Planetáris szerkezetek

Kéreg A kéreg a bolygó legkülső rétege, ami megszilárdult. A legidősebb, nem újraolvadt kéreg általában becsapódási kráterekkel telített. A repedések mentén olvadt magma tör a felszínre és vulkáni lávaként ráfolyik a kráterezett kéregre. Ezt aztán máshonnan odahordott (áthalmozott) üledékek is befedhetik. Élet A evolúció ugyan sajátos formákat hoz létre, de az életet nem alakja, hanem folyamatai határozzák meg. Az élet átszervezi az anyagot, amíg ráébred saját létezésére. A szeretet és más érzelmek, meg a tudás csak az életre jellemzők. Geológiai egység A bolygók felszíne olyan, mint folt hátán folt, egymás mellett található, különböző korú kőzetegységekkel, melyek anyaga, alakja, mérete és története más és más. Ezek az egységek a felszín alatt is folytatódnak. Egy egység teljes kőzetanyaga egyszerre ‒ egy geológiai eseményben ‒ keletkezett. Bolygó A legnagyobb planetáris szerkezet maga a bolygótest. Apró szemcsékből alakult ki, majd megolvadt és a gravitációsan legegyszerűbb és legszebb alakot vette fel: a gömböt (a forgás miatt némileg meglapult). A nehezebb elemek a mélyébe süllyedtek. Tudomány A tudomány ismereteket gyűjt és azokat rendszerbe szervezi. A világnak új szerkezetei tárulnak fel, ahogy egyre újabb módokon rendszerezzük ismereteinket. További információ: Tudósok (1993): Mi a tudomány? Bahia Kiadó.

Formakincs A felszínformák a domborzat jellegzetes, önálló darabjai, melyet mi, akik rajta élünk, egységként látunk. A domborzat három alapeleme a völgy (ha kerek: medence), a sík és a hegy. Ezek a mélybe nyúló geológiai egységek felszíni határfelületei, melyeket az anyagok lepusztulása és áthalmozása alakít.