Planetáris rétegtan

Magyar

Gépi fordítás az angol eredetiből.

Hargitai Henrik: Planetáris rétegtan - bevezetés. Tanári kézikönyv.

Eredeti PDF letöltése · Minden segédanyag (PDF)

Kézikönyv szövege és ábrái

PLANETÁRIS RÉTEGTAN

– BEVEZETÉS

TANÁRI KÉZIKÖNYV

Hargitai Henrik, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

Cél: Azonosítsa a bolygófelszín elemeit űrhajók képeivel, és következtessen a felszín evolúciójára a szerkezeti felszínformák, geológiai egységek és albedó jellemzők szisztematikus morfológiai és rétegtani elemzéséből. Módszer: Olyan képeket (képmozaikokat) mutatunk be, amelyeket geológiai vázlatos térkép készítésével elemeznek. A felszíni kőzetek anyagára vonatkozó közvetlen információk és a felszíni események történeti adatai nélkül a felszíni geológiát a morfológiából, a terep alakjaiból (domborművei) és mintázataiból rekonstruáljuk. Megkülönböztetünk megfigyeléseket és értelmezéseket. A megfigyelésekhez leíró szókincset használunk, az értelmezésekhez pedig geológiai folyamatokat rendelünk az azonosított egységekhez. Végül rekonstruáljuk a felszíni evolúciót a rétegtani elvek és a morfológiai különbségek felhasználásával.

1 Előkészítés 1.1. - Megkülönböztetni a negatív domborzatot a pozitívtól. (Ezt a részt kihagyhatja) 1.2. A régi és az új felület megkülönböztetése 2 ISMERŐS TÁRGYAK VIZSGÁLATA (ezt a részt kihagyhatja) 3. KEZDŐ SZINTŰ FOTÓÉRTELMEZÉS 1. ELŐKÉSZÜLET 1.1 (Ezt a részt kihagyhatja) Különböztesse meg a negatív és a pozitív domborműködést. Ez alapvető feltétele a helyes geológiai értelmezésnek. A dombormű meghatározható az árnyékokból és az árnyékolásból vagy a képnek megfelelő régió DTM-éből (Digital Terrain Model). Az 1) kérdés megválaszolásához meg kell határoznia a fényforrás irányát. Vagyis az optikai képekhez: Honnan süt a Nap? (Radarképeknél: honnan világítja meg a jelenetet az aktív radarműszer?) 1.1.1. HELYESEN LÁTÁS A KÖNYVBEN

Probléma: Meg kell határoznia az árnyékokat (sötét területek) és az árnyékolást (a szürke területek félárnyékban). A sötét árnyékok és az árnyékolás különbözik a sötét albedó felületektől, ahol a felület színe sötét. A megvilágítás az árnyékok vetésének irányával ellentétes irányból jön. Tanári elbeszélés: Árnyékokat fogunk használni a jelenet domborművének meghatározásához. AZ OPTIKAI ILLÚZIÓ PROBLÉMÁJA: Az űrhajók képén nehéz megkülönböztetni a magasan álló kör alakú halmokat/kúpokat a körkörös mélyedésektől, mivel nincsenek ismerős tereptárgyak a jelenetben. Ezeken a képeken a dombormű gyakran megfordul, ha fejjel lefelé fordítjuk a képet. Ezért elengedhetetlen egy ismert terepforma megtalálása, amely felhasználható a domborzat helyes meghatározásához. Tanulói utasítás: Nézze meg a két ábrát az 1_1. A lineáris elemek mély repedések vagy magas gerincek? A kör alakú elemek mélyedések/kráterek vagy halmok?

Feladatlap_1_1 A két kép (az Európa jeges holdról) ugyanazt a jelenetet mutatja, de fejjel lefelé. A domborzat fordított? Melyik lehet az igazi domborzat? VÁLASZ: Lehet, hogy csak akkor tud erre válaszolni, ha ismeri a megvilágítás irányát, mert nincsenek ismerős tárgyak a képen. A helyes válasz: 1 egy kupola, 2 egy gerinc, 3 egy mélyedés. A megvilágítás iránya leolvasható az űrszonda képi adattáblájáról, vagy előzetes geológiai ismeretekkel rendelkezik Európa geológiájáról, ahol a legtöbb lineáris elem a felszín alatti óceán repedéseiből kinyomott és a felszínre fagyott víz által épített jéghátak. A legtöbb esetben azonban a kör alakú formák szinte mind kráterek.

Feladatlap_1_2 AZ ÁBRA TANÁRI ELMONDÁSA. Ez az ábra elmagyarázza a megvilágítás iránya, az árnyékok/árnyékolás és a dombormű közötti kapcsolatot. Ugyanaz a kép két különböző domborzati helyzetből származhat attól függően, hogy honnan származik a megvilágítás. Ismerős tárgyak nélkül, vagy a Nap irányának ismerete nélkül nem tudjuk meghatározni a helyes domborzatot. Az ábra bal oldali része a talajtól való domborművet ábrázolja keresztmetszetként, míg a jobb oldalon ugyanazok a tárgyak láthatók felülről, mint az űrhajó képén. A felső rész azt mutatja, hogyan néznek ki a mélyedések, az alsó része pedig a kiemelkedéseket. 1.2. A régi és az új felület megkülönböztetése Négy eszköz áll rendelkezésére annak meghatározásához, hogy melyik egység a régebbi. A négy eszköz eredményeinek összhangban kell lenniük egymással. 2.1. A rétegtan, a szuperpozíció törvénye kimondja, hogy a másikat fedő (fedő) egység a kettő közül a fiatalabb. 2.2. Rétegtan, A keresztirányú kapcsolatok elve. A kettő közül a fiatalabb az a tulajdonság, amely átvág egy másikba. 2.3. A kráter sűrűsége. A sűrűbb ütőkráterezésű egység régebbi, mint az egységméretenként kevesebb kráterrel rendelkező egység, mivel hosszabb ideig volt kitéve ütési kráterezésnek.

Feladatlap_1_4 KÉRDÉS: Melyik a régebbi, a kép jobb vagy bal oldala (a Holdról)? VÁLASZ: A sima, sötét kanca (lávasíkság) fiatalabb (bal oldal – csak kevés, kis krátere van). A durva, sűrű kráteres hegyvidéki terepek régebbiek (jobb oldal). Az érdes felület az egymás tetején lévő kráterbemélyedések és a kráter kilökődésének eredménye. 2.4. Morfológia (degradáció): a visszafogott domborzatú jellemzők általában régebbiek, mint az éles körvonalúak.

Gyakorlat a Feladatlap_1_5-ön: állítsa az a–d krátereket időrendi sorrendbe (Rimae Prinz régió, Hold). Megoldás: a legidősebbtől a legfiatalabbig: a, b, c; míg d nem egy kráter, hanem egy lávafolyam összeomlási forrásgödre.

2 KÉPESSÉGEK TESZTELÉSE ISMERŐS TÁRGYAKON (ezt a részt kihagyhatja) Gyakoroljon ezzel az ábrával.

Feladatlap_2 TESZTÁBRA FÖLDTANI TÉRKÉPEZÉSÉHEZ 2.1. TANULJA MEG A NAP IRÁNYÁNAK MEGHATÁROZÁSÁT Tanulói oktatás. 1. Határozza meg a fényforrás irányát árnyékok segítségével! Rajzolj egy „nap” figurát / Mutasd meg, honnan jön a megvilágítás. 2.2 FÖLDTANI EGYSÉGEK AZONOSÍTÁSA (FÉNYÉRTELMEZÉS) Feladatlap_2.pdf MEGBESZÉLÉS Ebben a feladatban a következő témákat beszélje meg: 1. Kérdezze meg: Milyen típusú jellemzőket ("felszínformákat", régiókat, lineáris és pontszerű jellemzőket) lehet megkülönböztetni megjelenés alapján. Az egységek vagy felszínformák eltérőek lehetnek albedóban (fényesség), színben, alakban (dombormű) vagy mintázatban. Vegye figyelembe, hogy meg lehet különböztetni az „árnyék és árnyékoló” színegységeket, de ezek nem felelnek meg egyetlen anyagegységnek sem. 2. Kérdezd meg: hogyan alakulhattak ki ezek az egységek (alakulási folyamat – hogyan helyezkedtek el a jelenlegi helyen) („intuitív módon”, nem tudni, melyik melyik). 3. Kérdezd meg: Ezek közül melyik a legfiatalabb és a legidősebb. Állítsa őket időrendi sorrendbe aszerint, hogy mikor helyezték el őket a jelenetben. Ezt a szuperpozíció törvényének nevezik: a magasabb pozícióban lévő rétegek fiatalabbak, mint az alsó rétegek. Megjegyzés: az ebben a tesztjelenetben szereplő tárgyak eredeti anyagi kora eltér az „elhelyezési” kortól. Itt csak az elhelyezkedési kort tárgyaljuk, az anyagi életkort nem. A természetben az elhelyezés kora jellemzően megegyezik az anyagi életkorral.

3. KEZDŐ SZINTŰ FOTÓÉRTELMEZÉS Azonosítsa a különböző egységeket (megjelenés alapján), jelölje meg (körvonalakkal vagy színnel) és állítsa időrendi sorrendbe (a= legfiatalabb, b= idősebb stb.) (további információért lásd az 1.2-t), és próbáljon meg narratívát készíteni (a felület evolúciójának története). 3.1 KEZDŐ KÉP 1

MEGOLDÁS

Marte Vallis. Ezen a képen a láva egy kifolyó csatornába folyik. A lávafolyamban csak

nagyon kevés kráter. Azt sugallja

hogy a flow nagyon fiatal. A láva (a) a csatornaágyra folyik

(b): a csatorna régebbi. A síkságra vágott csatorna, melynek anyagát megőrizték

áramvonalas szigetek (c) és a túlparti régió (c). Egy nagy kráter (e) és egy domb áll a

magasabb szint, ami valószínűleg régebbi, mint a környező anyagok (több kráter van benne

). A

a domb és a nagy kráterek a legrégebbi jellemzők ezen a képen. Ha alaposan megfigyeled (a lávánál

áramlási határok), láthatjuk, hogy a lávafolyás sötét tónusa csak egy felszíni lerakódás: a láva az

nem sötét. A lávafolyás kora: 20 millió év.

3.2 KEZDŐ KÉP 2

Az Olympus Monstól északra. Ennek a jelenetnek három szintje van

→

. A legalacsonyabb a csatorna

emelet (d), a középső a csatorna”

s overbank (e), és a legmagasabb az anyag a

bal oldal (c). A (d) csatorna (e)-be vágódik, így a csatorna fiatalabb, mint (e). letét (e) volt

bal oldalról vastag új anyagréteg árasztotta el. Lebenyes szegélye a lávára jellemző

folyik. A (d) csatorna egy korábbi lávafolyamba van vágva: valószínűleg ez egy lávacsatorna. Folytatódik

most az új lávafolyás alatt. Egy kicsi, 300 m-es di

méteres becsapódási kráter (b) ebben az új lávafolyamban

valószínűleg behatoltak a fiatal lávafolyamba. A legfiatalabb jellemző a sötét jelölés (a) a tetején

a lávafolyástól. Ez a sötét réteg a közelmúltbeli szelek eredménye, amelyek kitisztították a port a területről. Kor

lávaáradás: 100 millió év.

3.3 KEZDŐ KÉP 3

Maja Valles.

Ez a jelenet egy nagy kiáramlási csatorna közepén van. A képen három nagy

kráterek és lerakódások körülöttük. Az egyiknek majdnem kör alakú betétje van (a), a többinek igen

áramvonalas, de egy kis kör alakú lerakódás is látható. Az áramvonalas betétek fedezete

a kör alakú (b), tehát az alsó, áramvonalas

idősebb (c)

–

hanem az áramvonalas

van

anyag

forma

fiatalabb! Miután az idősebb kráterek kialakultak, a t

réteges anyag tetején a régiót elöntötte a víz

gyorsan

áramló víz, amely erodálta a kilökődésük nagy részét, és egy vastag réteget is

az alatta lévő felület (c), amelybe a kráterek ütköztek. Ennek a felületnek egy részét a

a vízáram „árnyéka” (a kráterek mögött), és áramvonalas formára vágta a

árvíz (c). Más részeken az árvíz erodálta ezt a réteget (d). A legfiatalabb kráter (a) nem volt

kitéve az árvíznek, utána alakult ki. Életkor: 2

–

3,5 milliárd év.

3.4

KEZDŐ KÉP 4

Mamers Valles. Egy hosszú és mély csatorna (a) halad át régebbi, erodált krátereken

(d). A csatornák rövid ágakkal és amfiteátrummal rendelkeznek

mint a szivárgás következtében kialakuló fejek.

A régi kráterek tele vannak némi lerakódással (d, e). A bal oldali kráter rendelkezik

dombok (c) benne, arra utalva

hogy valami letét tölthette meg a múltban. Az ebben a régióban lévő csatornákat frettednek nevezik

csatornák. Vízi árvizek hozták létre. Később jéggel töltötték meg őket, ami még mindig lehet

ott. Két csatornakészlet létezik: az egyik a kráterek alsó szintjén végződik (b). Ez azt sugallja

hogy vizet vagy jeget és üledékeket vittek a kráterekbe. A másik (a) mélyen erodálódott

a kráterek: ez a csatornaforma és a csatornán belüli lerakódás a legfiatalabb jellemző

es. Hogyan

ez a csatorna áthatolhat a magas kráterfalakon? Valószínűleg bemetszéssel, mélyen belevágva magát

a most

erodált felület. A csatorna kora: 3,6 milliárd év.

4 HALADÓ SZINT TESZT KÉP – RAJZ

Most hagyja, hogy a tanulók „feltérképezzék” a tesztképet a Feladatlap_2.pdf másolatok segítségével és/vagy a táblán, ahol a képet kivetítik, vagy rajzoljanak egy térképvázlatot a táblára. 5. Kérdezzen: Most rajzoljon „érintkezési vonalakat” az egységek közé: jelölje meg a jellemzők körvonalait. 6. Aks: Most címkézze fel a vonalak által közrefogott egységeket (jellemzőket). Használja az egységek nevének rövidítését, például a „cf” a „kör alakú vonás”. Használjon leíró szavakat, amelyek leírják a megjelenést (pl. gödrös tárgy), és ne értelmező szavakat (pl. „kenyér”). Tegyen úgy, mintha nem tudná, mi van a képen. 7. Kérdezze meg: Most tegye időrendi sorrendbe az egységeket. 8. Ellenőrizze a mintamegoldást a Feladatlap_2_key.jpg fájl megjelenítésével: PETALANAGE Ismételje meg ezt a feladatot egy projektorral. Most -ESTIMAGE projektorral. Feladatlap_3.pdf.

9. Kérdezd meg: milyen típusú jellegzetességeket és egységeket (felszínformákat, régiókat, vonalas és pontszerű jellemzőket) lehet megkülönböztetni megjelenés alapján? Az egységek vagy felszínformák eltérőek lehetnek albedóban (fényességben), alakban, domborzatban vagy mintázatban. (vita) 10. Kérdezd meg: hogyan alakulhattak ki ezek az egységek (képző folyamat)? (vita) 11. Kérdezd meg: ezek közül melyik a legfiatalabb és a legidősebb? (vita)

RAJZ Használhat ismét egy tanulóval a táblát/táblát, vagy minden tanulónak fénymásolatot oszthat ki.

12. Osztályozza a felszíni geológiát! 12.1 Kapcsolatok. Érintkezési vonalak rajzolása: Kövesse nyomon a határokat a különböző terepek között egyszínű vonalakkal. Az érintkezési vonalakba zárt geológiai egységek egy adott anyag háromdimenziós testeiből állnak, amelyek egy geológiai esemény során kerültek elhelyezésre, és egységes módosítási előzményekkel rendelkeznek. Egyes egységek albedójából, mások alakjukból vagy domborművükből azonosíthatók. Ne vegye figyelembe a nagyon kis méretű egységeket, csak a nagyobb, legszembetűnőbb egységeket kövesse nyomon. Az egyes egységtípusokat különböző színű kitöltéssel színezheti. 12.2 Struktúrák. Rajzolja meg más színnel a legszembetűnőbb szerkezetek középvonalait. A szerkezeti elemeknek nincs anyagi egységük, mert a meglévő anyagok eltorzításával vagy eltávolításával jöttek létre. A szerkezeti jellemzők közé tartoznak a repedések, csatornák vagy gerincek. Az albedó és a morfológiai egységek egy adott területet foglalnak el, míg a szerkezeti jellemzők jellemzően vonalak. Kövesse nyomon a szerkezeti egységek középső vonalát! Szerkezeti egységek lehetnek mélyedések vagy gerincek, amelyeket csatornaként, völgyként, tektonikus vályúként, kompressziós gerincként stb. értelmezünk. 12.3 Töltse ki a táblázatokat: Leírás és értelmezés. Határozza meg az egyes egység- és szerkezettípusok legvalószínűbb képződési folyamatát! A hasonló megjelenésű egységeket ugyanabba az egységbe kell csoportosítani (ha hasonló rétegtani helyzetben vannak) - valószínűleg egyszerre keletkeztek. 12.3.1. Válasszuk szét az egységeket albedó (reflexiós/spektrális) és morfológiai egységekre. 12.3.1 Mi tartozik az „albedó egységekhez”? Anyagi egységek, amelyeket túlnyomórészt saját reflexiós képessége (szín, fényerő vagy színminta) különböztet meg a szomszédos egységektől. Ne vegye figyelembe az eltérő megvilágítás (vagy árnyékolás) okozta fényerő-különbségeket. Az Albedo különbségek különböző anyagokat vagy szemcseméretet sugallnak (radarképeknél a fényerő-különbséget a különböző részecskeméret okozza - a sötét sima, a világos egyenetlen, sziklás terep).

12.3.2 Mi tartozik a „morfológiai egységekhez”? Anyagi egységek, amelyeket túlnyomórészt alakja vagy domborzati mintája különböztet meg. Példa: sima, érdes, csúcsos, hullámos, kráteres stb. A morfológia az árnyékokból és az árnyékolásból derül ki. 12.3.2 Mi vonatkozik a „szerkezeti jellemzőkre”? Jellemzők, amelyekhez nem kapcsolódik konkrét anyag, de van egy kiemelkedő alakja vagy domborműve (lásd 12.2). 12.3.3. Mi megy a „leíráshoz”? Jellemezze a fenti egységeket leíró szavakkal! Ezekhez csak szókincsre van szükség, de geológiai ismeretekre nem. A leíró kifejezések közé tartozhat az érdesség (sima, érdes), a visszaverődés (világos, sötét), a dombormű (depresszió, magasság), az alak (egyenes, kanyargós, kör alakú, karéjos, sokszögű, cikkcakkos) stb. Ne használjon olyan szavakat, amelyek konkrét eredetre utalnak. 12.3.4 . Mi megy az „értelmezéshez”? Adja meg az egységek eredetének vagy képződési folyamatának értelmezését („spekuláció”) a földi analógok és a geológiai kontextus alapján. Ez a feladat előzetes geológiai ismereteket igényel. Az értelmezési kifejezések magukban foglalhatják az anyag nevét (pl. láva, homok, por, jég stb.) és a képződési folyamatot (lipari [szél által], folyami, tavi/tengeri, becsapódás, tektonikus, vulkáni, légesés stb.) Az alábbi táblázat az eredetre utaló tippeket

Forma, minta Jellemzően a ... (Folyamat) alkotja. Jellemzően (anyagból) készül

tektonika (graben, hiba) ---

Egyenes vagy ívelt vonal (repedés, vályú)

Kanyargós vonal (völgy, csatorna) folyóvízi / vulkáni ---- / láva

Lebenyes „szirom”, mint az egység ütközéses fluidizált kilökődése (breccia)

becsapódási kráter sugarai

Ray, mint a tüskék, amelyek egy körkörös mélyedésből sugároznak

Ismétlődő hullámzás, hullámszerű mintázatú eolikus (szélformájú) dűnékhomok

Sokszög mintázatú örökfagy (jég) jégben gazdag felszín alatti regolit

Viszkózus anyag lebenyszerű áramlása gleccser (jég) vagy földcsuszamlás (törmelék) vagy lávafolyás (láva) Körkörös mélyedés Becsapódás, összeomlás, szublimáció ---

visszafogott - gördülő morfológiai takaró a levegőben hulló hamuból, porból

legyező alakú lerakódás fluviális delta, láva delta, szubglaciális delta (szubglaciális patakokból) kúp, halom vulkáni láva

folyami/vulkáni sziget ----

áramvonalas (könnycsepp) alakú, csatornákkal körülzárva

eolikus (szél) homokdűnék, pl. barchan

áramvonalas (könnycsepp) vagy félhold alakú, lapos síkságon

megnyúlt ráncos kompressziós tektonika ----

durva, körkörös formákkal és csúcsokkal ütközik megabreccia

kör alakú gödrök sora omlás / tektonika/vulkanizmus omlás gödrök felszín alatti alagút felett, amelyet vulkáni gát vagy tektonikus repedés véletlenszerűen elosztott gödrök ütközés // szublimáció másodlagos kráterek blokkból visszahullott ütközés közben // szublimációs gödrök jégen (napcsésze) csíkok pl. ch a csatornához) 12.4.1 Amikor egységeket nevez el, használhat betűket (a egység), leíró szavakat (sima mértékegység), iránytűpontokat (északi egység), pozíciót (felső, alsó) vagy tulajdonneveket (Jim egysége). Használja a két színt (egységek, szűkítések) a címkézésben is.

13. Határozza meg a felszíni jellemzők relatív korát! 13.1 Rétegtani helyzet. Határozza meg, hogy melyik réteg kerül a szomszédos rétegre (abszolút helyzetben alacsonyabb lehet). Lehetőség szerint alakíts ki sorozatot. Először keresse meg a legfelső (legfiatalabb) egységet / szerkezetet, és lépjen tovább a régebbi egységek felé ("alsó" helyzetben). 14. Ismertesse az események sorrendjét! 14.1. Miután meghatározta az események sorrendjét, határozza meg, hogy melyik esemény volt lerakódás (amikor egy anyagot raktak le, például: lávafolyás), eróziós (amikor az anyagot eltávolították, például: csatornaképződés) vagy egyik sem (amikor az anyag elmozdult, például repedésképződés). Most kérje meg a tanulókat, hogy készítsenek feltérképezést képeik segítségével (2-15. minta). Az értékeléshez lásd az ábrakulcsokat. Feladatok összefoglalása – egyszerűsített ellenőrző lista

MEGBESZÉLÉS 1. A megvilágítás iránya?  2. Megbeszélés - geológiai egység/jellemző típusok megjelenés szerint (anyag: albedó/morfológia; szerkezet) 3. Beszélgetés - formációs folyamatok? 4. Beszélgetés - sorrend (életkorok)? HA TUD/AKAR RAJZOLNI, FOLYTATJA: 5.1 Rajzolj- Érintkezési vonalak (Az anyagi egységek mértékegységhatárai)? 5.2 Rajzolj - Szerkezet középvonalai (különböző színű) 5.3 Címke - Egységek és szerkezetek 5.4 Töltsd ki az egységtáblázatokat 6 Töltse ki az Események sorrendje táblázatot ZÁRÓ MEGBESZÉLÉS 7. Írd le az események sorrendjét történetként! Ehhez a feladathoz bármelyik kiegészítő képet használhatja.

A kiegészítő anyag rövid leírása: Kérjük, röviden magyarázza meg a tevékenységhez mellékelt kiegészítő anyagot. ELŐKÉSZÍTŐ KÉPEK LISTÁJA Feladatlap_1_1.jpg Az Európa két nézete - a fordított dombormű optikai csalódásának bemutatására Feladatlap_1_2.jpg A domborzati azonosítás magyarázata árnyékok alapján Feladatlap_1_3.jpg Kör alakú felszínformák típusai becsapódási kráterek azonosítására Feladatlap_1_4.jpg Sima domborzati kancák és szárazföldi életkor alapján density Feladatlap_1_5.jpg Különböző korú kráterek Rimae Prinzben. Feladatlap_2 Tesztkép az egységkövetés/címkézés/leírás/értelmezés gyakorlásához A MINTAKÉPEK ÉS A KULCS LISTÁJA

Megjegyzés: A tájékoztató anyagok pdf formátumban érhetők el. A lehetséges megoldás kulcsai jpg formátumban érhetők el

formátum. A gombok egy lehetséges leképezési eredményt mutatnak. A tanulók különböző egységeket rajzolhatnak, és különböző címkézési sémákat használhatnak. A térképi egységek értelmezése vitatható,

ez csak egy lehetséges értelmezés.

Feladatlap_3 – No1. Marte Valles, Mars:

A láva áramvonalas formákkal folyik a kifolyó csatornába. Csúcsok és ráncgerincek emelkednek ki

az alatta lévő régi felületről. A kráterperemeket fiatalabb lávák is eláraszthatják, amelyek kisebb krátereket takarnak el. Általában véve az egységek fiatalok, amint azt a kráterek hiánya is mutatja. is2 is

a legsűrűbben kráterezett és ezért a legrégebbi egység. Részben elöntötte az is1 láva

amelybe am kifolyó csatornát véstek, néhány szigetet (is1 lávából) szárazon hagyva. A

A legutóbbi esemény az volt, amikor sötét árvízlávák folytak a csatornákba.

Feladatlap_4 – No 2. Cerberus Fossae, Mars:

Tektonikus vetők, vulkáni lávamezők, láva és eolikus szél által elárasztott régi terep

csíkok a hibák közelében (THEMIS infravörös kép). Régi, kráteres, megbreccia-felvidéki terep

friss árvízi lávák öntötték el a hibákból eredően. Végül a szelek kifújták a csapdába esett homokot a vályúból, szélcsíkokat hozva létre. Ezen az infravörös képen sötét homok

világosnak tűnik, mert melegebbek, mint a környezetük.

Feladatlap_5 – No 3. Circumpolar dune fields, Mars:

dérrel borított sötét bazaltos barchanok kiolvasztott sötét dűnevonásokkal, a felső része a

a kép teljes leolvasztás után készült. (optikai kép)

Feladatlap_6 – No 4. Olympica, Mars:

tektonikus törés a vulkáni terepen. A hiba a víz és a láva folyékony kiáramlásának forrása.

A láva lebenyes margóval folyik a bal oldalon. A legalsó csatornaszinteknek nincs

kráterek, ezek a legfiatalabb felszínek. Sötét szélcsíkok.

Feladatlap_7 – No 5. Hebrus Valles/Hephaestus Fossae, Mars:

kétféle csatorna az Elysium vulkán közelében: a Hebrus egy kanyargós folyami jellegzetesség, a Hephaestus egy cikcakk alakú tektonikus jellemző, amelyet összeomlás és folyóvízi hatás alakít ki. Néhány gödörsor is látható. Mindkét csatorna jobb végpontján hasonló források vannak. Túlzottan nyissa ki a kilökődési krátereket

csatornákat, lefedve őket vékony ejecta furnérral.

Feladatlap_8 – 6. sz. Byrgius-kráter, Hold:

Magas nap (délben) egy kráteres holdterra (felvidék) képe. A kiemelkedő, sugaras kráter egy fiatal kráter, egy alig látható, nagyon régi, leromlott kráter mellett. Kör alakú sötét vonás

egy lávával teli kráter.

Feladatlap_9 – No 7. Chryse Planitia, Mars:

két különböző korú kráter. A jobb oldali kráter régebbi, egy észak felé áramló csatorna formálta, ami áramvonalas elemet hoz létre. A bal oldali kráter fiatalabb, az árvizek után keletkezett, és sűrű másodlagos krátermezőt hozott létre. Fényes por szorul a kráterek belsejébe, és a bal oldali kráteren kívülre fújódik (7–11 óra között), megmutatva a domináns réteget.

szélirány.

Feladatlap_10 – No 8. Olympus Mons régió, Mars:

vulkáni terep, különálló lávafolyásokkal. A csatorna eltemetett és áramvonalas elemek, amelyek a fiatalabb áramláson belül alakultak ki, amelyek tájolása DK-ÉNy áramlási irányt sugall. Sötét vonások miatt

szél.

Feladatlap_11 – No 9. Olympica Fossae régió, Mars:

kiemelkedő lávacsatorna jobbról, lobate lávaáramlási határral, amely egy lávadeltában rakja le a lávát, amelyet egy fiatalabb tektonikus graben vág át. Az áramlások különböző korúak

a krátersűrűségen. Összecsukási gödrök sora a kép felső részén. Sötét szél

a csíkok megtisztítják a felületet a fényes portól.

Feladatlap_12 – No 10. Kráterek a Medusae Fossae Formáció közelében, Mars:

Két rejtélyes mélyedés a porhanyós Medusae Fossae Formation anyaglelőhelyek közelében.

A jobb oldali kráterből eltávolították az anyagot, és a bal oldali kráter alsó részére hullámosodott anyagot (homokot) raktak le. Az anyagot jobbról szállították

kéz benyomása a bal oldali kráterhez csatornák (gerincek) által, amelyek most fordított helyzetben vannak

(pozitív domborzat) pozíció.

Feladatlap_13 – 11. sz. Europa: Lenticulae mezői:

Az Európa jégkérgét repedések keresztezik, amelyek felszabadítják a tektonikus feszültségeket. Lenticulae olyan

lencse alakú vonások, valószínűleg ott, ahol alulról olvadt a jég. Valószínűleg barna anyag származik

alulról. A repedések sorrendje keresztmetszeti összefüggésekkel könnyen rekonstruálható. Több helyen sztrájkhibák láthatók, ahol egy régebbi hiba eltolódott

különböző pozíciók egy repedés mentén.

Feladatlap_14 – No 12. Sputnik Planitia, Pluto:

Gödrös terep, amelyet valószínűleg a szublimáció okoz, megnövekedett szublimációval, ami nagyobb gödröket hoz létre a sötétebb területeken (vöröses takaróval sötétítve), valószínűleg a kilökődés okozta. N2 jéggleccserek áramlanak

bal oldali sima jégsíkságokba.

Feladatlap_15 – 13. sz. Medhavi-kráter, Vénusz:

sima lávafolyású terep, amelyet rendszeres hibahálózat keresztez. A középen lévő nagy fluidizált ejecta kráter kettős kráter. Az olvadt sziklás anyag a bal alsóba áramlott a

kráter kilökődött, miközben sima ütközési olvadék töltötte be a kráter belsejét. Sötét foltok a körül

krátert a ferde ütközésből származó lökéshullámok okozzák. A halmok csoportja valószínűleg vulkáni eredetű, a becsapódás előtt keletkezett (a kidobás egy feltételezett halom körül megy). (Radar

olyan kép, ahol a világos felületek sziklásak (érdesek), a sötétek pedig porosak (simaak). A

A jelenetet az űrszonda radarműszere világítja meg, nem a Nap.

Feladatlap_16 – No 14. Tohil Mons, Io:

Két nézet mutatja a jelenetet különböző megvilágítási feltételek mellett: a bal oldali panel kiemeli

dombormű, a jobb oldali panelen csak az albedó különbségek láthatók. A sötét területeken nincsenek adatok. Egy magas hegytömb oldalain mély meredekség és lebeny anyagok, valószínűleg földcsuszamlások találhatók. A sima síkságok kalderákat tartalmaznak: a sötét lehet aktív láva, a világos pedig lehet

idősebb. Átfedő lávafolyamok érkeznek a helyszínre ÉK felől.

Feladatlap_17 – No 15. Ismenius Cavus, Mars:

Fluviális és/vagy gleccser jellemzők lejtős lerakódásokkal és vonalas völgykitöltéssel. Egyes régiók

völgyek boncolják szét, a felszínt egy alatta lévő réteggé erodálják, amely a legrégebbi rétegeket tárja fel. Egy csatorna a kráter belsejéből származik, és vonalas, valószínűleg gleccser borítja

anyag. A gerincek és völgyek arra utalnak, hogy korábban jég borította a helyszínt.