1994 óta a NASA holdkőzetek immáron az ötödik kölcsönzési periódusban
vannak hazánkban. A NASA Planetáris Anyagok Kutató Laboratóriumában, a
houstoni Johnson Űrközpontban még a 70-es években oktatási célokra állítottak
össze ilyen minta-együtteseket A készlet 12 vékonycsiszolatot tartalmaz.
Vizsgálatukkal keresztmetszetet kaphatunk a Hold legfontosabb kőzeteiről,
e kőzetek kialakulási folyamatairól, de számos más területen is fölhasználhatjuk
őket az egyetemi oktatásban és a kutatásban (E sorok írója például jelenleg
az OTKA T/26660 témában).
A NASA-készletben négy fontos anyagminta típus található: a terra
kőzeteké, a mare bazaltoké, a breccsáké és a talajmintáké. A terra kőzeteket
egy anortozit és egy norit minta képviseli. A híres holdi anortozit a holdi
felföldek anyaga. Szinte kizárólag csak földpát kristályokból áll, s valamikor
szép nagy szemcsék alkották, melyek a sok ütközéstől, becsapódástól, rengéstől
mára összetöredeztek (60025). Még tördeltebb ásványvilág szökik a szemünkbe
a breccsákat megfigyelve a mikroszkópban. A becsapódások ütése összetett
átalakító folyamatokat indít el a felszíni kőzeteken. Mint egy "malom"
őrli, mint a "vihar" forgószele teríti, s mint a "kemence" forrósága összesüti
a törmeléket. A breccsák némelyike sokszor átesett ezen a tortúrán, ezért
alakulhatott ki "breccsa-a-breccsában" szövete (14305).
Három bazaltos vékonycsiszolat van a gyűjteményben, de összetételét
tekintve ide tartozik a "narancs-színű talaj" minta is. A bazaltokat négy
minta képviseli. Közéjük tartozik a legszínesebb is, a narancsszínű talaj,
mely egy lávaszökőkút széjjelfröccsent, parányi (60-100 mikronos) olvadékcseppjeiből
keletkezett. Üveges alapanyaguk mintegy szerkezeti ellenpontja a kristályos
szerkezetű kőzetmintáknak. A hirtelen megszilárdult cseppek átalakulás
nélkül megőrizték a láva forrásvidékének, a holdi köpenynek az olvadék-összetételét.
A talajminták pedig a távoli vidékekről odaszállított változatos anyagvilágot,
kőzet- és ásványtöredék darabokat mutatnak és a felszíni keveredési folyamatokra
is utalnak.
A holdkőzetek tanulmányozása sokféle tanulsággal szolgálhat az
oktatásban. Ha pl. anyagszerkezeti és átalakulási sorozatokba illesztve
tanulmányozzuk őket, megszerettethetjük velük ezt a ritka és száraznak
gondolt ismeretvilágot is. Ez annál is fontosabb, mert a különféle anyagokat
a középiskolai oktatás meglehetősen szűk sávokban, (tantárgyanként) mutatja
be, mellőzve a közös vonásokat és vizsgálati módszereket az anyagok szerkezetvizsgálatában.