KIS ATLASZ A NAPRENDSZERRŐL (10):
FEJLESZTÉSEK A HUNVEYOR - HUSAR ŰRSZONDA MODELLEKEN
ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest, 2006
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, a Fizikai
Intézet Anyagfizikai Tanszékén az MTA Geonómiai Tudományos Bizottságával
együtt működő Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoportnak több olyan
füzete jelent már meg, amely naprendszerbeli kutatásokat mutat be. Második
füzetünk tárgyalta azt, hogyan építhető meg egy egyetemi oktatási és kutatási
célokra is fölhasználható kísérleti gyakorló űrszonda modell rendszer,
a Hunveyor. Már e füzetünk kitért az álló egység mellett tevékenykedő
roverre, amit az elmúlt évek fejlesztései során a HUSAR (Hungarian University
Surface Analyser Rover) névvel jelöltünk. A kettős robot modell együttesnek
az a feladata, hogy kisérleti munkák keretében tegye lehetővé a planetáris
testek felszínén lévő környezet vizsgálatát. A Hunveyor kísérleti terepasztalon
foglal helyet, melyet a vizsgálandó égitest felszíni viszonyait modellezve
alakítottunk ki. A Hunveyor és a Husar autó műszeres működtetését ma már
nem csak ilyen teszt-területeken, hanem a hazai geológiai viszonyok nyújtotta
lehetőségeknek megfelelően Mars-analóg tájakon végezzük.
Az összehasonlító planetológiának fontos területe az égitestek
felszínének anyagvizsgálata az égitestre símán leszállt űrszondák segítségével.
Előző atlaszainkban már részletesen elemeztük az égitesten egy helyben
álló űrszondák által, ill. a felszínen mozgó műszaki egységek által végezhető
anyagvizsgálatokat. Az első landerek és roverek is a Hold felszínén
végezték munkájukat, később a Marson is megvalósult mindkét robot-típus
kutatóútja. Jelenleg a Mars felszínén zajlik a legfontosabb föltáró munka.
Ott az Opportunity és a Spirit roverek kutatják a víz nyomait és a Mars
geológiai történetének rétegtani szempontból rendkívül érdekes szakaszát.
Mindez aktualitást ad annak, hogy továbbfejlesszük oktatási és kutatási
célból megkezdett robotépítő munkáinkat. A Hunveyor fejlesztésében az egyre
autónómabb kialakítást tűztük ki célul. Erre egy szimulációs kísérlet tervezése
is ösztökélt bennünket. Egy téli napon a Balaton jegére tervezünk terepgyakorlatot,
ahol szeretnénk megfigyelni rianásokat. Ehhez a már megépített kamera mellé
hangérzékelő műszert is fölszerelünk a Hunveyorra. A székesfehérvári Hunveyor-4
fedélzetén több lépésben is egyre függetlenebb lett az űrszonda modell
a hálózattól, a szobai elrendezés kényelmesebb megoldásaitól. Ezek bemutatásával
kezdjük a Hunveyor fejlesztéseket. A bolygófelszíni barangolásokhoz a Husar
rover család több tagját fejlesztette ki a Husar-2-őt építő pécsi Hunveyor
Csoport. Ezeknek a fejlesztéseknek a távlati célja a marsi környezetben
való mozgás modellezése.
Talán a legtalálóbb példaképe a most bemutatásra kerülő Hunveyor-Husar
fejlesztéseknek a Marsra eljutott Pathfinder és rovere, a Sojourner. Továbbra
is az ihlető alapmodell a Surveyor űrszonda család, de a roverek fejlesztésében
a kis atlasz írásakor is dolgozó MER roverek adták a legtöbb fejlesztési
gondolatot.
A Hunveyor-Husar modellek fejlesztését a terepi szimulációk teszik
a legérdekesebbé, a robotok használata teszi a vizsgálatokat égitestfelszíni
kutatómunkává. Ezért néhány újabb terepgyakorlatunkról is beszámolunk.
Az egész Hunveyor-Husar tevékenységcsoport érdekes, vonzó, mondhatni
kalandos a fiatalok, diákok, egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Új
kis atlaszunknak tehát célja ez is: mozgósítani a diákok kedvét, erejét,
fantáziáját egy sokszínüen összetett feladatra, amely a konstruáló fejlesztő
munka mellett a távoli világok természetének aktív, méréseken keresztüli
megismerésére is irányul.
A Hunveyor-1 a 2003 évi Űrnapon.
Surveyor model Houstonban, az LPI-ben.
Hunveyor-1 terepasztal sziklákkal. Háttérben a Hunevyor-1a.
Hunveyorépítők az ENSZ delegáció látogatásakor, 1998-ban.
Hunveyor építők 2003-ban az űrnapon. Tóth Szabolcs, Földi Tivadar,
B. Sz., Hudoba György, Roskó Farkas, Diósy Tamás.
A Hunveyor-2 talajfúrója és a Husar-2 lego változata.
Kis Husar-2 rover, ameélyből 12 alkot egy rajt (Pécs, Egyetemi Csoport,
Hegyi Sándor vezetésével)
Hunveyor-3, Kovács Zsolt Imre építette a BDTF-en.
A Hunveyor-4 Fülöpházán, a homokbuckákon. (2005)
A Hunveyor-4 Székesfehérvárról (Hudoba György és kollektívája építette
a BMF Kandó Kálmán Karán)
A felvétel a 2003 évi Űrnapon készült.
A Hunveyor-4 jég-Hunveyor, mert a téli Balatonra át lett alakítva.
(2004)
Mágneses kísérlet a Hunveyor-9-cel Tatán, az Eötvös Gimnáziumban.
A vas és homok keverékéből álló porminta egy része rátapad a mágnesekkel
kibélelt “szönyegre”, a mágnesek helyén. (2007)
Hudoba György bemutatja a Hunveyor-4-et Kovács Kálmán informatikai
miniszternek a 2003-as Űrnapon.
Földi Tivadar a FOELDIX porgyűjtővel a Hunveyor-1c-én. (2003)
A Hunveyor-1a kaparó karja kinyúlik. (1997)
A Husar-2a rover terepgyakorlaton (2005).
Hunveyor és Husar modellek Szentbékkállán (2005).
A Hunveyor-4 Gánton. (2005).
Egy új startégia: Husar-2d roverek rajban a Hunveyor-2 körül. (Pécs,
2007)
A Husar-2b (PTE Informatika és Technika Tanszék), amellyel Hargitai
Henrik Utahban járt és terepgyakorlaton ki is próbálta a működését.
Hargitai henrik az utahi sivatagban terepgyakorlaton a Husar-2b-vel.
Mintha a kis rover egy marsi vízmosás mellett járna. Ezért izgalamas
a szimulációs gyakorlat az űrkutatási robot modellekkel.
A Husar-2b az esti Utahban. (Hargitai Henrik felvétele)
Földi Tivadar, Kovács Zsolt Imre és Hargitai Henrik a 2002 évi Űrnapon.
Az utahi sivatagban terepgyakorlaton.
Földi Tivadar, Kovács Zsolt Imre és Hargitai Henrik a 2002 évi Űrnapon.
A Hunveyor-4 sztereo kamerájának terve.
A Hunveyor-1a és a Husar-1 a terepasztalon. A sziklák a Naprendszer
fontos kőzettípusait képviselik. ELTE TTK Általános Technika Tanszék, 1998)
A napelemeket tovamozdító szerkezet a Hunveyor-2-ön. (Pécs, Infromatika
és Általános Technika Tanszék, 2002)
A 33. LPSC konferencián a kollégák a magyar poszterek előtt beszélgetnek.
(2002).
Jég-Hunveyor terepi előkészületek rianások mérésére.
Egy érdekes szerkezet Tihanynál (Korzenszky Richárd felvétele, 2006).
A Hunveyor egy Mathematica demonstráción is megjelenik már. (Kabai
Sándor, Mathematica 6.)
A Hunveyor-Husar kis atlasz, amely összefoglalja az eddigi fejlesztéseket.
A Husar-2a és -2c roverek a 2007 évi 38. LPSC-n az Open House Demonstrations
szekcióban az érdeklődő kutatókkal. Ugyancsak láthatók a kis atlaszok is,
amelyek ennek az előadásnak fontos részeit képezték.