környezete, belső szerkezete, tektonika, vulkanizmus és kozmikus erózió.
  3. Tömegmozgások, víz, jegek és szél felszínformáló szerepe.
  4. Asztrobiológia és az űr társadalomföldrajza.
  5. Összegzés: kozmikus hatások és az égitestek fejlődési útjai.

Forrás: kurzusösszeállítás; a közölt változat legkésőbb 2003-as frissítésű. https://hargitaihenrik.wordpress.com/author/planetcarto/

Asztrofizika, asztrokémia és az élet eredete

Az anyag és a bolygók eredetétől a korai Földön át a földön kívüli élet és az exobolygók kutatásáig vezető témák; asztrokémia, laboratóriumi vizsgálatok és emberes űrkutatás.

A teljes tematika az eredeti forrásban

Asztrokémia

Tematika

  1. A molekuláris világegyetem keletkezése: A Standard Modell - az ősrobbanás elmélete. Galaxisok, csillagok és bolygók keletkezése.
  2. Az élet eredete. Az élet eredetének elméletei.
  3. Rövid bevezetés a kozmológiába: egyszerű csillagmodellek. Feketetest sugárzás. Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás.
  4. A csillagok osztályozása. Csillagképek. Galaxisok.
  5. Atom- és molekuláris csillagászat: Spektroszkópia és az anyag szerkezete. Spektrumvonalak alakja. Távcsövek. Atomspektroszkópia.
  6. Molekuláris csillagászat. Molekuláris műszerek. A hidrogén kimutatása. Diffúz csillagközi sávok. Spektrális térképezés.
  7. Csillagok kémiája: A csillagok osztályai. Herzprung-Russell-diagram. Csillagfejlődés. Csillagok színképe. Egzotikus csillagok. A csillagkeletkezési ciklus.
  8. A csillagközi anyag: A molekulafelhők feltérképezése. Molekulák a csillagközi és a csillagközi közegben. Fizikai körülmények a csillagközi közegben. A kémiai reakciók sebessége. Kémiai reakciók a csillagközi közegben. Fotokémia. Töltött részecskék kémiája.
  9. Policiklikus aromás szénhidrogének. Porszemcsék. A molekulafelhők kémiai modelljei. Prebiotikus molekulák a csillagközi közegben.
  10. A meteoritok és üstökösök kémiája: A meteoritok osztályozása. A meteoritok kémiai elemzése. A Murchison meteorit. Az üstökös szerkezete. Fizikai-kémiai viszonyok az üstököskómában. Az üstökösök kémiai összetétele. Üstökösök ütközése. A Rosetta küldetés.
  11. Prebiotikus kémia: Szén- és vízalapú életformák. Spontán kémiai reakciók. A kémiai reakciók sebessége. A szerves molekulák endogén képződése. Szerves molekulák exogén forrásból. További kémiai evolúciós elméletek. Homokiralitás. RNS-világ hipotézis.
  12. Primitív életformák: Önszerveződés és autonómia. Protocellák. Az élet univerzális fája. Asztrobiológia?

Irodalom

Kötelező

Ajánlott

Forrás: Miskolci Egyetem: Hallgatói tájékoztató, Űrmérnöki MSc (2023)

Az exobolygókutatás modern módszerei

Az előadás célja, hogy bemutassa azokat a legújabb és korszerűbb módszereket, melyekkel felfedezhetünk, megmérhetünk vagy általában, jobban megismerhetjük a Naprendszeren kívüli bolygókat. Mind a közös történeti háttér, mind a matematikai eszközök hasonlósága miatt több ponton kitérünk a Naprendszer, illetve a többszörös csillagrendszerek fizikájának vizsgálatára is.

Bevezetés: Egy kis történelem. Naprendszerbeli felfedezések: bolygók, holdak, kisbolygók, Kuiper-öv, kettős rendszerek. Az asztrofizika kezdetei: változócsillagok, fedési változók: Algol, átvonulások és fedések, a csillagok alapvető paraméterei, spektroszkópia.

Ami minket érdekel: bolygók a Naprendszeren túl.

Első felfedezések: pulzárok, majd precíz radiális sebesség mérések és fősorozati csillagok körüli bolygók. Fedési rendszerek, közvetlen képalkotás, többszörös rendszerek, többszörös fedések, hierarchikus rendszerek, időzítések és időtartamok, szekuláris változások. Meg amit még nem találtunk odakint: holdszerű késérők.

Műszeres háttér: rádiócsillagászat, optikai spektroszkópia, leképezés és koronográf- technikák, közeli és távoli infravörös meggyelések.

Matematikai eszközök és elméleti modellek: Kepler törvényei, Newton- dinamika, perturbációk, numerikus számítások, holdak mozgása. Csillagfejlődés. Stabilitás és káosz. Hősugárzás. Csillagok keletkezése és fejlődése.

Kepler törvényei. Pályaelemek két ill. három dimenzióban. Pályaelemek kényelmes megválasztása. Kéttest- probléma vs. egycentrum-probléma. Analitikus megközelítések: eltolási és trigonometrikus függvények, pályaelemek és koordináták kapcsolata.

A tömegközéppont. Példák innen, a Naprendszerből: Jupiter, Szaturnusz, Föld-Hold, Pluto-Charon. Tömegarányok és geometriai arányok. Az első bolygórendszerek a Naprendszeren túl: pulzárok körüli bolygók, fősorozati csillagok körüli bolygók.

Radiális sebességmérések adatsorai. Megfigyelhető mennyiségek: null-szint, teljes és normált amplitúdó, excentricitás, keringési fázisok. Függvénymodellezés és a mérések hibái. Egyéb szükséges, de csak más módon mérhető paraméterek. A pályahajlás problémája. Megfigyelési stratégiák és az észlelések jó ütemezése.

Fedési rendszerek. Háttér: tág fedési kettőscsillagok, dupla-vonalú spektroszkópiai kettősök. Kistömegű kísérők: tömegközéppont és egy kisebb meghatározható halmaza a paramétereknek. Pályahajlás. Kapcsolat a radiális sebességgel. Kiválasztási effektusok és a forró Jupiterek: az első felfedezések.

A fedések geometriája és másodlagos fedések. Rendszerparaméterek és megfigyelhető mennyiségek kapcsolata. Tranzit közepe, hossza, meredeksége, mélysége. Belépés/kilépés, impakt paraméter és a nemfizikai tartományok. Jelek elnyomása, blendek. A csillag légköre: szélsötétedés és a fotometriai sávok. A másodfedések háttere: tág fedési kettősök. Fázisok és fedéshosszak kapcsolata a Laplace-vektorral. Szoros rendszerek optikai és közeli infravörös fotometriája: felszín és légkör.

Felfedezések és egyedi rendszerek jellemzése. Ütemezési stratégiák, jel/zaj arány, téves detektálások valószínűsége. Követési mérések. Megerősítések és asztrofizikai tévedések. Földi feltérképezések és diszkrét megfigyelési ablakok. Műholdas projektek: Corot, Kepler. Követési mérésekre alapozott projektek.

Kölcsönhatások. Radiális sebességgörbék torzulása: egy síkban keringés, pályahajlások és kölcsönös pályahajlások. Fedések paramétereinek változása. Fénygörbék torzulása, Lie-sorok. Szekuláris dinamika: általános relativitáselmélet, csillagok laputsága. Az impakt paraméter szerepe és kritikus értékei. Kölcsönös fedések és kölcsönös pályahajlások. Közvetett detektálások és kapcsolódó kényszerek. Alsó és felső korlátok.

Érdekes rendszerek. Közvetlen leképezés és szórt fény. Naprendszerhez hasonló rendszerek. A bolygók környezetében. Állatövi fény, szórt fény, hősugárzás, infravörös többletek. Törmelékkorongok és a Kuiper-öv.

Bolygófelszíntan

A kurzus kódja: llln19446:2; lh2n1060

Előképzettség: Földrajz BSc: Belső erők földrajza, külső erők földrajza, vízföldrajz javasolt. Kapcsolódó MSc tárgyak: Arid területek geomorfológiája, Digitális kiértékelés a távérzékelésben, Klimatikus geomorfológia javasolt, de nem követelmény.

Szak: Földrajz, Földtudományi, Geográfus, Természetismeret-környezettan tanárképzés

Tematika és órabeosztás

1. A bolygófelszíntan és a planetáris formakincs felismerésének története

Ókori ismeretek. A távcső feltalálása után. Albedótérképek. Űrszondás küldetések. A Hold-paradigma a 19. századig. A Mars-paradigma a 19. században. A Vénusz-paradigma a 20. század közepén. Nomenklatura és terminológia a Naprendszerben.

2. Égitestek fejlődéstörténete

A Vénusz, Merkúr, Hold, Mars, Galilei-holdak fejlődéstörténete. A Naprendszer fejlődéstörténete. Exobolygók és a Naprendszer égitestjei.

A Naprendszer története a világegyetem történetén belül. Korai és kései Naprendszerek.

A protoplanetáris korong. A Naprendszer sávos kémiai szerkezete.

A bolygók hőforrásai és azok forrásai: rádióaktiv, akkréciós, differenciációs.

Árapályerő mint hőforrás.

Kötött keringésű holdak napszakai és kötött keringésű bolygók napszakai, éghajlata légkör nélkül és légkörrel, kör és ellipszis pályán.

Vörös törpék bolygói. Más csillagok lakhatósági zónái.

A Naprendszer szerkezete.

Más naprendszerek szerkezetei.

Bolygók tipusai (kőzet, gáz, szuperföld stb; viz szerint: akvapanet, szárazföldi bolygó, óceán+szf bolygó, tavas bolygó. A százaz bolygók vize: van, de kifagyott (Mars) nincs, mert kipárolgott (Vénusz) vagy csak külső eredetű befagyva.

A bolygók fejlődéstörténeti korszakai. Geológi időskála a Naprendszerben. Közös és egyéni fejlődés. Akkréciós korszak. Kráteres korszak.

Lakható zóna égitestek: Óceán korszak (kicsapódás). Gyűrűs hegyek kora. A viz korai: fenntartott vizkörforgás (Föld), kipárolgott viz (Vénusz), befagyott viz/sárbolygó (Mars). Aktiv vulkanizmus kora (Föld, Io). A külső erők kora (Titán, Mars?).

Fagyhatáron túli égitestek / kis égitestek.

Hosszú távú folyamatok: belső hő (radioaktiv vagy árapály) (vulkanizmus, tektonika), impakt flux (kráterek), nap luminozitás, tengelyhajlás, pálya excentricitás (külső erők). Forró Jupitereknél naptávolság?

3. Kozmikus erózió – kráterek, medencék és síkságok

A kráterek keletkezése. A becsapódó test nagysága. A kráterek osztályozása. A kráterszámlálásos kormeghatározás. Becsapódásos és árbazalt síkságok. Felszínen látható és csak mérésből kimutatható síkságok és medencék.

4. Belső szerkezet és tektonika, vulkáni formakincs

Belső hőtermelés és bolygómodellek. Vízóceán, magamaóceán-modellek. Tektonikus formák: vetők típusai, előfordulása. A vulkanizmus eredete, aktív vulkanizmus az Ión, vulkántípusok a Marson és a Vénuszon, a Vénuszi vulkanizmus modelljei.

5. Lejtős tömegmozgások, légkör, külső erők

Csuszamlások kráterek és sziklafalak környezetében, hosszú kifutású csuszamlások, holdi száraz tömegmozgások, az Ió óriás hegycsuszamlásai. Az égitestek légkörtípusai, a légkörök megtartása, elszabadult üvegházhatás, a Nap luminozitásának hosszú távú hatásai. Deflációs formák (jardang, hulló por, lösz).

6. Illók és folyadékok

Folyadékszférák más égitesteken. Bolygók paleohidrológiája. A Mars vízkészlete, völgyei, csatornái, árkai, paleogleccserei, paleotavai. A Titan folyadékainak cirkulációja. Gleccserek a Plútón.

7. A Mars regionális földrajza és formakincse

A jégsapkák. A Mars vulkáni hátságai. Északi mélyföldek eredete és kora. Az átmeneti zóna. Déli felföldek. Medencék. Völgyek, áradásos csatornák, friss völgyek. Paleovízhozamok.

8. Felszínforma-csoportok azonosítása űrfelvételeken 1.

Mintaterületek a Mars, Vénusz, Europa, Hold, Titan példáján, 10-100 km-es területen. Planetáris „tájak” komplex vizsgálata. A korábban tárgyalt felszínformák azonosítása, kormeghatározás, rétegtani vizsgálat.

9. Felszínforma-csoportok azonosítása űrfelvételeken 2.

Mintaterületek a Mars és a Hold felszínén, 100 m – 1 km nagyságú területek formakincse. Lávaborítású terület, száraz felföldek, poligonális mintázatú regolit, jégborította területek mintázatai, szélcsíkok, sziklakertek, szublimációs mélyedések, szélfútta formák – dűnék, porgerincek, olvadó területek jellegzetességei.

10. Kormeghatározás

A felszínfejlődés rekonstruckiója: geológiai egységek definiálása, a kráterszámláslásos kormeghatározás módszertana, a felszín geológiájának és fejlődéstörténetének szabványos leírása.

11. Bolygótérképészeti módszerek

A felszíni formakincs térképi megjelenítésének szabványos módszerei. Tematikus térképtípusok. Koordináta-rendszerek. Mozaikolás. Rendelkezésre álló globális és regionális adatok. Tematikus adatbázisok. Vetületek. Számítások a térképen.

12. Asztrobiogeográfia

A felszíni formakincs mint élőhelyek indikátora. Lakhatósági zónák és felszíni övezetek. Exobolygók potenciális felszíni övezetei.

13–15. Hallgatói projektek bemutatása / Összefoglalás

Számonkérés

  1. Hallgatói projekt: 2014 óta publikált eredmények (LPSC, AGU absztraktok és Icarus, JGR, etc. cikkek) alapján egy felszinforma típus legújabb kutatásainak bemutatása, 3–5 oldalban, standard hivatkozásokkal. A választható formák listája: https://link.springer.com/referencework/10.1007%2F978-1-4614-9213-9
  2. Vizsga: fotógeológiai elemzés megadott kép alapján.

Irodalom

Csillagászat és planetológia

Tematika

  1. A csillagászat történelmi áttekintése. Szférikus csillagászat. Égi mechanika alapjai. Kéttest- ill. háromtest-probléma. A Naprendszer kis égitesteinek pályái. Mesterséges égitestek.
  2. Asztrofizika: HR-diagram. Csillagok keletkezése. Csillagrendszerek. A csillagfejlődés végállapotai. Az Univerzum nehezebb elemeinek keletkezése.
  3. Galaktikus csillagászat. Csillaghalmazok. Az Univerzum nagyskálás szerkezete. Kozmológia elemei.
  4. Műszertechnika. Csillagászati műszerek áttekintése.
  5. Szoláris asztrofizika. A Nap felépítése, energiatermelése, fejlődése.
  6. A Naprendszer kialakulása, szerkezete, fejlődése.
  7. Ásványtan és kőzettan alapjai.
  8. Meteoritok kőzettana.
  9. Geológia és geológiai folyamatok alapjai.
  10. A Föld.
  11. Impakt-geológia.
  12. A Hold keletkezése, felépítése, fejlődése, geológiája.
  13. A Mars.
  14. A Naprendszer elemei. Föld-típusú bolygók. Óriásbolygók. A Naprendszer kis égitestei.

Forrás: Miskolci Egyetem: Hallgatói tájékoztató, Űrmérnöki MSc (2023)

Holdkőzetek és meteoritok

Oktató: Bérczi Szaniszló

NASA-holdkőzetek és NIPR-antarktiszi meteoritok vizsgálatára épülő kurzus.

Tematika

  1. A NASA mintakészletének terra kőzetei, mare-bazaltjai, breccsái és talajmintái.
  2. Meteoritok típusai, ásványai, osztályozása és forráségitestjeik fejlődése.
  3. Kondritok, akondritok, kő-vas meteoritok, valamint a termikus fejlődéstörténet.
  4. Földi és holdi bazaltok; holdkőzetek, holdi vulkanizmus és geofizika.
  5. Marsi meteoritok, a NIPR-gyűjtemény és a Naprendszer ásványi anyag-övezetei.
  6. Összegzés: Naprendszer-kőzettan és összehasonlító ásvány-kőzettan-kozmogeokémia.

Forrás: az előadó; a közölt változat legkésőbb 2003-as frissítésű. https://hargitaihenrik.wordpress.com/author/planetcarto/

Meteoritok, a korai Naprendszer és Nukleáris Asztrofizika

Meteoritok osztályozása és összetétele, izotópvizsgálatok és kormeghatározás, a korai Naprendszer nyomai, valamint csillagközi porszemcsék eredete. A forrás szerint a kurzus angol nyelvű.

A teljes tematika az eredeti forrásban

Obszervációs csillagászat 1 (Planetológia)

Oktató: Illés Erzsébet; Bérczi Szaniszló

Kötelező, II. éves csillagász szakos tárgy; a Naprendszer fizikai, geológiai és anyagtudományi áttekintése.

Tematika

  1. A Nap hatásai a Naprendszerben: naptevékenység, korona, napszél és bolygóközi mágneses tér.
  2. Planetáris testek osztályozása, pályaelemek, rezonanciák, árapály és kötött forgás.
  3. A Naprendszer keletkezése és a bolygók létrejötte, differenciálódása és fejlődése.
  4. Hold, Merkúr, Vénusz, Föld és Mars: szerkezet, felszín, légkör és fejlődéstörténet.
  5. Gázóriások, a Jupiter rendszere, valamint a Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz rendszerei.
  6. Kisbolygók, Plutó, üstökösök, meteorok és bolygóközi por.

Forrás: az előadók; a közölt változat legkésőbb 2003-as frissítésű. https://hargitaihenrik.wordpress.com/author/planetcarto/

Összehasonlító planetológia

Oktató: Illés Erzsébet

Speciális kollégium az űrszondás eredmények egységes Naprendszer-képbe rendezésére.

Tematika

  1. A Naprendszer-kép és a vizsgálati módszerek változása; szondák, laboratóriumi mérések és szimulációk.
  2. Bolygótestek fejlődése akkréció után: fűtés, hűlés, olvadtság, alak és cirkulációk.
  3. Becsapódás, fűtés, hűlés és fázisátmenet felszíni nyomai.
  4. Deformációk, tektonika és szilikát-, kén- és jégvulkanizmus.
  5. Illó anyagok: légkörök, folyadékszférák és jégszférák.
  6. Mágneses terek és magnetoszférák; bolygó- és holdtestek fejlődésének különbségei.
  7. Bolygórendszerek, óriásbolygók holdrendszerei és gyűrűi.

Forrás: Illés Erzsébet kurzusleírása; a közölt változat legkésőbb 2003-as frissítésű. https://hargitaihenrik.wordpress.com/author/planetcarto/

Planetary Sciences

Bolygókeletkezés és fejlődés, bolygótípusok, légkörök és holdak, csillagszél és kozmikus sugárzás, lakhatóság, űrmissziók és a Hold, illetve a Mars emberes felkeresésének kérdései.

A teljes tematika az eredeti forrásban

Planetológia

2024/2025 őszi félév

Tematika és órabeosztás

  1. Az óriásbolygók holdrendszereinek, gyűrűinek összehasonlítása (Hargitai)
  2. Kölcsönhatások bolygószférák valamint bolygótestek között (Hargitai)
  3. Bolygótérképek és bolygótérképezés (Hargitai)
  4. A Naprendszer felépítése és keletkezése (Kereszturi Á.)
  5. Meteoritok és fejlődéstörténetük, NASA holdkőztek (Bérczi Sz.)
  6. Vulkanikus és tektonikus aktivitás a Naprendszerben (Kereszturi)
  7. Légkörök, éghajlat és szél hatása a Naprendszerben (Kereszturi)
  8. Folyadékok és jegek a Naprendszerben (Kereszturi)
  9. Kisbolygók és jellemzőik (Kereszturi)
  10. Üstökösök és jellemzőik (Kereszturi)
  11. Becsapódások és következményeik (Kereszturi)
  12. Bolygóvizsgálati módszerek és űrszonda-építés (Bérczi)
  13. Konzultáció (Kereszturi)

Forrás: Keresztur Ákos személyes közlés.

Planetológia

2020/2021 tanév, I. félév

A csillagász szakos M. Sc. szintű hallgatók órája.

Az órákat tartja: Bérczi Szaniszló, Hargitai Henrik és Kereszturi Ákos.

Programtervezete

  1. 1. Bolygótípusok a belső Naprendszerben. Szept. 7. Kereszturi

    A Föld típusú bolygók: fejlődésük, hőtörténetük, szerkezetük.

  2. 2. A Naprendszer kis égitesteinek áttekintése. Szept. 14. Kereszturi

    Kisbolygók övezetei, Kupier öv, Oort zóna. Az üstökösök szerkezete.

  3. 3. Az óriásbolygók holdrendszereinek, gyűrűinek összehasonlítása. Szept. 21. Hargitai

    Saját rendszerbeli holdak, befogott holdak, gyűrűrendszerek. Az óriásbolygók gyűrűrendszereinek egyedi és közös vonásai. Kapcsolatuk a holdakkal. Jégvulkanizmus az óriásbolygók holdjain.

  4. 4. Kölcsönhatások bolygószférák valamint bolygótestek között I. Szept. 28. Hargitai

    Magnetoszférák, illószférák, bolygófelszínek közötti, valamint bolygótestek közötti kölcsönhatások.

  5. 5. Kölcsönhatások bolygószférák valamint bolygótestek között II. Okt. 5. Hargitai

    Magnetoszférák, illószférák, bolygófelszínek közötti, valamint bolygótestek közötti kölcsönhatások.

  6. 6. Becsapódások és következményeik. Okt. 12. Kereszturi

    A Naprendszer égitesteinek felszíne a becsapódások szempontjából vizsgálva.

  7. 7. A bolygótesteken lévő folyadékok és jegek vizsgálata. Okt. 19. Kereszturi

    A légkörök összetétele, a belőlük kicsapódó anyagok. Poláris sapkák, folyómedrek, óceánok, üvegházhatás.

  8. 8. A Naprendszerkutatás legújabb űrszondás eredményeinek áttekintése. Okt. 26. Hargitai
  9. 9. A szerkezeti hierarchiakép és alapfolyamatok a Naprendszerben. Nov. 9. Bérczi

    Anyagszerkezeti hierarchia. A hagyományos Naprendszerkép megváltozása az űrkutatás eredményeinek hatására. A kozmikus elemgyakoriságból következő ásványi övek rendszere. Az ásványaiban öves Naprendszer.

  10. 10. Bolygótestek felszíntörténete és szerkezeti anyagaik a Naprendszerben. Nov. 16. Bérczi

    A Föld típusú bolygók. Szerkezetük, felszínformáló jelenségek, a felszíni rétegek sztratigráfiája.

  11. 11. NASA Holdkőzetek. Folyamatok követése négy hierarchiaszinten. Nov. 23. Bérczi

    Szilikátvulkanizmus a Föld típusú bolygókon.

  12. 12. Egy kicsi bolygótest fejlődéstörténete a NIPR meteoritek alapján. Nov. 30. Bérczi

    A belső Naprendszer égitesteinek anyaga, holdkőzetek, meteoritok. A kisbolygók anyaga.

  13. 13. A bolygóvizsgálati módszerek áttekintése űrszonda-építéssel egybekötve. Dec. 7. Bérczi

    A Hunveyor és Husar űrszonda modell rendszer. Mérések az égitestek felszínén.

  14. 14. Anyagtérképek: a holdkőzetek és meteoritek folyamatainak követése. Dec. 14. Bérczi

    Az MgO-FeO-CaO-Al2O3-SiO2 rendszer szilikátvulkanizmusa a Föld típusú bolygókon.

Planetológia

2021/2022-es tanév, I. félév

  1. Timár Gábor: Az űr- és bolygókutatás eszközei és módszerei I. (távérzékelés)
  2. Bérczi Szaniszló: Az űr- és bolygókutatás eszközei és módszerei II. (szondák, anyagvizsgálat)
  3. Steinbach Péter: Mágneses terek, napszél, a bolygók mágneses tereinek csatolódása.
  4. Tóth L. Viktor: A Naprendszer keletkezése
  5. Timár Gábor: A bolygók alakja, árapály-jelenségek, pályaelemek.
  6. Kereszturi Ákos: Becsapódások a Naprendszerben.
  7. Hargitai Henrik: A bolygók külső szférái: légkörök, folyadékszférák, jégszférák.
  8. Karátson Dávid: Vulkanizmus, tektonika, jégvulkánok a Naprendszerben.
  9. Hargitai Henrik: A külső Naprendszer, gázbolygók, holdjaik és gyűrűik.
  10. Horváth András: A Hold, a Vénusz és a Merkúr formakincse és felszínfejlődése.
  11. Kereszturi Ákos: A Mars formakincse és felszínfejlődése.
  12. Kereszturi Ákos: Asztrobiológia, életindikációk más bolygókon.

Forrás: https://geophysics.elte.hu/planetologia/

Planetológia és kozmopetrográfia

Oktató: Bérczi Szaniszló

2+0, v. 2+2. Budapest, 1992. január 31. Bérczi Szaniszló, egy. doc.

Tematika

  1. Bolygóerőterek, a bolygók környezete. Gravitációs erőtér. Mágneses erőtér. Bolygólégkörök kialakulása és fönnmaradásának feltételei.
  2. A bolygótestek felszíne. Morfológia: a felszíni formák csoportosítása, fotogeológiai térképezése. Fizikai leírás és interpretáció különválasztása. Asztrogeológia.
  3. Bolygótestek felszíni rétegtani térképezése. A sztratigráfia alapelvei. Asztrogeológiai kiterjesztésük égitestek felszínére. Káterstatisztika. A Hold rétegsora.
  4. A kozmikus szondák által föltárt égitestek felszíne és sztratigráfiája. A Merkúr, a Mars és a Vénusz geológiája. A Jupiter Galilei féle holdjainak geológiája.
  5. Anyagvizsgálatok a Naprendszerben. (Kozmopetrográfia I.) Meteoritek. Főbb típusaik. Kémiai és ásványos összetételük. Színképük. Összevetésük a kisbolygók színképével. Meteoritek az Antarktiszról.
  6. Holdkőzetek. (Kozmopetrográfia II.) A holdkőzetek kémiai és ásványos összetétele. Összevetésük a földi kőzetekkel. A holdkőzetek kialakulásának modellezése fázisdiagramokkal.
  7. Holdkőzetek és holdfelszíni kőzettestek összehasonlítása. A Hold geokémiája és fejlődéstörténete. Földi és holdi bazaltok összehasonlítása. Az Apolló expedíciók mérései, a holdi geofizika eredményei.
  8. A földtest belső szerkezete. Nagy nyomáson bekövetkező ásványfázis-átalakulások. Germanát-analógia módszer. Gyémántpofás satuval végzett kísérletek eredményei. A földtest mélységi öveinek ásványszerkezetei.
  9. Köpeny eredetű zárványok a föld felszíni kőzeteiben. Köpenyzárványok Kárpát-medencei bazaltokban. Kéreg-köpeny kapcsolatok. RFF mennyiségének változása parciális olvadási folyamatokban. A szentbékkállai sorozat. RFF mérések holdi, marsi és akondrit kőzeteken.
  10. A Naprendszer ásványos szerkezete, övei, kozmogeokémiája. A lehülő szoláris köd gázaiból kicsapódó ásványok sorozata Lewis-Barshay és Larimer-Grossman modelljei szerint. Kettőskristályosodás a Naprendszerben.
  11. Összefoglalás. Planetológia (Asztrogeológia) és kozmopetrográfia. Övesség a Naprendszerben, övesség a planetáris testek anyagában. Összehasonlító planetológia, ásvány-kőzettan és kozmogeokémia. Tudományágunk szemléletformáló szerepe és visszahatása a földtudományokra.

Forrás: Bérczi Szaniszló oktatói közlése; kurzusleírás, Budapest, 1992. január 31.

Regionális bolygótudomány

Oktató: Bérczi Szaniszló; Sik András; Kereszturi Ákos; Hargitai Henrik

Planetológia II. geográfus és földrajztanár szakos hallgatóknak (2+0 óra).

Tematika

  1. A planetológia módszerei, az űrkutatási adatok feldolgozása és bolygótérképezés.
  2. Hold, meteoritok és holdkőzetek; Merkúr és Vénusz.
  3. Mars: belső és külső folyamatok, víz, jég, szél és életlehetőségek.
  4. Kisbolygók, üstökösök, bolygóközi por és a gázóriások.
  5. Europa, Ganymedes, Io, Callisto, valamint a külső Naprendszer gyűrűi és holdjai.

Forrás: kurzusösszeállítás; a közölt változat legkésőbb 2003-as frissítésű. https://hargitaihenrik.wordpress.com/author/planetcarto/

Science or fiction, CETI

Tudomány vagy fikció: Kommunikáció a Földönkívüli Intelligenciával (CETI)

Tematika és feladatok

  1. Messages: the Perseverance Mastcam Vignettes.
  2. Reading for next class: Leo Szilard, Report on "Grand Central Terminal".
  3. Image reading practice: is interpretation possible? Messages on media: the Voyager Golden Record and the Pioneer Plaque.
  4. In-class task: list three images to be included in a message or archive.
  5. In-class question: what or whom does the message represent?
  6. Audio messages in the Voyager Golden Record.
  7. Radioed messages: Arecibo and the Cosmic Call.
  8. In-class task: list three audio recordings to be included.
  9. What is the difference between a message and a long-term archive?
  10. Task for next class: present one solution to the Fermi paradox (registration required).
  11. Solutions to the Fermi paradox.
  12. Artefacts in the Solar System.
  13. List three objects or items that represent you.
  14. Who are the aliens? Messages to gods.
  15. Analysis of three objects using OpenAI.
  16. Register for OpenAI.
  17. Biosignatures and technosignatures; Rare Earths; the universe is a dangerous place.
  18. Task: choose one object from the Library of the Great Silence and interpret it as an alien object (presentation: what is this thing?).
  19. SETI Institute's Library of the Great Silence.
  20. Watch a film from Encounters, 2001, Solaris, Stalker or Contact.
  21. SETI/CETI in popular culture: interpretations in films.
  22. Select an object that communicates what it is to be human.
  23. Formulate an objective: what do we want to say?
  24. Wunderkammer of cultural objects: Benjamin's Arcades Project.
  25. Select the most important cultural objects from today.
  26. AI-based messaging: messaging with AI.
  27. Task: choose your objective and your object.
  28. Objects as messages.

Szövegek és források

Csillagászat a légkörön túlról

Oktató: Almár Iván

Speciális kollégium (1982–1990): csillagászat az atmoszférán kívüli megfigyelési tartományokban.

Tematika

  1. Bevezetés: történet, stratégia, adatbázisok és katalógusok.
  2. Röntgen- és gammacsillagászat: eszközök, módszerek, eredmények és tervek.
  3. Ultraibolya és EUV csillagászat.
  4. Látható fény: HST, Hipparcos és további tervek.
  5. Infravörös, mikrohullámú és rádiócsillagászat.

A jegyzet 1990-ben jelent meg a Tankönyvkiadónál; a tematikai forrás legkésőbb 2003-as frissítésű. https://hargitaihenrik.wordpress.com/author/planetcarto/

Csillagászat

Oktató: Szatmáry Károly

8. féléves, heti 2+0 órás kurzus a csillagászat teljes áttekintésére.

Tematika

  1. A csillagászat története, módszerei, koordináta-rendszerek és időszámítás.
  2. Távcsövek, fotometria, spektroszkópia, detektorok és űrtávcsövek.
  3. Égi mechanika, Naprendszer, bolygókutatás és exobolygók.
  4. Napfizika, csillagfejlődés, Tejútrendszer, galaxisok és kozmológia.
  5. Csillagászattanítás, tankönyvek és szemléltetés.

Forrás: kurzusösszeállítás; a közölt változat legkésőbb 2003-as frissítésű. https://hargitaihenrik.wordpress.com/author/planetcarto/

Bevezetés a csillagászatba I.

Oktató: Kiss László

Két féléves tárgy I. része; I. éves csillagász szakosoknak 3+2, más szakosoknak 3+0 óra.

Tematika

  1. A csillagászat kialakulása, skálái, módszerei és szakirodalma.
  2. A Naprendszer keletkezése, a Nap, mágneses terek és magnetoszférák.
  3. Kőzet- és óriásbolygók, holdrendszerek, kisbolygók, üstökösök és bolygóközi anyag.
  4. Becsapódások, külső Naprendszer, asztrobiológia és exobolygók.

Forrás: kurzusösszeállítás; a közölt változat legkésőbb 2003-as frissítésű. https://hargitaihenrik.wordpress.com/author/planetcarto/

Bevezetés a csillagászatba

Oktató: Tóth László

Fizikatanár és fizikus szakos hallgatóknak szóló bevezető csillagászati kurzus.

Tematika

  1. Megfigyelési eszközök és módszerek; tájékozódás az égen, időszámítás és naptárak.
  2. Bolygómozgás, égi mechanika, Naprendszer és Napfizika.
  3. Csillagok, csillagfejlődés, távolságmérés, Tejútrendszer és kozmológia.
  4. Űrkutatás, asztrobiológia és a csillagászat története.

Forrás: kurzusösszeállítás; a közölt változat legkésőbb 2003-as frissítésű. https://hargitaihenrik.wordpress.com/author/planetcarto/

Űrmissziók a gyakorlatban virtuális eszközökkel

Tematika

  1. Bevezetés, a tárgy/kurzus célkitűzéseinek, követelményrendszerének, tartalmának és a végzendő tevékenységek bemutatása.
  2. Az univerzum és a naprendszer története, fejlődése, jellemzői
  3. A drón technológiák fejlődése, jellemzői és űrkutatásban betöltött szerepük megismerése
  4. A Nemzetközi Űrállomás felépítésének tanulmányozása, az állomás funkcióinak kipróbálása, gyakorlása. A program fő célja, hogy segítse a virtuális térben való navigációt moduláris felépítésben.
  5. Vezetett túra egy valós űrhajós környezetben, interaktív videók formájában. A túra közben információs pontok segítségével szöveges formában további tudásbővítés lehetséges. A program során virtuális környezetben próbálhatja ki az űrsétát a hallgató. Közben egyszerű feladatok megoldásával folyamatosan begyakorolhatja az űrben végezendő javítási, karbantartási feladatokat.
  6. Az univerzum megismerése, bolygók tanulmányozása életnagyságban vagy makettes formában.
  7. Az űrutazás teljes folyamatának és a földi előkészületi munkák megismerése szimulációs formában és a lépések elsajátítása a dokkolásig.
  8. Mars-misszió bemutatása, a bolygófelszín feltérképezése. A marsjáró robot bemutatása és vezérlésének gyakorlása.
  9. A teljes Apollo-11 küldetés virtuális szimulációja. A kabin bemutatása, a moduláris részek megismerése akár külső szemszögből is.
  10. Az űr anomáliák, fények és galaxisok bemutatása. Az űr eddig ismert határainak lehetséges jeleségeinek látványos bemutatása.
  11. A drón technológiák gyakorlati, földmegfigyeléssel és kutatással, valamint feltérképezéssel kapcsolatos ismereteinek elsajátítása VR eszközök egyidejű alkalmazásával.
  12. A kurzus és a hallgatói teljesítmények értékelése, a tanulmányi eredmények megállapítása.

Irodalom

Az űrkutatás története

Tematika

  1. Az űrkutatás mint gyűjtőfogalom – meghatározó elemek ismertetése, űrkutatás vs. űrtevékenység.
  2. Földi környezet és világűr elkülönülő fogalmának történeti alakulása.
  3. Űreszközzel (in situ) és távérzékeléssel megismerés párhuzamai, egymásra hatások a fejlődésben.
  4. Eszközök űrbe juttatásának történeti fázisai, meghatározó tanulságok, hatások egy tágabb összefüggésben – technológiai és emberi korlátok.
  5. Hordozóeszközök hajtóművének evolúciója.
  6. Ciolkovszkij öröksége, kozmikus sebességek – elvek és a gyakorlat.
  7. Műszaki képesség és hadászati jelentőség – önálló űrkutatási alkalmazások növekvő súlya a II. világháború után, Hold-programok, űrállomás koncepció.
  8. Emberes repülési programok – ember vs. robot dilemmája.
  9. Űrszegmens és földi alkalmazások kölcsönhatása.
  10. Hazai szerepvállalás kezdetektől máig az űrkutatásban.

Űripar és története

Tematika

  1. Bevezetés. Az űripar rövid története. Áttekintés.
  2. Mire jó az űripar? (korszerű oktatás, üzleti lehetőségek, mezőgazdaság, biztonságpolitika és védelmi ipar, környezetvédelem, katasztrófavédelem, navigáció és térképészet, biztonságos közlekedés, az emberi élet védelme, telekommunikáció, meteorológia, értékeink védelme, űrturizmus, K+F stb.)
  3. Magyar űrtevékenység I. (hazai kutatóhelyek és űripar, magyar részvétel az Interkozmosz programban: Farkas Bertalan űrutazása a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén /1980. május 26. – június 3./, a HUNOR program, korszerű oktatóhelyek, Rosetta üstökösprogram, a Pille)
  4. Magyar űrtevékenység II. (BIOPAN, Brados, Matrjoska, ELTE műholdvevő állomás, a Földmérési és Távérzékelési Intézet, az OMSZ, Charles Simonyi űrrepülése, Masat-1, H-SPACE 2022 konferencia, a KKM Űrkutatásért és Úrtevékenységért Felelős Főosztálya, Magyarország Űrstratégiája)
  5. Európai űrtevékenység I. (hozzájárulás a Nemzetközi Űrállomáshoz /ISS/, Európai Űrügynökség /ESA/, európai űrpolitika, az EU Űrprogramja, európai űrhajósok, oktatás, űrcsillagászat, Mars Express és Beagle-2, Huygens)
  6. Európai űrtevékenység II. (Venus Express, GMES-Copernicus, EGNOS, Galileo, Envisat, Ariane projekt, Meteosat, Ulysses, ExoMars, űrhajós-toborzás)
  7. Az Amerikai Egyesült Államok a világűrben I. (NASA, Spirit és Opportunity, Cassini, a Space Shuttle (űrrepülők) program, a GPS rendszer, űrcsillagászat, távérzékelő műholdak, USA és az ISS, Stardust, MESSENGER)
  8. Az Amerikai Egyesült Államok II. (Voyager-program, a hordozórakéták, Deep Impact, New Horizons, Orion, Ares, SLS, a Holdprogram, Skylab-program, Curiosity, Artemis, Perseverance)
  9. Szovjetunió/Oroszország az űrben (Szputynyik-1, Jurij Gagarin űrrepülése /Vosztok-1/, az űrállomások /Szaljut-program, Mir, hozzájárulás az ISS-hez/, hordozórakéták, a Buran űrsikló, alkalmazási holdak, Oroszország és a Naprendszer, orosz tudományos műholdak, orosz űrtervek)
  10. Kína a világűrben (a kínai űrhajó, Tienkung űrállomás, kínai műholdak, rakéták)
  11. Egyéb országok a világűrben (India, Japán /Hayabusa űrszonda, Japán és az ISS/, a brazil és iráni űrprogramokról, a Kanadai Űrügynökség /CSA/ stb.)
  12. Betekintés a magánkezdeményezések, privát űrprogramok színes világába I. (SpaceX, Virgin Galactic, Blue Origin)
  13. Betekintés a magánkezdeményezések, privát űrprogramok színes világába II. (Spaceflight, Inc., Bigelow Aerospace, SpaceShipOne, Stratolaunch Systems stb.)
  14. Összefoglalás. Kitekintés a jelen és a közeljövő várható eseményeire, nagyobb szabású programjaira, fejlesztéseire, ill. az űripar előtt álló globális kihívásokra (Mars-expedíciók, túlnépesedés, klímaváltozás, vízhiány stb.)

Irodalom

Kötelező

Forrás: Miskolci Egyetem: Hallgatói tájékoztató, Űrmérnöki MSc (2023)