A National Iinstitute of Polar Research (Japán Sarkkutató Intézet) Department of Antarctic Meteorites (Antarktiszi Meteoritek Osztálya) által összeállított, 30 darab kőzettani vékonycsiszolatból álló gyűjteménye.
VIDEÓ: Meteorites>> Play 103 kbps
Chondritic Body Evolution >> Play 103 kbps
Terepi felvétel az antarktiszi jégsivatagban talált egyik meteorit mintáról. A kép a Photographic Catalog of the Antarctic Meteorites című NIPR kötetből való.
Terepi felvétel az antarktiszi jégsivatagban talált egyik meteorit mintáról. A kép a Photographic Catalog of the Antarctic Meteorites című NIPR kötetből való.
Kondritos szövet, melyben jól megfigyelhetők a kondrumok és a közöttük lévő mátrix.
A Japán Sarkkutató Intézet Antarktiszi Meteoritek Osztálya által egyetemünknek több éven át kölcsön adott kőzettani vékonycsiszolat gyűjteménye.
A rétegesen fölépülő kisbolygó modellje. A H típusú kondritos anyagból (H itt a nagyobb vastartalomra utal) fölépülő kisbolygó legkülső rétegeit a 3-as metamorfózis fokozatú kondritok anyaga, befelé haladva pedig az egyre „átsültebb” metamorfózis fokozatokat képviselő 4-es, 5-ös és 6-os rétegek anyaga következik.
H3-as fokozat: A kondrum határai élesen rajzolódnak ki. Kémiailag a mátrix és a kondrum anyaga nagyon eltérő, kiegyenlítetlen.
A 3-as és a 4-es fokozat között három fontos kőzettani átalakulási esemény zajlik le: a kémiai anyagok kiegyenlítődése diffúzióval, bizonyos mértékben lezajlik oxidált anyagok redukciója és a kondrumok pereme halványodik.
A H4-es fokozat mátrixsza szenet is tartalmaz, ezen kívül fémvasat (Fe), vasszulfidot (FeS) és a szilikátokban vasoxidot (FeO) is. A 3-as és a 4-es fokozat közötti átmeneti tartományban a szén (C) redukálja a vasoxid egy részét. A fémes vas mennyisége tehát növekszik. Ugyanekkor a kondrumok és a mátrix FeO, MgO tartalma közötti különbség is csökken. A kémiai különbségek közötti kiegyenlítődés diffúziós folyamatokkal történik. A diffúziót a lassan megemelkedő hőmérséklet csak segíti.
H5
H6
A H6-os fokozatnál már a vasszemcsék összekapcsolódása (perkolációja) is megkezdődik. A további fölmelegedés során a vas/vasszulfid együttes meg is olvad és ereket alkotva tömzsökbe tömörül. A nagyobb méretű kisbolygókon és a még nagyobb méretű égitesteken (a Föld típusú bolygókon) vasmagot is formál az égitest belsejében. A kiolvadásról adnak mintát a pallazitok, melyekben az összefüggő mátrixot alkotó fémvasban olivin szemcsék találhatók.
H6 Mezosziderit
Egy pallazit vékonycsiszolat a NIPR gyűjteményből: az átlátszó olivin szemcséket összefüggő és átlátszatlan mátrixot alkotó fémvas veszi körül.
A Urey-Craig diagram fontos szerepet játszik a kondritokban lejátszódó vasvegyület átalakulások leírásában és szemléltetésében. A Urey-Craig diagram lehet a meteoritek Hertzsprung-Russel diagramja. Ahogy a HRD-n a csillagok állapotváltozásait, azok életútját is követni lehet, úgy lehet a metamorfózis mozzanatait ábrázolni az
UCD-n (Urey-Craig Diagram). A vas és a vasszulfid mennyiségének növekedése a vasmag elkülönülését (fölfelé mutató nyíl) mutatja. Az ugyanezen két anyagmennyiségnek eltávozását (lefelé mutató nyíl) és a csak oxidos vasat tartalmazó anyagok visszamaradását (vagy elkülönülését) mutatja az UCD alsó része. Itt az Fe-oxid tengely mentén a kisbolygón lezajlott differenciálódás kisbolygófelszíni anyagait találjuk.
Kondritos kezdeti összetételű kisbolygó fejlődéstörténetét bemutató metszetsor.
- • Vas süllyed a magba
• Bazaltos parciális olvadékok ömlenek a felszínre
• A köpenyben ősi anyag-együttest találunk peridotitos jellegű kőzetek (ureilit, lodranit) formájában.
Yamato 793169. A kézipéldány fényképe a NIPR-től.
Yamato 793169. A meteorit vékonycsiszolatának fényképe a NIPR-től.
Breccsás eukrit vékonycsiszolatának a fényképe.
A NIPR gyűjteményben található durva szemcsés, magmás szövetű eukrit vékonycsiszolatának részlete.
A lodranit olyan akondrit, amelyben már megindultak a parciális kiolvadások, összességében azonban ásványos összetétele még őrzi a kondritos komponenseket.
Az ureilit is olyan akondrit, amelyben már megindultak a parciális kiolvadások, egy bazaltos jellegű komponens el is távozott belőle, összességében azonban ásványos összetétele még őrzi a kondritos komponenseket. Ezek között az olivin és a pigeonit (egy piroxén) a két fő komponens, s a széntartalma is jelentős. A nagymérető, gyakran 120 fokos találkozási pontú ásváynok között gyakran találunk fémréteget. A jelentős mennyiségű szén pedig, amely szintén a szemcsék közötti repedésekben foglal helyet, redukálta részben a szemcsék peremében lévő vasoxidot és apró szemcsés vaskiválásokat is megfigyelhetünk e redukció eredményeként.
Egy differenciálódott kisbolygó égitestmetszete. Mai tudásunk szerint egyedül a Vesta kisbolygóról valószínűsíthetjük azt, hogy elérte ezt a differenciálódási fokozatot, amikor is vas magja és bazaltos akondritokkal borított külső kérge van.
A kisbolygók ütközéseinek törmelékanyaga az, ami a földre hullik meteoritként.
A különféle fejlettséget elért égitestek anyaga változatos összetételben, keverten hull a földre. De a kis égitest hőtörténetét anyagtudományi vizsgálatokkal is rekonstruálhatjuk. A nagy számban található kondritból először a lassú fölmelegedés nyomait rekonstruálhattuk. Egy későbbi fejlődési fokozatként találhatunk a kondritos ősanyagból parciálisan kiolvadt kőzeteket is. A sokféle törmeléket fejlődéstörténeti alapon sorba rendezve illeszthetjük össze a kezdetben kondritos összetételű kis égitestből kifejlődött átalakulási fokozatok anyagait, s még a differenciálódott kisbolygó rétegeire is következtethetünk.