Kereszturi, A., Sik, A., Bérczi, Sz., & Horváth, A. (2012). Comparison of possible recent water or brine related flow features on Mars. 43. LPSC, #1787, LPI, Houston.
Illószféra-kutatás
Jég- és hómorfológia
A magyarországi jég- és hómorfológiai kutatások planetológiai jelentősége a tavi jegek Europa holdfelszíni folyamatokhoz való hasonlítása. Ezt a munkát a 2000-es évek első évtizedében végeztük, ami után a Balatonon alig történt jégképződés, a kutatás ezért félbemaradt. Amennyiben a Balaton újra bejegesedik, tudunk annyi adatot gyűjteni, hogy a balatoni jeget összehasonlító planetológiai kutatásban használhassuk.
A Naprendszer folyadékszférái
A sorozat tizenharmadik, kizárólag online megjelent kötete a Naprendszer folyadékszféráiról.
Folyadékok a Naprendszerben
Bérczi Szaniszló, Hargitai Henrik, Homolya Emese, Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos, Mörtl Mária, Pál Bernadett, Sik András, Tasnádi Péter és Weidinger Tamás 2023-ban megjelent bolygótudományi kötete.
Bolygólégkörök atlasza
A Naprendszer légkörrel rendelkező égitesteit ismerteti.
Illószférák a NaprendszerbenDr. Illés Erzsébet, 2020
Marsi időjárás az északi pólusnál – MARCI indexfilmHargitai Henrik
Folyadékszférák
Marsi víz, jég és sóoldatok
Bérczi, Sz., Horváth, A., Pócs, T., Sik, A., Szathmáry, E., & Kereszturi, Á. (2012). Targeting In-Situ Liquid Water Analysis with New Probes on Mars. Concepts and Approaches for Mars Exploration Symposium. #4131. LPI, Houston.
Kereszturi, A., Bérczi, Sz., Horváth, A., Pocs, T., Sik, A., & Szathmáry, E. (2011). Circumpolar water ice patches as possible microhabitats on Mars. EPSC-DPS2011-792. 6. European Planetary Science Congress, EPSC-DPS Joint Meeting 2011.
Kereszturi, A., Möhlmann, D., Berczi, Sz., Horvath, A., Sik, A., & Szathmary, E. (2011). Possible role of brines in the darkening and flow-like features on the Martian polar dunes based on HiRISE images. Planetary and Space Science, 59(13), 1413–1427. https://doi.org/10.1016/j.pss.2011.05.012
A marsi sarki dűnék dérborításán megjelenő sötétedést és folyásszerű változásokat vizsgálják. A cikk azt elemzi, magyarázhatja-e ezek egy részét rövid életű sós folyadék, anélkül hogy annak jelenlétét közvetlenül igazolná. Forrás
Kereszturi, A., Möhlmann, D., Berczi, Sz., Ganti, T., Horvath, A., Kuti, A., Sik, A., & Szathmary, E. (2010). Indications of brine related local seepage phenomena on the northern hemisphere of Mars. Icarus, 207(1), 149–164. https://doi.org/10.1016/j.icarus.2009.10.012
A tanulmány a marsi északi sarki dűnék szezonális dérborításán megjelenő sötét foltokat követi. Méretük és belső szerkezetük alapján azt vizsgálja, szerepet játszhatnak-e a változásokban kis mennyiségű sós oldatok. Forrás
Kereszturi, A., Horvath, A., Sik, A., Kuti, A., Berczi, Sz., Ganti, T., Pocs, T., & Szathmary, E. (2009). Possible Liquid-Like Water Produced Seepage Features on Mars. Lunar and Planetary Science XXXX, Abstract #1111, Lunar and Planetary Institute, Houston (CD-ROM).
Kereszturi, A., Möhlmann, D., Berczi, Sz., Ganti, T., Kuti, A., Sik, A., & Horvath, A. (2009). Recent rheologic processes on dark polar dunes of Mars: Driven by interfacial water?. Icarus, 201(2), 492–503. https://doi.org/10.1016/j.icarus.2009.01.014
A marsi délsarki dűnéken tavasszal megjelenő sötét, folyásra emlékeztető sávokat vizsgálják. A szerzők felvetik, hogy a jég és a szemcsék határán kialakuló nagyon vékony vízréteg segítheti a mozgást; ez lehetséges magyarázat, nem a folyékony víz közvetlen bizonyítéka. Forrás
Kereszturi, A., Mohlmann, D., Bérczi, Sz., Horváth, A., Gánti, T., Kuti, A., Pócs, T., Sik, A., & Szathmáry, E. (2008). Analysis of possible interfacial water driven seepages on Mars. 39. LPSC. #1555.
Kereszturi, A., Berczi, Sz., Horvath, A., Ganti, T., Kuti, A., Pocs, T., Sik, A., & Szathmary, E. (2008). North-south comparison of springtime dark slope structures on Mars, and the possibility of liquid water. European Planetary Science Congress. Vol. 3, EPSC2008-A-00386.
Bérczi, Sz., Kereszturi, A., Möhlmann, D., Ganti, T., Horvath, A., Kuti, A., Pocs, T., Sik, A., & Szathmary, E. (2008). Seepage phenomena on Mars at subzero temperature. In 37th COSPAR Scientific Assembly (pp. 1497).
Más bolygók folyadék- és jégrendszerei
Bérczi, Sz., Hargitai, H., Homolya, E., Illés, E., Kereszturi, Á., Mörtl, M., Pál, B., Sik, A., Tasnádi, P., & Weidinger, T. (2023). Folyadékok a Naprendszerben. (Bolygótudományi Kiskönyvtár 1.) ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest , (Kis atlasz a Naprendszerről sor. 13. ISBN 978-963-00-6314-2). https://doi.org/10.21862/folyadekok2023
A kötet a Naprendszerben előforduló folyadékokat mutatja be a víztől és sós oldatoktól a szénhidrogéneken át a láváig. Összehasonlítja szerepüket a felhőkben, a felszínen és a mélyebb rétegekben, és megmagyarázza, hogyan alakítják az égitesteket. Forrás
Bérczi, Sz. (2020). A víz és a jég szerepe a csillagoktól a bolygótestekig tartó planetáris fejlődési eseményláncban. In Egyetemi Meteorológiai Füzetek (pp. 37–57). ELTE Meteorológiai Tanszék. https://doi.org/10.31852/emf.32.2020.037.057
A tanulmány áttekinti, hogyan alakult ki a Naprendszer jégben gazdag övezete, és milyen égitestek épültek fel ebből az anyagból. A víz és a jég szerepét egy tágabb fejlődési folyamatba helyezi, a csillagoktól a bolygótestekig. Forrás
Bérczi, Sz., Hargitai, H., Homolya, E., Illés, E., Kereszturi, A., Mörtl, M., Sik, A., Tasnádi, P., & Weidinger, T. (2011). Liquids in the Solar System: New Concise Atlas in the Solar System Series of Textbooks at Eötvös University, Hungary. 42. LPSC, #1931, LPI, Houston.
Bérczi, Sz. (2009). Vízjég a Holdon?. Aeromagazin, 11.
Korzenszky, R., Bérczi, Sz., Hargitai, H., Kereszturi, Á., Hudoba, Gy., Hegyi, S., Pintér, A., Varga, T., Kabai, S., Nagy, Sz., & Gucsik, A. (2008). Comparison of the ice cover fissure systems of Jovian satellite Europa and frozen Lake Balaton, Hungary. 39. LPSC. #2284.
Földi, T., & Bérczi, Sz. (2001). The source of water molecules in the vicinity of the Moon. Lunar and Planetary Science XXXII, Abstract #1148, Lunar and Planetary Institute, Houston (CD-ROM).
Bérczi, Sz., & Lukács, B. (1995). Solvent Liquids on Planets. Acta Climatologica, 28, 5–22.
Bolygófelszíni folyadékáramlások és fázisátalakulások
Gánti, T., Horváth, A., Bérczi, Sz., Gesztesi, A., & Szathmáry, E. (2002). Defrosting and Melting, Not Defrosting Alone. Lunar and Planetary Science XXXIII, Abstract #1221, Lunar and Planetary Institute, Houston (CD-ROM).
Bérczi, Sz. (1975). Planetáris fázisátalakulások különös tekintettel a Földre és a Holdra [Tudományos jelentés vagy értekezés]. Diplomadolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Budapest.
Ismeretterjesztő munkák
Duna TV. Riport a Naprendszerbeli vízról: Europa, Enceladus, Hold, Mars. Térkép c. Egyenes adás. 2009 okt. 16. este 6.45-tól 6.52-ig [Televíziós vagy rádiós szereplés].
MR Kossuth Rádió. Magánhangzó. Holdi víz, NASA holdkőzetek. Benkő Andrea. Székesfehérvár, felvétel. 2009, szept. 29. 19-20. Adás 2009 okt. 7. 12:30 [Televíziós vagy rádiós szereplés].
TV1. Az Est. Vízmolekulák a Holdon. NASA Holdkőzetek. 2009, szeptember 25, 21 óra 45 perc. (fél óránál is hosszabb felv.) [Televíziós vagy rádiós szereplés].
Az Europa jégtektonikája. TV Fókusz, 1999, október 8 [Televíziós vagy rádiós szereplés].
Bolygólégkörkutatás
Marsi klíma
Polgári, M., Gyollai, I., & Bérczi, Sz. (2021). Terraforming on Early Mars?. In M. Beech, J. Seckbach, & R. Gordon (Eds.), Terraforming Mars (pp. 161–279). John Wiley & Sons. https://doi.org/10.1002/9781119761990.ch10
A fejezet azt vizsgálja, hogyan kereshetők egy feltételezett korai marsi élet kőzetekben megőrzött nyomai. A meteoritok és az űrszondák megfigyeléseit földi, mikroorganizmusok által átalakított kőzetekkel veti össze; a hasonlóságok önmagukban nem bizonyítják a marsi életet. Forrás
Hargitai, H. I., Kereszturi, Á., Bérczi, Sz., Gucsik, A., & Nagy, Sz. (2008). Climate Based Analysis of Martian Surface Morphology. In 71. Met. Soc. Meeting (pp. 5219).
Hargitai, H., Bérczi, Sz., Nagy, Sz., Gucsik, A., & Kereszturi, Á. (2008). Mars climate diagram database. 39. LPSC, #1476.
Más bolygók légkörei és éghajlata
Homolya, E., & Bérczi, Sz. (2010). Snowing” on Planets and in the Solar System. 33nd NIPR Symposium Antarctic Meteorites, Tokyo, p. 24-25.
Lukács, B., Bérczi, Sz., & Kereszturi, A. (2002). Brown Dwarfs' Atmospheres: Possible Analogy for Condensation in the Solar Nebula. Lunar and Planetary Science XXXIII, Abstract #1472, Lunar and Planetary Institute, Houston (CD-ROM).
Bérczi, Sz., Hargitai, H., Illés, E., Kereszturi, Á., Opitz, A., Sik, A., & Weidinger, T. (2002). Kis Atlasz a Naprendszerről (4): Bolygólégkörök atlasza. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, UNICONSTANT, Budapest-Püspökladány.
Bérczi, Sz. (1993). Preparations for the Measurements of Gas-Hydrate Crystal Clouds in the Outer Solar System. Acta Climatologica, 27, 5–16.
Bérczi, Sz. (1993). Short Summary about the Planetary Light Halo through Lagrangian Point Crystal Cloud (PLG-t-LPCC) Proposal to the Pluto Fast Flyby (PFF) Mision Observation. Notion of Intent to NASA Research Announcement 93-OSSA-5.
Légköri folyamatok és felszín-légkör kölcsönhatások
Földi, T., & Bérczi, Sz. (2001). Quasiatmospheric Electrostatic Processes on Dusty Planetary Surfaces: Electrostatic Dust and Water molecule Coagulation and Transport to the Poles. 26th NIPR Symposium Antarctic Meteorites, Tokyo, p. 21-23.
Bérczi, Sz. (2001). Quasiatmospheric Electrostatic Processes on Dusty Planetary Surfaces: Electrostatic Dust and Water molecule Coagulation and Transport to the Poles [Előadás]. 26th NIPR Symposium Antarctic Meteorites, Tokyo, NIPR 2001 June 14, 11.45.
Földi, T., Bérczi, Sz., & Palásti, E. (2001). Water and bacteria transport via electrostatic coagulation and their accumulation at the poles on the dusty planet. Lunar and Planetary Science XXXII, Abstract #1059, Lunar and Planetary Institute, Houston (CD-ROM).
További publikációk témánként
További kutatások
Bognar, A., Pal, B. D., & Kereszturi, A. (2026). Current water trapping micro-habitats on the surface of Mars. Icarus, 460, 117273. https://doi.org/10.1016/j.icarus.2026.117273
A szerzők egy lehetséges mechanizmust javasolnak arra, hogy a marsi sók repedéseiben éjszaka megkötött víz nappal is tovább megmaradjon. A modell feltételezett mikroszkopikus élőhelyekről szól, nem igazolja sem a folyékony víz tényleges tartós jelenlétét, sem a marsi életet. Forrás
Gergacz, M., & Kereszturi, A. (2025). Survey of remnant seasonal ice patches at southern polar Mars. Icarus, 425, 116331. https://doi.org/10.1016/j.icarus.2024.116331
A marsi délsarki szezonális jégsapka visszahúzódása után megmaradó kis jégfoltokat keresik nagy felbontású képeken. A foltok gyakran árnyékos helyeken maradnak fenn; elhelyezkedésük és élettartamuk a jég helyi megőrzéséről ad információt. Forrás
Grace, R., Rácz, R. P., Kovács, S., Victoria, P., Geraint, M., Manish, P., Simon, S., Mifsud, D., Sulik, B., Biri, S., & Juhász, Z. (2025). Water-Group Ion Irradiation Studies of Enceladus Surface Analogues. EPSC-DPS Joint Meeting 2025, Helsinki, Finland, abstract #EPSC-DPS2025-264,.
Vass, B., Kadlecsik, Á., & Vincze, M. (2024). A Laboratory Model of the Large-Scale Atmospheric Circulation of Tidally Locked Exoplanets. Atmosphere, 15(8), 982. https://doi.org/10.3390/atmos15080982
Forgó folyadékkísérlettel modellezik egy olyan exobolygó légkörét, amely mindig ugyanazt az oldalát fordítja a csillaga felé. Az állandó nappali és éjszakai oldal eltérő melegítésével vizsgálják, milyen nagyléptékű áramlások alakulhatnak ki. Forrás
Ricardo, C., Alexis, B., Grégoire, D., Jennifer, N., Herczku, P., Juhász, Z., Sulik, B., Rajta, I., Vajda, I. K., & Lakatos, G. (2024). Irradiation of CH3OH ices with a sulfur ion beam: implications for Europa’s surface organics. EPSC, abstract #367.
Pál, B. D., & Kereszturi, Á. (2022). Deliquescence probability maps of Mars and key limiting factors using GCM model calculations. Icarus, 376, 114856. https://doi.org/10.1016/j.icarus.2021.114856
A tanulmány térképezi, hol és mikor lehetnek kedvezőek a feltételek nagyon kis mennyiségű sós folyadék kialakulásához a Marson. Légkörmodell alapján az északi félgömb egyes területein rövid esti időszakok ígéretesek, de a páratartalom és a hőmérséklet erősen korlátozza a lehetőséget. Forrás
Pál, Bernadett (2022). Potential Deliquescence at the ExoMars Rosalind Franklin Rover Landing Site. LPSC, abstract #2006.
Pál, Bernadett (2021). Global Deliquescence Possibility on Present Day Mars from Model Calculations. LPSC, abstract #1864.
Deutsch, A., Chabot, N., Maiti, A., Luspay-Kuti, A., Kereszturi, A., Lucchetti, A., Virkki, A., Colaprete, A., Vorburger, A., Byron, B., Jones, B., Anzures, B., Butler, B., Schmidt, C., Ernst, C., Grava, C., Klimczak, C., Dong, C., Hamill, C., …, Farrell, W. (2021). Science Opportunities offered by Mercury’s Ice-Bearing Polar Deposits. Bulletin of The American Astronomical Society, 53(4), 069. https://doi.org/10.3847/25c2cfeb.98885a8e
A javaslat a Merkúr árnyékos sarkvidéki jéglerakódásainak kutatási lehetőségeit foglalja össze. A jég és a hozzá társuló illékony anyagok vizsgálata segíthet megérteni, hogyan jutott víz a belső Naprendszerbe, és hogyan maradhatott meg ott. Forrás
Pál, B., & Kereszturi, Á. (2021). Trends and key limiting factors of calcium perchlorate deliquescence on the surface of Mars. EPSC, abstract #EPSC2021-162.
Marsi éghajlati adatokból számítják, mikor szívhat fel egy perklorátsó elegendő párát ahhoz, hogy sós folyadék képződjön. A munka a hőmérséklet és a páratartalom korlátozó szerepét vizsgálja; kedvező modellfeltételek nem jelentenek közvetlen folyadékmegfigyelést. Forrás
Pál, B., & Kereszturi, Á. (2020). Annual and daily ideal periods for deliquescence at the landing site of InSight based on GCM model calculations. Icarus, 340, 113639. https://doi.org/10.1016/j.icarus.2020.113639
Légkörmodellel keresik, mikor vehetnek fel a marsi sók annyi vízpárát, hogy folyékony oldat képződjön az InSight leszállóhelyén. A számítások csak rövid esti időszakokat jeleznek kedvezőnek, és a lehetőség erősen függ a hőmérséklettől. Forrás
Pál, Bernadett (2019). Global Distribution of Near-surface Relative Humidity Levels on Mars. LPSC, abstract #no. 2132.
Pál, B., Kereszturi, Á., & Francois, F. (2018). Seasonal changes of near-surface relative humidity on Mars. EPSC, abstract #Vol. 12, EPSC2018-51, 2018.
Marschall, M., Hilyakiné, K. M., Gyollai, I., Józsa, S., & Kereszturi, Á. (2015). Basalt Weathering Experiment in Sulfuric Acid Brine to Better Understand Martian Mineral Alterations. LPSC, abstract #1333.pdf.
Pál, B., & Kereszturi, Á. (2015). Evaluation of Liquid Brine Appearance at ExoMars Rover's Candidate Landing Sites. LPSC, abstract #1796.
Kereszturi, Á., Bérczi, S., Horváth, A., Pócs, T., Sik, A., & Szathmáry, E. (2012). Circumpolar water ice patches as possible microhabitats on Mars. EPSC, abstract #405.
Futó, Péter (2012). Coreless water ice planets.. LPSC, abstract #1293.
Farkas, Alexandra (2010). Possible extraterrestrial halo displays - a review. EPSC, abstract #Vol. 5, EPSC2010-2.
Kereszturi, Á., Vincendon, M., & Schmidt, F. (2010). Water ice patches in Richardson crater, Mars. EPSC, abstract #EPSC2010-629.
Kereszturi, A. (2003). The role of subsurface melting in the global climate cycles on Mars. 34th Lunar and Planetary Science Conference (Abstract No. 1533). Lunar and Planetary Institute.
Mizser, A., & Kereszturi, A. (2002). Approach of oceanic current directions inside Europa. 33rd Lunar and Planetary Science Conference (Abstract No. 1227). Lunar and Planetary Institute.