A vörös bolygó

ÁLTALÁNOS LEÍRÁS:
Természetföldrajzi jellemzők északról dél felé:
Északi-sarki sapka: CO2-jég, vízjég és por egymásra települt rétegei. 500 km átmérőjű.
A CO2 -dér tavasszal visszaszublimál a légkörbe, majd ősszel ismét kicsapódik a felszínre. Homokdűnemezők közel folyamatos gyűrűje veszi körül.
Északi mélyföldek: Kiterjedt lávamező borítja, rajta üledékes takaróval. Alig kráterezett síkságok.
Tharsis és Elysium Montes: Nagy forrófolt- (pajzs-) tűzhányók vulkáni hátságon. Olympus Mons: 25 km magas a környező síkság fölött; átmérő: 600 km, kalderaátmérő: 65 × 80 km.
Valles Marineris: Tektonikus eredetű, 4000 km hosszú kanyonrendszer, kiömlési csatornákkal.
Déli felföldek: Erősen kráterezett, ősi terület, két régi becsapódásos medencével: Hellas (2000 km átm.), Argyre (1100 km átm). Hálózatos völgyek.
Déli-sarki sapka: Vízjég, CO2-jég és por. Itt az (afélium) tél hidegebb és hosszabb, a (perihélium) nyár melegebb és rövidebb, mint északon. Több por, mint az északi sapkában. A CO2  nyáron sem tűnik el teljesen, de a télen még 1800 km átm. jeges terület nyárra lecsökken egy állandó, 150 km-es magra. A sarki területeken dűnemezők találhatók, melyeken évszakonként sötét kerek foltok tűnnek fel.

KIS SZERKEZETEK:
Kráterek: Az 5 km-nél nagyobb krátereknek lebernyeges, fluidizált törmeléktakarója van: hirtelen megolvadt talajjég regolittal (talaj) és kőzettel keverve.
„Tavak” (párhuzamos üledékréteg kibukkanások): Kráterek belsejében, a kráterek közti területen, káoszterületeken, a chasmák belsejében. Helyszínek: Arabia Terra, North-Hellas, Southern Elysium, Valles Marineris.

GEOLÓGIAI TÖRTÉNET:
2,7  milliárd éve - ma: Amazoniszi (A szél kora): az Olympus Mons fiatalabb lávafolyásai (100-1000 millió éve), Elysium Mons, sarki sapkák. Eolikus folyamatok: szélerózió, dűnék, porviharok. Éghajlat: hideg, száraz, ciklikus változásokkal.

2,7-3,5 milliárd éve: Heszperiai (A jég kora): Valles Marineris (lehetséges rift) és kiömlési völgyei, káoszterületek, Elysium Mons, Tharsis-hátság, Noctis Labyrinthus. Éghajlat: hideg, száraz, ciklikus változásokkal.

3,5-4,6 milliárd éve: Noachiai (A víz kora): Ennyi idősek a déli felföldek, az Argyrét és a Hellas-medencét létrehozó becsapódások. Éghajlat: meleg, a mainál sűrűbb légkör, folyékony víz. Hálózatos völgyek. Ocean Borealis (?) Krátertavak.

JELENLEGI FOLYAMATOK: Időjárás: por-tornádók, globális porviharok (perihélium idején), szélkarcok, dűnemozgás, dérrétegek, hegycsuszamlások, kis folyók (erek), a CO2, H2O és por évszakos körforgása.

MÁGNESES MEZŐ: Kisebb körzetekben előforduló „maradvány”-mezők.

PÁLYAELEMEK
[A Föld adatai zárójelben]
Forgástengely hajlásszöge: 25,19° [23.45]
Pálya hajlása az ekliptikához: 1,850° [0.00]
Pálya excentricitása: 0,0934 [0,0167]
Naptávolság:  átlagos: 227,94 millió km=
1,523 CSE [149,597 millió km=1,00 CSE]
Afélium (maximum): 249,25 millió km = 1,666 CSE [1,016]  Perihélium (minimum):
206,61 millió km = 1,381 CSE [0,983]
Távolság a Földtől:
Maximum: 401,355 millió km = 2,68 CSE
Minimum: 54,51 millió km = 0,36 CSE
Következő konjunkció (Földtől legtávolabb): 2002. aug. 10., 2004. szept. 15, 2006. okt. 24., 2008. dec. 6.
Következő oppozíció (Földhöz legközelebb): 2003. aug. 28., 2005. nov. 7., 2007. dec. 24., 2010. jan. 29.

Átlagos pályamenti sebesség:
24,1 km/s [29.8,km/s]
Forgási idő (1 marsi nap = 1 „sol”):
24 h 37m 22,66 s [23 h 56 m]
Keringési idő: (1 marsi év): 686,98 nap [365,2422]
Forgási sebesség (egyenlítőn): 866,9 km/h [1669,8 km/h]

A fény menetideje:
Föld–Mars: 3 m 2 s - 22 m 19 s
Nap–Mars: 11 m 29 s - 13 m51 s
[8 m 11 s - 8 m 27 s]

Holdak:
Phobos (27 km átm.), Deimos (12 km átm.)

A BOLYGÓTEST ADATAI
Sugár (egyenlítői): 3396 km [6378]
Sugár (poláris): 3379 km [6356]
Lapultság: 0,00519 [0,00335]
Egyenlítő hossza: 21326 km

Tömeg: 6,418 x 1023 kg [5,976 x 1024 kg]
Sűrűség: 3,94 g / cm3 [5,51 g / cm3]
Térfogat: 16,43 x 1010 km3 [10,87 x1011 km3]
Nehézségi gyorsulás:
3,72 m/s2 = 0,38g  [g=9,78 m/s2]
Szökési sebesség:
5,02 km/s = 18072 km/h [11,18 km/s]

Fényvisszaverő-képesség (albedo):
0,16 [0,37]
Fényesség oppozíciókor:
max -2,9 mag, min. -1,0 mag.
Látszólagos átmérő a Földről:
max. 25,16", min. 3,5".

Felszíni hőmérséklet (kb.): átlag: -55 C°  (Minimum: -170 C°, maximum: 20 C°)
Napsugárzás (napállandó):
595 W/m2  [1380]
A Nap látszólagos átmérője: 0,35 ° [0.53]
A Nap fényessége: -25,8 mag [-26,7]
Légnyomás: 699-912 Pa = 7 millibar (1 mb az Olympus Monsnál, 9 mb a Hellas-medencében) [101325 Pa]
Szélsebesség: 2-30+ m/s
Légkör összetétele: 95% CO2, 2.6% N2, 1.6% Ar, 0.13 O2, 0.07 CO, 0.03 H2O

FÖLDRAJZI (AREOGRÁFIAI) ADATOK:
Teljes terület: 144 200 000 km2
Referenciaszint: Háromtengelyű ellipszoid.
0 m magasság: A MOLA (Mars Orbiter Laser Altimeter 1998-99) térképeken: a 3396 km sugarú areoid jelöli ki. Ez kb. 1,6 km-rel magasabb, mint más térképeken (USGS, etc), ahol a 0 m szint a 6,1 mbar légnyomás (a víz hármaspontja) szintjében van.
0 délkör (hosszúság): Airy-0 kráter.
Északi jégsapka térfogata: 1,2-1,7 km3
Déli jégsapka térfogata: 2-3 km3

LEGMÉLYEBB, LEGALACSONYABB…
(Zárójelben: magasság km-ben. Forrás: IAU)
Domborzati különbség (relief): 29,5 km
Legmagasabb pontok:  Nyugati félteke: Olympus Mons (21.3), Pavonis Mons (4), Arsia Mons (9), Ascraeus Mons (~20), Alba Patera (7),
Keleti félteke: Elysium Mons vulkán (14)
Északi sarki terület: -1.9 km
Déli sarki terület: 4,8 km
Lemélyebb pontok:  Hellas-medence (-8.2), Valles Marineris (-7)

LEGNAGYOBB, LEGHOSSZABB…
(Zárójelben: átmérő/hosszúság km-ben.
Forrás: IAU)
Leghosszabb völgyek (Vallis): Valles Marineris (3769), Kasei (1780), Ares (1690), Maja (1516), Marte (1185), Simud (1074), Tiu (970), Reull (945), Mamers (945), Ma'adim Vallis (861), Mangala (828), Dao (816), Granicus (750),  Hrad (719), Shalbatana (687), Loire (670), Liris (613), Mawrth (575), Al-Qahira (546), Mad (524), Nanedi (508), Nirgal (496).
Legnagyobb kráterek: Schiaparelli (471 km), Huygens (470), Cassini (412), Antoniadi (394).
Legnagyobb hegyek (Montes): Tharsis (1840), Nereidum (1677), Phlegra (1310), Libya (1170 km), Hellespontus (729), Tartarus (830),
Legnagyobb vulkánok (Mons, Tholus): Olympus Mons (648), Arsia Mons (475), Ascraeus Mons (460), Elysium Mons (410),  Pavonis Mons (375), Hecates Tholus (183), Albor Tholus  (170)
Leghosszabb árkok (Fossae): Alba (2077), Claritas (2050), Icaria (2280), Sirenum (2735)

Szerkezetek elnevezése:
Albedo feature: fényvisszaverő-képesség alapján elülönülő terület
Catena, catenae: kráterlánc
Cavus, cavi: katlan, általában csoportosan előforduló, szabálytalan alakú, meredek falú mélyedések
Chaos: szabálytalan domborzatú, erősen lepusztult terület, káosz
Chasma, chasmata: hosszan kiterjedő, meredek falú, mély völgy, kanyon
Colles: kis domb, huppanó
Crater: kráter, kerek mélyedés
Dorsum, dorsa: (hegy)gerinc
Fossa, fossae: árok: hosszú, keskeny, sekély mélyedés
Labes, labes: hegycsuszamlás
Labyrinthus, labyrinthi: egymást keresztező, keskeny mélyedések, völgyek rendszere
Mensa, mensae: táblahegy: lapos, sík tetejű és meredek, éles peremmel körülhatárolt kiemelkedés
Mons, montes: hegy, vulkán
Patera, paterae: sekély kráter: szabálytalan vagy összetett szerkezetű, hullámos falú-peremű, sekély kráter, vulkán
Planitia, planitiae: alföld, medence
Planum, plana: felföld, fennsík
Rupes: szakadék
Scopulus: partfal: kanyargós peremű, meredek falú leszakadás
Sulcus, sulci: barázda: párhuzamos barázdák, kiemelkedések (gerincek) és mélyedések
Terra, terrae: kiterjedt föld, szárazföld
Tholus, tholi: kúp; különálló domb, kisebb hegy
Undae: dűnék
Vallis, valles: völgy
Vastitas, vastitates: kiterjedt síkság

A Mars különféle nyelveken: arab: Merrikh, görög: Ares, héber: Ma'adim, japán: Kasei.

A Mars többnyelvű térképe az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport Planetológiai Köre és a Moszkvai Állami Geodéziai és Térképészeti Egyetem (MIIGAiK) közötti együttműködés keretében készült.  Eredeti ötlet: K. B. Singareva.

Címünk: ELTE TTK Budapest, Pázmány Péter sétány 1.