Meredek dóm (lepényvulkán)

A lepényvulkánok meredek peremű és nagyjából lapos tetejű kerek alakzatok. Gyakran csoportosan jelennek meg, sokszor részben egymásra települve.

A meredek perem következménye, hogy gyakoriak a csuszamlások (Bulmer és Guest 1996), melyek körben kicsipkézik a szabályos alakzatokat.

A meredek dómok tetején sokféle szerkezet előfordulhat: gödrök, sugárirányú, körkörös vagy sokszögű (poligonális) törések, és kisebb csúcsok. Tetősíkjuk konvex vagy konkáv.

Átmérőjük jellemzően 10–35 km körüli (ezek tehát ún. „közepes” méretű vulkánok), de 120 km-es is akad. Becslés alapján magasságuk 4 km-ig is terjedhet, de pontos magassági adatunk csak max. 1,6 km-esről van.

Összesen 150–300 ilyen szerkezet van a Vénuszon.

Mitől alakulnak ki ezek a lapos és kerek lávaalakzatok? A kutatók többsége egyetért abban, hogy valamilyen nagy viszkozitású olvadék felszínre nyomulása nyomán jönnek létre. Ezt okozhatja magas szilícium-dioxid tartalom, a láva erős átkristályosodottsága, és/vagy sűrű buborékossága, amilyenek a Földön lávadómokat hoznak létre. A földi szilíciumgazdag lávadómok a vénuszi meredek dómoktól sokban eltérő morfológiájúak. Ezért mégiscsak azt gondolják, hogy ezek a szerkezetek is bazaltos összetételűek lehetnek esetleg. Viszont a Vénusz felszíni körülményei eltérnek a földitől, így a magas hőmérséklet és a magas légnyomás együtt megváltoztathatja a láva szerkezetépítő tevékenységének jellegét. A leghasonlóbb földi forma ennek alapján az óceánaljzati fenékhegy. A hasonlósághoz a morfológián túl hozzájárul a képződési környezet is: a Vénuszon a légnyomás 92 atmoszféra, amekkora nyomás a Földön az óceánokban 950 méteres mélységben jellemző (Lebonnois és Schubert 2017).

Egyes kutatók szerint egyetlen működési esemény során keletkeznek, mások szerint többször felújult az őket létrehozó lávaöntés, és eredetileg kúp alakúak voltak, amelyet lassan kiszélesítettek a lávák.

A meredek dómokat először a Magellan képeken fedezték föl Head és munkatársai (1991) és ekkor nevezték „palacsintaszerű dómoknak”, természetesen a vastag amerikai palacsintára utalván, nem a jóval vékonyabb magyarra. Ezért fordítottuk lepényvulkánnak.

A meredek dómok kialakulásának felderítésében segíthet, ha megfigyeljük, hogy jellemzően milyen területeken találhatóak. Bár a Vénuszon szinte mindenfelé előfordulnak, környezetük általában gazdag vulkanotektonikus és vulkáni szerkezetekben, gyakran pajzsmezők is találhatóak a közelükben. Az Atalanta Planitia például gazdag meredek dómokban.

Földrajzi alakzatként a Farrum köznévi tagot használják rá (többes számban Farra). A latin szó eredeti jelentése valamiféle pogácsa alakú táp az állatok számára.