Éves jelentés 2002

A Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport 2002. évi jelentése az Űrtevékenység Magyarországon évkönyvből.

ELTE TTK / MTA Geonómiai Bizottság – Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport
Hely: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a.

Forrás: Űrtevékenység Magyarországon 2002, évkönyv. Kiadó: MANT, Budapest.

Kutatók

Programszervező és a kutatócsoport vezetője: Bérczi Szaniszló, egyetemi docens.

ELTE Kőzettani Tanszék

  • Ditrói-Puskás Zuárd
  • Gál-Sólymos Kamilla
  • Szakmány György
  • Józsa Sándor

ELTE Planetológia Csoport

  • Hargitai Henrik (doktori hallgató)
  • Kereszturi Ákos (doktori hallgató)
  • Sik András
  • Bradák Balázs

MTA Geonómia Bizottság

  • Kubovics Imre (elnök)
  • Lukács Béla (KFKI)
  • Dudich Endre (MAFI)
  • Horváth András (CSKI)
  • Illés Erzsébet (CSKI)
  • Nagy Béla (MTA)
  • Póka Teréz (MTA GKL)
  • Szöőr Gyula (KLTE)
  • Záray Gyula (ELTE)

MTA Meteoritikai és Planetológiai Albizottság

  • Földi Tivadar (FÖLDIX)
  • Kabai Sándor (UNICONSTANT)
  • Weidinger Tamás
  • Mészáros István (OOI)
  • Cech Vilmos
  • Gévay Gábor (JATE)
  • Koris András (doktori hallgató)
  • Papp Éva (Canberra)

Hunveyor csoportok

Hunveyor-2 – PTE TTK IÁT Tanszék

  • Hegyi Sándor (vezető kutató)
  • Keresztesi Miklós
  • Kátai Imre
  • Kovács Barna
  • Horváth Csaba
  • Németh István
  • Gimesi László
  • Erdélyi Ferenc
  • Fröhlich András (SZ. U.)

Hunveyor-1 – ELTE TTK Ifjúsági Csoport

  • Diósy Tamás
  • Tóth Szabolcs
  • Roskó Farkas
  • Varga Tamás (ARIES)
  • Szabó Sóki László (OKT)
  • Maros Gábor (OKT)
  • Fabriczy Anikó (TKFK)
  • Gulyás Pálné (TKTE)
  • Tóth Albert (TKTE)

Hunveyor-3 – Berzsenyi Dániel Főiskola

  • Kővári Erzsébet
  • Kovács Zsolt Imre
  • Kovács Tibor
  • Enzsöl Klaudia

Hunveyor-4

  • Hudoba György (BMFKK)
  • Sasvári Gábor (BMFKK)
  • Kerese Péter (BMFKK)
  • Kiss Szabolcs (BMFKK)

Tevékenységünk és eredmények

Csoportunk űrkutatási tevékenysége az Űrkutatási Tudományos Tanács fő irányai közül az űrfizikához, a NASA adatbázisában az asztrofizikához tartozik. Négy munkacsoportunk van, melyek a következő kutatási és oktatási területen tevékenykednek.

Holdkőzetek, meteoritok, égitest-evolúció

2002-ben fontos kozmikusanyag-készlet volt kölcsön űrkutató csoportunknál: a NASA holdkőzetek kőzettani vékonycsiszolat- és beöntött korongkészlete (7. nemzetközi kölcsönzési egyezmény a NASA Johnson Űrközponttal) és a Japán Nemzeti Sarkkutató Intézet (NIPR) antarktiszi meteorit-vékonycsiszolatainak gyűjteménye. Ezeket most is kiegészítettük egy harmadik mintacsoporttal, a hazai meteoritok vékonycsiszolataival, és egy negyedikkel, amely a Föld kérgéből és köpenyéből származó mintákból áll. A kozmikus anyagok vizsgálatáról több összefoglaló közleményt írtunk. Egyik csoport a kondritos égitestek evolúciójáról (első korszak: fölmelegedés, a kondritos kőzet szövetében metamorfózis; második korszak: parciális kiolvadások és az olvadékok migrációja), a másik a NASA-holdkőzetek és NIPR-antarktiszi meteoritbreccsák, valamint ipari anyagok (kerámiák) összehasonlító vizsgálatáról szól, amelyeket az oktatási részben mutatunk be.

Geomorfológia, planetológia

2002-ben a Naprendszer égitestjeinek légkörét tanulmányoztuk, és azt, hogyan lép kölcsönhatásba a légkör az égitestek felszínével. Folytattuk előadássorozatunkat az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének keretei között meghirdetett planetológia tantárgy témaköreiben. A csoport tagjai egyénileg is több munkával részt vettek az LPI/NASA LPSC konferenciáján.

Az idei összefoglaló munkát a bolygótestek légköréről készítettük a Naprendszert bemutató atlaszsorozatunkban. Ennek negyedik kötete lett a Bolygólégkörök atlasza című munka, amely bemutatja a bolygók légkörét. A legtöbb részletet a Föld légköréről és a Jupiter légkörzéséről ismerünk. Kötetünk vázolja a főbb légköri és felszíni kölcsönhatásokat, és összehasonlító táblázatokat közöl az eddig megismert légkörök rétegződéséről és főbb állapotjellemzőiről. A Naprendszer anyagait bemutató atlaszsorozatunknak ez a kötete is jól használható a közép- és felsőoktatásban.

Folytattuk munkáinkat a Horváth András által kezdeményezett téma, a marsi sötét foltok (DDS) kutatásában. A DDS-ek átalakulásainak eseménysorát az új MGS-felvételek alapján hosszabb idősori elemzésnek tudtuk alávetni, és vizsgáltuk az évszakos és az évenként ismétlődő DDS-mintázatokat is. (A DDS-ek a sötét dűnékre lerakódott fagyott rétegben keletkező foltok, amelyek tél végén, tavasz elején tűnnek föl, és nyárig maradnak megfigyelhetők a Mars poláris vidékein.) A Mars Odyssey neutronmérései megerősítették azt a feltevésünket, hogy a szén-dioxidjég mellett vízjégnek is jelen kell lennie a fagyott rétegben. A Gánti Tibor vezette munkacsoport DDS-MSO-hipotézise a foltok kialakulását marsi felszíni organizmusok (MSO) élettevékenységeként értelmezi. DDS-eredményeink szerepeltek a 33. LPSC-n Houstonban, az EGS konferencián Nizzában, valamint a Vernadszkij Intézet és a Brown Egyetem moszkvai Planetológiai Mikroszimpoziumán.

Űrkutatás és geometria

Munkacsoportunk összefoglaló munkát készített kis atlaszsorozatunkban Űrkutatás és geometria címen. Ebben a geometriának az űrkutatáshoz kapcsolódó két ágáról mutatunk be fontos részleteket: az égi koordinátarendszerekről, amelyeket a Marsra leszállt űrszonda esetére számszerűen is megadunk, és az űrállomásépítés „kristálytani geometriájáról”. Ez a második rész olyan térbeli mozaikrendszer megépítésének alapismereteibe vezeti be az olvasókat, amely gömbszerű égitestek létrehozására és a térbeli kristálytani szerkezet megépítésére is alkalmas. A második rész használja a számítógépes interaktív grafika módszereit is. A Mathematica programmal előállított rajzok és programok a kozmikus térben történő tájékozódáshoz, az űrben összekapcsolódó térbeli alakzatok és szerkezetek tervezéséhez használhatók. Nemzetközi és hazai publikációink is születtek e témakörben.

Nemzetközi együttműködés

Munkánkról több nemzetközi és hazai szervezésű konferencián számoltunk be. Ezek közül a két legfontosabb a Houstonban megrendezett 33. Holdi és Planetáris Konferencia, valamint a Tokióban megrendezett 27. Antarktiszi Meteoritok Szimpóziuma. Ezeken kutatócsoportunk 15 (NASA), illetve 3 (NIPR) közleménnyel szerepelt. Kutatócsoportunk nemzetközi kapcsolatai:

Egyéb tevékenységek

Kozmikusanyag-gyűjteményeinket több előadáson mutattuk be a Szegedi Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Berzsenyi Dániel Főiskolán, a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmánról elnevezett székesfehérvári karán és az ország több más városában, az érdeklődők számára is. A kollégák számára nyitva állnak a kapuk az Anyagfejlődési Munkabizottság kedd esti ülésein, és ugyancsak nyitva áll a lehetőség, hogy új egyetemi hallgatók csatlakozzanak a Hunveyor űrszondát építő Ifjúsági Űrkutató Csoporthoz.

Publikációk