Hunveyor
Magyar Egyetemi Kísérleti Gyakorló Űrszonda
A
HUNVEYOR KÍSÉRLETI GYAKORLÓ ŰRSZONDA ÉPÍTÉSE
(Bérczi Szaniszló)
A
Hunveyor kisérleti űrszonda építése: A váz, a fedélzeti elektronika
és a műszerek
Diósy Tamás, Tóth Szabolcs, Borbola
Tamás (összefoglaló)
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi
Kar, Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Urkutató Csoport,
Általános Technika Tanszék, H-1117 Budapest, Pázmány
P. sétány 1/a.
A HUNVEYOR A NASA Surveyor 7 űrszondája 1968 februárjában simán leszállt a Holdra. A helyszín szokatlan volt: első ízben távolodtak el a holdi egyenlítőtől. A Surveyor 7 űrszonda
a Tycho kráter északi lejtőjén, öles sziklák között landolt, és nemcsak mechanikai, mágneses meg optikai méréseket végzett, hanem röntgenfluoreszcens műszerével a
talajösszetételt is meghatározta...A korábbi Surveyor-leszállásokból már ismert tévékamerával az űrszonda szokatlanul sziklás tájat fényképezett le maga körül, és a talajvizsgáló ásója is nehezen mozgott a sziklás talajon. Ez a Surveyor-kísérlet volt az utolsó műszeres leszállás azelőtt, hogy az Apolló-expedíciók során az ember a Holdra lépett. A sorozatból az első, a harmadik, az ötödik és a hatodik is sikeres volt a Surveyor 7 előtt. A Surveyor űrszondák munkáját az egyszerű vázszerkezet és a jól kigondolt műszerpark is segítette, továbbá az alapos előkészítés és a remekül működő irányítás is fontos összetevő volt. Ezt az űrkísérletet elemeztük azzal a céllal, hogy mi is hozzákezdjünk egy gyakorló űrszonda építéséhez. Egyikünk akkor levelezett Eugene Shoemaker amerikai kutatóval, aki megküldte a Surveyor-expedíciók tudományos vizsgálatairól készült dokumentációkat. Az 1969-ben megérkező anyag tartalmazta a Surveyorok vázszerkezetét és fontosabb műszereinek elhelyezkedését is. Ebből eredt az az ötlet, hogy építsünk meg egy minimálűrszondát.
A célunk az volt, hogy a hazai lehetőségek szerint dolgozzunk. Mérnök csapattársunk javaslatára a váz vörösrézből készült el, forrasztással, harmadnyi méretben a közleményekből sejthető eredeti nagysághoz képest. Az elektronikát teljes egészében a technika tanszék diákkörös elsőéves hallgatói tervezték és készítették. Fel akartunk építeni egy minimálűrszondát. Tekintettel a kiindulási gondolatokat sugalló Surveyor űrszondára, a mi egyetemi gyakorló űrszondánkat a Hunveyor névre kereszteltük.
A gyakorló jelző sok fontos szerepkört magában foglal. Egyrészt az űrszonda laboratóriumi jellegét, testközelségét és szerelhetőségét, másrészt azt a tényt, hogy továbbfejleszthető lesz az idők során, s egyre fejlettebb technikájú és összetettebb műszerparkkal szerelhetjük fel. Azért is gyakorló űrszonda lesz, mert a diákok számos nem földi környezet viszonyait modellezhetik vele programozással, a talajok cserélgetésével.
A Hunveyor két fontos célt is elérhetővé tesz. Egyrészt oktatási eszköz, egy összetett robot. A műszerek együtt dolgoznak rajta, ami összehangoltságot kíván. Ezt a fedélzeti elektronika, számítógép, interfészek stb. teszi lehetővé. Másrészt a Hunveyor kutatási eszköz, a már meglevő műszerpark fejleszthető és kiegészíthető rajta. Minden egyes fejlesztés után ismét együttes egésszé kell tenni a fedélzeti műszeregyüttest. Talán ez a legfontosabb tulajdonsága a Hunveyornak: mindig egységes egészként jelenik meg a hallgatók előtt. A Hunveyor összehangolt technológiák láncolata, szövete. S ez az a pont, ahol a technika tanszéken és az ELTE TTK kozmikus anyagkutató csoportjában folyó űrszondaépítés technika
sorozatunkhoz kapcsolódik.
Az űrszonda összehangolt, a leszálló robotba kicsinyített technológiák együttese. Fontosak benne az anyagtechnológiák is, például a talajt elemző kar vagy a talajvizsgáló berendezések esetében. De a legfontosabb szerep az információs technológiáké. A jelek feldolgozása sokkal lényegbevágóbb feladat az űrszondán, mint a hagyományos földi technológiákban. S a harmadik technológia is nélkülözhetetlen: az energetika. Napelemes erőforrást is tervezünk, bár kezdetben csak hálózatról üzemeltetjük majd a szerkezetet. Mégis, a háromféle technológia szerves egész, s ez lesz a Hunveyor gyakorló űrszonda legnagyobb előnye és vonzereje az oktatásban a technológiák bemutatásakor.Bérczi Szaniszló, Cech Vilmos, Hegyi Sándor, Drommer Bálint, Diósy Tamás, Tóth Szabolcs, Borbola Tamás, Köllő Zoltán, Horváth Tamás
Egy gyakorló űrszonda kétféle okból is nagyon vonzó program az oktatásban.
- Egyrészt elérhetővé teszi az űrkutatási tevékenységet, e tevékenység mindennapi munkáit a diákok , hallgatók, tanárok számára.
- Másrészt, egy minimálűrszonda megépítése a jelénleg is érvényes tanterv szerinti Technika tárgyat elevenné, izgalmas természettudományos kutatói tantárggyá alakítja át.
A minimálűrszonda, melynek megépítésére kis csapatunk vállalkozott, nemcsak űrkutatási elveket, feladatokat, programokat tömörít, tömöríti a technológiákról szerzett ismereteinket is. Az űrszondát ugyanis technológiák összekapcsolásával, kicsinyítésével és tömörítésével tervezik meg. A technológiák nagyobb része adatkezelő, de azok a műveletek, amelyeken keresztűl a kis űrszonda érintkezik a bolygótest felszínével, valódi anyagviszgáló, anyagkezelő, anyagátalakító technológiák. Ezért aztán összegezve elmondhatjuk, egy minimálűrszonda sokféle izgalmas oktatási és konstruktőri munka csomópontja. Benne rejlik:
1.) a technológiák átlátása, tervezése, összekapcsolása, és
2.) minimális égitestfelszíni
kutatási feladatok tervezése.