Cikkek

Magunkról

Publikációink

Kurzusok

KIADVÁNYAINK

DVD | Videó | Hang

Oktatási segédanyagok

Térképek

Magyar kutatás
HungaroMars2008


Hunveyor, Husar
Gyakorló űrszondák


BESZÁMOLÓK
MTA-JSPS beszámoló

ADATBÁZISOK
Io hegyei adatbázis

Marsi klímadiagramok adatbázis

Tanárképzés | Szótárak

Extrák
Nyomtatható verzió

NASA HOLDKŐZETEK AZ EGYETEMI OKTATÁSBAN

NASA HOLDKŐZETEK AZ EGYETEMI OKTATÁSBAN

Bérczi Szaniszló, egyetemi docens, ELTE TTK Ált. Fizika Tanszék
Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport

 1994 óta a NASA holdkőzetek immáron az ötödik kölcsönzési periódusban vannak hazánkban. A NASA Planetáris Anyagok Kutató Laboratóriumában, a houstoni Johnson Űrközpontban még a 70-es években oktatási célokra állítottak össze ilyen minta-együtteseket A készlet 12 vékonycsiszolatot tartalmaz. Vizsgálatukkal keresztmetszetet kaphatunk a Hold legfontosabb kőzeteiről, e kőzetek kialakulási folyamatairól, de számos más területen is fölhasználhatjuk őket az egyetemi oktatásban és a kutatásban (E sorok írója például jelenleg az OTKA T/26660 témában).
 A NASA-készletben négy fontos anyagminta típus található: a terra kőzeteké, a mare bazaltoké, a breccsáké és a talajmintáké. A terra kőzeteket egy anortozit és egy norit minta képviseli. A híres holdi anortozit a holdi felföldek anyaga. Szinte kizárólag csak földpát kristályokból áll, s valamikor szép nagy szemcsék alkották, melyek a sok ütközéstől, becsapódástól, rengéstől mára összetöredeztek (60025). Még tördeltebb ásványvilág szökik a szemünkbe a breccsákat megfigyelve a mikroszkópban. A becsapódások ütése összetett átalakító folyamatokat indít el a felszíni kőzeteken. Mint egy "malom" őrli, mint a "vihar" forgószele teríti, s mint a "kemence" forrósága összesüti a törmeléket. A breccsák némelyike sokszor átesett ezen a tortúrán, ezért alakulhatott ki "breccsa-a-breccsában" szövete (14305).
Három bazaltos vékonycsiszolat van a gyűjteményben, de összetételét tekintve ide tartozik a "narancs-színű talaj" minta is. A bazaltokat négy minta képviseli. Közéjük tartozik a legszínesebb is, a narancsszínű talaj, mely egy lávaszökőkút széjjelfröccsent, parányi (60-100 mikronos) olvadékcseppjeiből keletkezett. Üveges alapanyaguk mintegy szerkezeti ellenpontja a kristályos szerkezetű kőzetmintáknak. A hirtelen megszilárdult cseppek átalakulás nélkül megőrizték a láva forrásvidékének, a holdi köpenynek az olvadék-összetételét. A talajminták pedig a távoli vidékekről odaszállított változatos anyagvilágot, kőzet- és ásványtöredék darabokat mutatnak és a felszíni keveredési folyamatokra is utalnak.
 A holdkőzetek tanulmányozása sokféle tanulsággal szolgálhat az oktatásban. Ha pl. anyagszerkezeti és átalakulási sorozatokba illesztve tanulmányozzuk őket, megszerettethetjük velük ezt a ritka és száraznak gondolt ismeretvilágot is. Ez annál is fontosabb, mert a különféle anyagokat a középiskolai oktatás meglehetősen szűk sávokban, (tantárgyanként) mutatja be, mellőzve a közös vonásokat és vizsgálati módszereket az anyagok szerkezetvizsgálatában.