Új szondák a Vénuszra

A Vénusz részletes térképezésének feladatával e sorok írásakor (2023) legalább hat misszió várt indulásra.

A NASA VERITAS küldetése 30 m-es felbontású radarképeket fog készíteni, 250 m/px felbontással domborzati térképet hoz létre és közeli infravörös megfigyeléseket is tesz egy német műszerrel. A pályázatot 2015-ben adták be, a költségvetést 2020-ban fogadták el, de a munkafolyamatban tapasztalt súlyos problémák miatt az indítást 3 évvel elhalasztották: a szonda legkorábban 2031-ben fog elindulni.

A NASA másik küldetése, a DAVINCI a Vénusz körül a légkört vizsgálja, egy tesszera területre leszálló szondája leszállás közben készítene fényképeket a Malin Space Science Systems által készített kamerával, ami ugyanolyan, mint ami a marsi Curiosity szondán is található Mastcam. A felszínt 40 km/h sebességgel érné el az egység, és ha ezt túléli, akkor még kb. 17 percig lenne képes működni, amíg túlmelegszik. Indítása 2029-re, érkezése 2031-re tervezett.

A francia és angol kutatók által jegyzett EnVision az ESA küldetése. A JPL által készített 9 cm-es hullámhosszon dolgozó radarja képeket és magassági adatokat gyűjt, felszín alá is belátó SRS radarja olasz gyártmány, német, belga és francia spektrométerei pedig a légkörről gyűjtenek adatokat, benne vulkánkitörések jeleit is keresve. Küldetése 6 vénusznapig (4 földi évig) tart és időnként a terv szerint bemerülne a légkörbe. Indítása 2031-re volt tervezve, de az orosz-ukrán háború kitörése után már „a korai 2030-as éveket” jelölték meg.

Kína Venus Volcano Imaging and Climate Explorer (VOICE) néven készít szondát a Vénuszra, amit a 2026–30-as kínai ötéves terv elején szeretne elindítani.

Az indiai ISRO űrhivatal 2019-ben svéd, francia, német, orosz és amerikai kutatókkal együttműködve Shukrayaan-1 néven tervezett szondát indítani 2024-ben vagy 31-ben.

Oroszország Ukrajna megtámadása előtt egy Venyera-D nevű szondát tervezett a Vénuszra küldeni 2029-ben, aminek leszálló egysége rekordhosszú időt, 3 órát működne a felszínen. A projektben a NASA-val is együttműködtek volna. E terv sorsa – háborújuk hatásai miatt – nem ismert.

Egyéb küldetéstervek, elfogadott költségvetés nélkül

High Altitude Venus Operational Concept (HAVOC): A NASA repülőmérnökei által kidolgozott emberes küldetés terve, ahol előbb Vénusz körüli pályán, majd a magaslégkörben léghajókon dolgoznának a kutatók, ahol a földihez hasonló légnyomás és hőmérsékleti viszonyok vannak (kb. 50 km magasságban 0,5–1 atm, −60 °C – +30 °C). A küldetés első fázisa még automata léggömbökkel dolgozna, a végső cél pedig folyamatos emberes jelenlétű lebegő felhőtelep („felhőváros”) létrehozása.

A Zephyr tervezett NASA-projekt egy szélvitorlás-rovert küldene a felszínre, ahol 50 földi napig szabadon mozogna, naponta 15 percen át vitorlázva a következő célpontig. Ehhez a projekthez viszont egyelőre hiányzik a szonda, ami eljuttatná a Vénuszra.