Utijel 99

Utijelentés a NASA/LPI 36. LPSC (2005) konferenciáról

(Bérczi Szaniszló - ELTE TTK - és utitársai)

2005 március 13-18 között az Egyesült Államokban jártam. Texas államban, Houstonban, a Johnson Space Centerben részt vettem a 36. Holdi és Planetáris Konferencián (LPSC 36). Résztvevõtársaim voltak: Dr. Hegyi Sándor (PTE), Dr. Horváth András (Collegium Budapest és TIT Budapesti Planetráium), Dr. Hudoba György (Budapesti Mûszaki Fõiskola, Székesfehérvári Kandó Kálmán Informatikai Fõiskolai Kar), Varga Tamás Péter, (VT Patent, Budapest) és Kereszturi Ákos (Collegium Budapest). A konferencián munkacsoportunknak, az ELTE TTK/MTA Geonómiai Bizottság Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Ûrkutató Csoportnak 10 közleményét fogadták el elõadásra. A konferenciát a NASA Johnson Space Center (JSC) és a Lunar and Planetary Institute (LPI) közösen rendezi meg, minden évben az Apolló expediciók 1969-es megindulása óta. Az idén beküldött csaknem ezernégyszáz közleményt CD ROM-on kapta meg minden résztvevõ.

A Lunar and Planetary Science konferenciák a Naprendszerben végzett ûrkutatási munkáknak (úgymint a planetológiának, a kozmopetrográfiának, s ma már az asztrobiológiának is) a legnagyobb konferenciái. Idén a konferencia anyagát 121 szekcióba osztották be a szervezõk. A több, mint 1400 közleményt ca. 600 elõadásra, 700 poszterre és 100 print only közleményre tagolták. A vasárnap esti Open House Demonstration-ra, és a keddi valamint a csütörtöki estékre lett beosztva a poszter-szekciók anyaga. A mi munkáink az 1., 24., 70., 77., 79., 90. és a 95. szekcióban szerepeltek. Beküldött munkáink a következõk voltak.

Holdkõzetek, meteoritek, atlaszok

Bérczi Sz., Cech V., Józsa S., Szakmány Gy., Fabriczy A., Földi T., Varga T. (2005): How we used NASA Lunar Set in planetary material science analog studies on lunar basalts and breccias with industrial materials of steels and ceramics. #1282. (Lunar Potpourri Sess. 70).

B. Lukács, S. Józsa, Zs. Kovács, Gy. Szakmány, Sz. Bérczi (2005): How we used the Antarctic meteorite thin section set of NIPR to a synthesis of the thermal evolution of a chondritic body. #1300. (Ordinary Chondrites Sess. 90.).

Mészáros I., Hargitai H., Horváth A., Kereszturi A., Sik A., Bérczi Sz. (2005): Second unusual guidebook to terrestrial field work studies: astronauts with roving vehicle, robotic rovers on planetary surfaces (seventh concise atlas in the solar system series of textbooks at Eötvös University, Hungary). #1177. (Education and Public Outreach: Program and product demonstrations Sess. 01.).

Mars

Horváth, A. Kereszturi, Á. Bérczi, Sz., Sik, A., Pócs, T., Gesztesi, A., Gánti, T., Szathmáry, E. (2005): Annual change of Martian DDS-seepages. #1128. (Wet Mars: Oceans, gullies, and more…Sess. 79.)

Kereszturi A. (2005): Cross Profile and Volume Analysis of the Bahram Valles on Mars. #1609. (Wet Mars: Oceans, Gullies, and more…Sess. 79.).

T. Gánti, T. Pócs, Sz. Bérczi, Z. Ditrói-Puskás, A. Horváth, K. Gál-Solymos, M. Nagy, I. Kubovics (2005): Morphological observations of Martian spherules, comparisons to collected terrestrial counterparts. #2026. (MER and MOC results Sess. 77).

Sz. Bérczi (2005): Possibility of karst morphology on the Martian surface at the Meridiani landing site from comparison with terrestrial analogs. #1051. (MER and MOC results Sess. 77.)

Külsõ Naprendszer vizsgálatok, Hunveyor

T. Földi, H. Hargitai, S. Hegyi, Gy. Hudoba, Zs. Kovács, F. Roskó, Sz. Tóth, A. Pintér, Sz. Bérczi (2005): Europa analog ice-splitting measurements and experiments with Ice-Hunveyor on the frozen Balaton-lake, Hungary. #1147. (Outer Solar system Sess. 95.).

Hargitai H., Schenk, P. (2005): The Io Mountain online Database. #2102. (Outer Solar System Sess. 95.).

Merkúr

Hargitai H. (2005): Bilingual Map of Mercury. #1583. (Mercury Sess. 24.).

Itt jegyzem meg, hogy volt még egy kutatócsoport, melynek magyarországi tagja és elõadója volt. Ez a csoport a Soproni Egyetemen (Nyugat-Magyarországi Egyetem) mûködik:

Gucsik A., Nishido H., Ninagawa K., Toyoda S., Bidló A., Brezsnyánszky K., Tsuchiyama A: Cathodluminescence Spectral Studies of the Experimentally Shock Deformed Plagioclase: A Possible Explanation of CL Peak Shifts. #1239. (Impacts: Shock Effects, Sess. 62.).

Sakamoto M. Gucsik A., Ninagawa K., Nishido H., Shichi R., Toyoda S., Bidló A., Brezsnyánszky K. (2005): Mt. Oikeyama Structure: First Impact Structure in Japan. #1242. (Impacts... Sess. 76.).

A 36. LPSC konferencián szerepelt közleményeink a késõbbiekben folyamatosan elérhetõk a NASA http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2005/pdf/ABCD.pdf internet címen, ahol ABCD a közlemény négy számjegyû kódja. (A fent jelzettek számai a közlemények végén: 1051, 1128, 1147, 1177, 1239, 1242, 1282, 1300, 1583, 1609, 2026, 2102.)

Az idei konferencián a Marsot vizsgáló ûrszondák és a Szaturnuszhoz megérkezett Cassini valamint a Titánra leereszkedett Huygens eredményei játszottak kiemelkedõ szerepet. Hosszú távon mostmár mindig elmondható, hogy a Mars kutatása áll a figyelem középpontjában. A NASA és az ESA hosszú távú tervei is a Mars kutatására irányulnak. A Mars körül jelenleg is pályán keringõ és onnan adatokat sugárzó ûrszondák, a Mars Global Surveyor, a Mars Odyssey, a Mars Express és a felszínen dolgozó MER-1 és MER-2 eredményeit elemezte a közleményeknek mintegy a fele.

A Cassini ûrszonda vizsgálatai a Szeturnusz rendszerében hasonló szerepüek lesznek az elkövetkezõ tíz évben, mint a Galileo ûrszonda vizsgálatai voltak a Jupiter rendszerében. Ahogyan a Galileo a korábbi években a Jupiter holdjairól mért és közvetített (Io, Europa, Ganymedész és Callisto), úgy indult meg a nagyobb Szaturnusz holdak (Phoebe, Tethys, Japetus, Dione, Titán, Enceladus) fölmérése.

A Mars MER elõadások középpontjában idén a kõzettani vizsgálatok álltak, a kõzetek eredeti vulkáni karaketere és a mállás során elszenvedett átalakulások. Illusztrációként néhány érdekesebb közleményt meghivatkozunk:

Monders, Médard, Grove (MIT): Primér marsi bazaltok a Guszev kráterben: kísérletek. A Guszev-bazalt sötét, aprószemcsés, üregeket és mintegy 25 % olivine fenokristályt is tartalmazó kõzet. Mivel hasonló spektrális tulajdonságú anyagok elõfordulnak másfelé a deli terra peremén, ezért föltételezik, hogy ez a bazalt noachisi õsi terra kõzettípus. Olvasztási kísérletet végeztek ilyen összetételû anyagokon. Spinell, olivine, opx a kristályosodási sorrend. (de lényegében mindhárom tehát likviduszásvány, 1.1 GPa = 11 kbar – ez ca. 75 km mélység - nyomáson, és 1360 fok C hõmérsékleten.) #2069. sess. 04. (Mars: Interior processes) Hétfõ délelõtt.

Christensen et al. Magmás kõzetek diverzitása a Marson. #1273. sess. 04. THEMIS eredmények, melyek között savanyú kõzetek is szerepelnek. (Mars: Interior processes) Hétfõ délelõtt.

Farrand et al: A kõzetkibúvások helyszíni vizsgálata és vizuális/IR spektrális jellemzése a MER ûrszondákról. #2082. Sess. 54. (MER results I) Szerda délelõtt.

Johnson, Arvidson: A marsi kõzetek és talaj fotometriai megfigyelése a MER-ekrõl. #1815. Sess. 54. (MER results I) Szerda délelõtt.

Morris et al.: Víz és szulfát gyakoriságok a két MER leszállási helyénél. Összetételt becsül meg az APXS és a MB spektrumok alapján. #2239. Sess. 54. (MER results I) Szerda délelõtt.

Klingelhöfer et al.: Mössbauer spektroszkópiát foglalt össze a MER leszállási helyekre. A vastartalmú ásványok hozzájárulását vizsgálta. MEX-konferenci vonzatú volt. #2349. Sess. 54. (MER results I) Szerda délelõtt.

Brückner, Dreibus, Jagoutz et al.: Hematit a felszínen: a Meridiáni és a Guszev leszállási helyeken. A mini-TES-szel, a Mössbauer spektrométerrel (MS) és az Alphy Particle Spectrometerrel (APXS) végzett MER méréseket összegezte az elõadás, a szferulákra összpontosítva. Míg az APXS meglehetõsen egyforma kémiai összetételt mért a sziklákra és a talajokra, addig a Mössbauer spektrométer változatosabb képet mutat róluk. A Fe/Mn vs. Fe wt % (vagy Fe a hematitban) függvényt elemezték. 3 Meridiáni mintát helyeztek el az MPF és a MER-Spirit talajokkal és kõzet-felsõkéreggel való összehasonlításban. Ezek alapján nem kizárható, hogy a hematite nem csak a szferulákban fordul elõ, hanem egyes kõzetek felsõ kérgében is, például a Mazatzalon. Az APXS mérésekkel azt nem tudták eldönteni, hogy a hematit csak a kérgét alkotja-e a szferuláknak, vagy egészen abból állnak. #1767. sess. 60. (MER results 2) Szerda délelõtt.

Yen, Ming et al: A kõzetek és a talaj felszínének mállása a Guszev kráterben. Megfigyelték, hogy a Spirit útja mentén sorakozó kõzeteknek gyakran két tónusa van. Alsó részük világosabb színû és a felsõ részük sötétebb. A felszíni mállást avíz körforgásával magyarázzák. Az éjszakai hidegben kicsapódó vízpára a nap keltekor, hajnalban szublimál. Mégis, egy tranziens víz monoréteg marad a sziklák felszínén, ami folyadékként viselkedik. Több tíz percnyire tehetõ az az idõszak, amikor ilyen vizes felületû a szikla és ezalatt kémiai mállás történhet. Ugyanez a folyamat okozza a talaj mállását is. #1571. sess.60. (MER results 2) Szerda délelõtt.

Golombek et al: A nedves Noachiszi Marstól a száraz Hesperida Marsig. Jó áttekintést és szintézist adott a MER mállási mérésekrõl és azok sztratigráfiai kapcsolatairól. Tanulságos volt a rétegtani korokra adott becslése: a Noachiszi emelet csak ca. 4.0-3.5 Ga között, a Hesperida emelet 3.5-3.0 Ga között, az Amazoniszi emelet pedig 3.0-0.0 Ga között (máig) tart. #1539. sess.60. (MER results 2) Szerda délelõtt. V. Ö. Frey-nek a pre-Noachian kor bevezetését javasoló #1407. sess. 09. (Mars Tectonism and magnetism) Hétfõ délutáni elõadásával.

Sullivan, Bell, Calvin et al: Szélfujta formák és folyamatok az Opportunity leszállási helyén. Sorra veszi azokat a jelenségeket, amiket az Opportunity útja során megfigyelhettünk. #1942. sess.60. (MER results 2) Szerda délelõtt

Chan et al: Az utahi és a marsi szferulák összehasonlítása. #1402. sess.60. (MER results 2) Szerda délelõtt.

Marion, Kargel: A magnézium szulfát ásványok viselkedése a marsi környezetekben. A magnéziumsók kiszáradása okozhatja az üledékes marsi kõzet Opportunity által megfigyelt poligonális darabolódását. #2290. sess. 78. (Mars geochemistry) Csütörtöki poszter.

King, Lescinsky, Nesbitt: Elõre sejtett sókiválási sorozatok és ezek összehasonlítása a MER adatokkal. A sósorozati lépéssorokat a vizsgálati anyagok anyagtérképei alapján határozták meg. Jelentõs mértékben a mini-TES mérési adatokra támaszkodtak. Mérési eredmények: A mini-TES mérések IR spektrumai a Mg és Ca szulfátokra valamint a Na tartalmú sókra adják a legjobb illeszkedést. A Cl gyakoriságok a késõi halit (kõsó)+bishofit kiválást jósolják, s a folyamat bromidos cementek képzõdésével zárul, váltakozó Br tartalommal. Kevés karbonát esedékes, mert a mini-TES 5 % alatti mennyiséget jósol. (Savas környezetben nincsen karbonátosodás.) A finomszemcsés hematit (és más Fe³⁺ sók is) vizes oldatból való kiválásra utalnak. Ezek a kén jelemlétében mint SO₂ származékok válnak ki. Az ilyen oldatokból aztán Ca-Mg-Na szulfátok és vasas fázisok is kiválnak, ezért van csak gyenge korreláció a vas és a kén jelenléte között. Mindezen mérlegelések elõrebocsátása után a MER mérési eredmények többlépcsõs sókiválásokról tanúskodnak. Elmondták a szerzõk, hogy a MER adatok alapján a korábban már kivált sók újramobilizására, majd ismételt kicsapódására is sor került. A MER adatokból kiviláglik, hogy elõször (korábban) viszonylag jó oldékonyságú sók váltak ki, amiket ezután a vasas konkréciók kiválása követett. Ez után, vagy vele csaknem egy idõben megtörtént az oldékonyabb korai sók visszaoldása, ami üregeket hagyott maga után. Szélesebb kitekintésben pedig: A MER vizsgálatok alapvetõen bazaltos kõzeteket mutatnak. Ezeket olivin, piroxén és földpát fõ-ásványok alkotják. Egyedül a szél hatására is megtörténhetett a mállott anyagok elszállítása és összekeverése a bazaltos anyagokkal. A szerzõk azonban azon a nézeten vannak, hogy a bemutatott sósorozatokat leginkább a nagyobb gyakoriságú, de kis vízmennyiségekkel mállási hatást kifejtõ vizes oldatok hozták létre úgy, hogy a vizes oldatok behatoltak a bazaltos ásványszemcsék közötti szemcsehatárokon. #2300. sess. 77. (MER and MOC results) Csütörtöki poszter.

Kargel, Gemini: Marsi vizes kémia a MER mérések alapján. A Mars vízi világ, s nem jeges világ, olvassa ki a kémiából Kargel mester. Már a címe is mutatja a világos vonalú témavezetést: Oldószeres és kémiai események sorozata, amiket a MER által küldött adatokból olvashatunk ki. Példaként álljon itt a Meridiáni események sorozata: 1) savas szulfátos oldat járta át a tufát, majd magnézium-vas-kálcium só formájában kicsapódott, 2) kloridos oldat – esetleg az elõzõ maradéka, - oxidálta a vasat, szelektíven visszaoldott és kimosott az elõzõ sókból, ezáltal porózusan hagyta vissza az elõzõ kõzetet, 3) nátrium és kálium klorid sókat hagyott maga után a pórusokban, ahogy a kõzet fokozatosan kiszáradt és föltöredezett, 4) vizes korszak következett, majd hosszú hideg száraz idõszak, alkalmankénti rövid melegebb oldási idõszakokkal tarkítva, amikor a nagyon telített sós oldat tovább ette a kõzetek felszínét. A Spirit kõzeteirõl is voltak részletek. #2149. sess. 77. (MER and MOC results) Csütörtöki poszter.

Wang Alian et al. Filloszilikátok a Marson: a Spirit találta, már a Columbia-hegységnél. Wooly Patch a szikla neve. #2327. sess. 77. (MER and MOC results) Csütörtöki poszter.

A MER vizsgálatok számára a marsi meteoritek vizsgálata képezett mindvégig összehasonlítást. Néhány munkát ezek körébõl is bemutatunk.

Warren, Bridges: A shergottitok geokémiai osztályozása, valamint a kéreg-asszimilációs model. . Az elõadás érdekes áttekintést adott a shergottitokról. A shergottitok bazaltos karakterû kõzetminták, melyek a marsi köpenybõl származnak. A marsi bazaltos parciális olvadékok – a földi párhuzamos eseményeknek megfelelõen – több kevesebb alkalommal eltávoztak a köpenybeli forráshelyrõl és azt kiürítették bizonyos geokémiai összetevõkbõl. Erre utalva a szerzõk bevezetnek háromféle shargottitot: erõsen, közepesen és gyengén kiüresedett shergottitokat. (HDS – highly depleted shergottite, MDS – medium depleted shergottite, SDS – slightly d. s.). A HDS-ek közé tartozik a QUE94201, a DaG476 és a SaU005, azMDS-ek közé az ALHA77005, az EET79001-B és a LEW88156, az SDS-ek közé pedig a Shergotty, a Zagami és a Los Angeles meteoritek. Az SDS-ek azonban leszármaztathatók a HDS-bõl úgy is, hogy nagyobb RFF-tartalmú asszimilált kéreg-összetevõt tételezünk föl benne. #2098. sess. 10. (Martian meteorites: Magmatic processes) Hétfõ délután. Ez a téma rokon a mintegy 20 évvel ezelõtt a Szentbékkállai sorozaton vizsgálthoz. Ott én is azt a modellt találtam a legjobbnak, mely szerint a forráshely anyaga a parciális olvadéktól földúsulhat vagy benne elszegényedhet.

McSween et al. Az olivindús marsi bazaltok (MER mérésekbõl) és az olivin-porfíros shergottitok összehasonlítása. A Pancam, a miniTES és a Mössbauer spectrometer adatok igazolták, hogy az olivine gyakori ásvány a marsi felszíni kõzetekben (Humphrey, Adirondack, Mazatzal). Az olivin-porfíros shergottitok olivinjét (ca. 25 %-nyi) többféle eredetûnek tételezték már föl: fenokristály, v. kumulus megakristály, xenolitikus kr. A Gusev-bazaltok együtt futnak az olivin-porfíros shergottitokkal az olivinek Fo-Fa összetételében. #1202. sess. 10. (Martian meteorites: Magmatic processes)

Hammer and Rutherford: A vasban gazdag bazalt kísérleti kikristályosítása, a lehûlési sebesség meghatározása. Elõ tudta állítani a kísérletekben az új MIL 03346 nakhlit fontosabb szöveti jellemzõit, pl. a léces fayalitos olivint, a keresztalakú titanomagnetitet, a tollszerû klinopiroxéneket. Az optimális lehûtési sebesség 3-6 fok C /órának adódott. #1999. sess. 18.

Stopar et al. Átalakulási termékek a MIL 03346 nakhlit-ban. 78 % augit, 19 % mezosztázis, 2 % olivin, 0,9 % átalakulási termék (0,09 % gipsz). Elsõdlegesen az olivint támadja meg a mállás. Bridges a következõ mállási sorozatot jelzi a Marsra: karbonát, anhidrit, gipsz, kõsó (hálit) és agyagásványok. Ebbõl õk csak a gipszet találták meg ebben a nakhlitban. #1547. sess. 18. (Nakhlites and Chassignites) Kedd délután.

Harvey et al : A Syrtis Maior lehet a forráshelye a Nakhlitoknak és a Chassigniteknek? #1019. sess. 18. (Nakhlites and Chassignites) Kedd délután.

Irving et al.: A Tharsis-hoz kapcsolódnak az Ol-Opx-phyric shergottitok? #1229, sess. 27. poszter (Martian meteorites)

Beck et al.: A Diderot meteorit a második chassignit. #1326, sess. 28. poszter. (Nakhlites and Chassignites) Ez a dunit a második chassignite: 90 % augit, 3 % krómit, 1,6 % szanidin, 1 % pyx.

Egy másik nagy tömböt képezett a Mars felszínének vizsgálata, melyet egyrészt az MGS MOC másrészt az új, nagy területeket szinoptikusan átfogó Mars Express felvételek alapján végeztek. Ezeknél a vulkanizmus, a jeges korszak glecsereinek munkája, a víz hatása is fontos szempont volt.

Neukum et al: Jelenleg is zajló vulkáni, hidrotermális és glaciális tevékenység a Marson a HRSC-vel fényképezve. Két kép köré rendezte el az elõadás anyagát. Az Olympus Mons-tól nyugatra megfigyelt glecseres és a tõle keletre talált láva-olvasztásos képet mutatta be most is (mert ezeket már Noordwijkban is elmondta elõzõleg). #2144. sess. 03. MEX-HRSC-I. Hétfõ délelõtt.

Greeley et al: Lávafolyás a Guszev kráterben. Guszev (Mars) – Grimaldi (Hold) kráterek ill. Föld-hold-mars lávák (tholeiit, komatiit, stb.) közötti összehasonlítások. A MER-A mérésekbõl következtet a marsi lávákra. Következtetése, hogy a Guszevben folyt lávák olyan hígan folyósak lehettek, mint a földi komatiitoké az Archaikumban, vagy a holdiak a mare keletkezések idején. #2094. sess. 03. Hétfõ délelõtt.

Okubo, Schultz: Mérési eredmények a Tharsis radiális tellér-rendszerérõl az Alba Patera térségében. A gödörkráter-láncokból álló Phlegeton, Acheron és Tractus Catena láncok teléreket (dikes) jeleznek a déli Alba Paterán. Hivatkozzák Ernst korábbi közleményét. #1007. sess. 41. (Mars Tectonism)

Hynek, Phillips: A bemart területek az Arábiában szintén tengeri üledékek lehetnek. Spektrális jellemzõk alapján sejtik a szerzõk, hogy az Opportunity által jelzett rétegek nagy kiterjedésüek. #1222. sess. 41. (Mars Tectonism) Keddi poszter.

Wyrick et al: Az Alba Patera hasadékhálózata. #2279. sess. 41. (Mars Tectonism) Keddi poszter.

Ori et al.: Fluid lava flow in Hebes Mensa…Mars Express (MEX) HRSC (High Resolution Camera) images about volcanic flows. (Ez nekünk a MEX konferenciára is fontos!) #1648. Sess. 42. (Mars Volcanism)

Shockey et al: Egy hosszú lávafolyás a Tharsis régióban. #1937. Sess. 42. (Mars Volcanism) Kedd poszter

Jaeger, Keszthelyi et al: Marsi bazaltos gyûrû-struktúrák és analógonjaik a Földön. #1886. Sess. 42.

Miyamoto et al: Lávalebenyekrõl. Pahoehoe stulusú szétterülés. Sebesség-idõ diagram (Henrik). #1619. Sess. 42. (Mars Volcanism) Kedd poszter

Baratoux et al: Lejtõn megfigyel csíkok (mi csak nyakkendõknek neveztük õket). Az É.Sz. 30-33 foka közötti lejtõkön lévõket vizsgálták. Fõleg délre nézõ lejtõkön találhatók de van egy nyugat felé nézõ lejtõkön lévõ csoportjuk is. #1599. sess. 03. MEX-HRSC-I. Hétfõ délelõtt

Frey, et al. Felföld-alföld dichotómia: kráter-korok. A MOLA lehetõvé tette, hogy egy új kép táruljon föl a kutatók elõtt a marsi kárter-korokról. A betemetett alföldekre az N(200) kumulativ medenceszám (a 200 km átmérõnél nagyobb medencéké) 2,5. Ez sokkal nagyobb, mint az eddigi, láthatónak is nevezett N(200) szám a deli terrákra, ami 0,6. Az északi alföldekre a teljes (betemetett+látható) “N(200) kumulativ medenceszám” 3,2 – 3,0 közé esik. Javasolják ezért a pre-Noachian kor bevezetését. #1407. sess. 09. (Mars Tectonism and magnetism) Hétfõ délután.

Több ilyen globális fényképezési vizsgálat anyagvizsgálattal volt kombinálva, fõleg az új Mars Express mûszerek eredményivel. Ezeknél a víz és a mállási anyagok kimutatása is fontos szerepet játszott.

Mustard et al: Kéregformálódás, vulkanizmus, átalakulás. A magmas kõzetek összetételének sokfélesége, olivindús területek a Syrtis Majorban. #1341. sess. 12. Kedd délelõtt.

Gendrin et al. Szulfátok azonosítása réteges szerkezeteknél. A nagy fölbontás náluk 300 méter/pixelt, a kis (durva) fölbontás pedig 2-4 km/pixelt jelent. #1363. sess. 12. Kedd délelõtt.

Bibring et al: A felszíni kõzetek összetételének sokfélesége a MEX-Omega mûszerrel mérve. Ebben mondja el Bibring azt, hogy például magmás ásványokat is csak kevés helyen mértek. A felület nagy részén átalakult ásványok figyelhetõk meg, de ezek nem vizes átalakulások. Kevés helyen lát vizes átalakulást és az is õsi szerinte. Ahogy nincsen vizes átalakulás a felszínen, úgy nincsen karbonátos átalakulás sem. Detektáltak viszont sókat és hidratált sókat. #2035. sess. 12. Kedd délelõtt.

Schmitt et al: Északi Poláris kondenzált rétegek sorozata. Ez a délinél pólusinál sokkal összetettebb sorozat, amit Schmitt Noordwijkban is elmondott és egy része már a COSPAR-on szerepelt. Rendkívül látványos az ábraanyaga. #2326. sess. 12. Kedd délelõtt

Douté et al. MEX OMEGA: Déli poláris viszgálatok. #1734. sess. 17. (Mars polar atmosphere surface interactions.) Kedd délután.

Forget et al. Vízjég a Mars Déli Poláris Sapkája körül. #1605. sess. 17. (jó!) (Mars polar atmosphere surface interactions.) Kedd délután.

Soukhovitskaya et al. Száraz vagy nedves csuszamlások-e a Vallis Marinerisben megfigyeltek? Összehasonlítja a földiekkel, Szárazzal és nedvessel, és azt találja, hogy a Valles Marinerisben látható csuszamlások szárazak. #1093. Sess. 19. (Wet and dry, sandy and dusty.) Kedd délután.

Milliken, Mustard et al: A mars felszíni víztartalmának térképezése a MEX Omega mûszerrel. A MEX Omega mérõrendszer 3 detektorból áll. Ezek összesen 352 csatornán észlelnek a 0,3-tól az 5,0 mikrométerig terjedõ sávban. Két képet is bemutatnak, ahol tónusosan rámásolták a víztartalmat egy MOLE karakterû felszíni fényképre. Néhol 6-8 % felszíni-(felszínközeli) víztartalmat mutattak ki. #1370. sess. 37. (MEX Omega Mars, Insights into surface Compositions) Kedd esti poszter szekció.

Gendring, Bibring, Mustard et al: Uralkodóan vas(ferri)oxidos nyomok a marsi szulfátos üledékek társaságában. (MEX Omega) A 0,35-tõl az 1,4 mikrométerig tartó sáv a fontos a vas(ferri)oxidos spektroszkóiai vizsgálatokban. A Valles Marinerisben több pontoon mutattak ki ferrioxidos nyomokat. Ezek részben átfednek aszulfátos területekkel, részben szomszédosak velük. Itt õk kettõt mutatnak be, a Capri Chasmát és a Candor Chasmát. A Candor Chasmában egy lejtõ mutat szulfátos nyomokat és a lejtõ alja mutatja a ferrioxidos nyomokat. Ugyancsak erõs vonalakat találtak az Aram Káosz vidékén, ahol korábban a TES-szel a hematitos nyomokat találták. A kutatóknak az a sejtése, hogy a mély ferrioxidos vonalak vörös-hematit nyomokat jeleznek, ami a szürke hematitból erózióval keletkezik. Végsõ következtetésük az, hogy a szulfátos és a vasas mállás hasonló módon ment végbe a Mars legkülönbözõbb területein. #1378. sess. 37. (MEX Omega Mars, Insights into surface Compositions) Kedd esti poszter szekció.

Quantin, Gendring et al. Szulfátos üledékek a Melas Chasmában. #1789. sess. 37. (MEX Omega Mars, Insights into surface Compositions)

A marsi élet kutatásához köthetõ asztrobiológiai kutatások is szorosan kapcsolódtak az elõzõben bemutatott témacsoporthoz. A mi egyik poszterünk is ezek jelenlétéhez és esetleges kimutatásához kapcsolódott a DDS téma keretében.

Allen, C.C., Oehler, Metán a Marson. #1398. (Astrobiology I. Mars, Methane, Minerals, Missions) sess. 02. Hétfõ délelõtti szekció.

Bowden, Parnell, Cooper: Szerves vegyületek kivonása a szulfátokból asztrobiológiai azonosításra. Evaporitok: szulfátok, karbonátok, kõsókõzetek. #1325. 02. (Astrobiology I. Mars, Methane, Minerals, Missions)

Stocker et al. Rio Tinto. Szulfid testen folyik át 100 km-en. Forrásként ered, de a pirites kõzettesteken átfolyva savas pH-jú lesz (2-3 pH értékkel). Hematit, Goethit, jarozit lerakódások is elõfordulnak ezen a vidéken. Fúrásokat mélyítettek, intakt mintákat vettek, hogy felszín alatti bioszférát vizsgáljanak, marsi jellegût. #1534. (Astrobiology I. Mars, Methane, Minerals, Missions) sess. 02. Hétfõ délelõtt.

Chafetz. Mikróbák által indukált kicsapódások, kiválások. Ezek a szerzõ szerint jobb indikátorai az elõlényeknek, mint a biomolekulák. A bemutatott 4 kép közül 3 cianobaktérium szálak mangános bevonata. Pócs Tamásnak különösen érdekes. #1084. sess. 13. (Astrobiology II: Microbes, missions, and early terrestrial life.) Kedd délelõtt.

Huifang Xu, Tianhu Chen: A nanostrukturált ásványok a mikróbák aktivitását jelzik. #1897. sess. 13. (Astrobiology II.) Kedd délelõtt.

Ciftcioglu, David McKay: Biomineralizáció. #1205. sess. 13. (Astrobiology II.) Kedd délelõtt.

Fernandez-Remolar, Prieto-Ballestros, et al : Rio Tinto ügyek. #1360. sess. 13. (Astrobiology II.)

Cabrol et al: Élet kimutatása az Atacama sivatagban. #1244. sess. 13. (Astrobiology II.)

Lindsey et al. A bolygó hajtja a bioszférát? Lépések az egyetemes biológia felé. 3.5 milliárd éves élet Ausztráliában a Pilbara kraton anyagában. #1001. sess. 13. (jó összefoglaló és áttekintõ diagrammal!) (Astrobiology II.)

A meteoritek és a kisbolygók kapcsolatáról készülõ munkák közül egyet, a számomra legérdekesebbet mutatom be: hogyan „építik” össze a kisbolygót a törmelékeibõl.

Bunch et al.: Primitive és magmás akondritok, melyek egykor egyetlen nagy, differenciálódott CR szülõ égitesthez (parent body) tartozhattak. Feladat: rekonstruáljuk a ma már szétesett, de egykor nagy méretû olyan kisbolygó testeket, amelyek egykor benépesítették a Naprendszert. Elmondja, hogy korábban már ezt megtették a CV szenes kondritos (ilyen a Kaba is!) szülõ égitestre: [PB-re (Parent Body), lásd. Irving et al, 2004, ahol maggot, köpenyt és kéreg-regolithot rekonstruáltak). Ebben a poszterben tehát a szerzõk a CR szülõ égitestet állítják össze meteoritekbõl. Ezek a következõ meteoritek lesznek: az NWA 3100, primitív akondrit: (ezt eredetileg L7-nek osztályozták!) 78 % olivine, 10 % Opx, 5 % plagioklász + troilit, krómit, merrillit tartalommal, finomszemcsés, poligonális, anguláris szövettel. Ez a meteorit, az oxigén-izotópos vizsgálat alapján a CR kondritok rokona (az NWA 011-gyel és az NWA 2400-zal és az NWA 801-gyel együtt). A következõ a LEW 88763 (primitív akondrit) és a Tafassasset (equilibrated achondrite). A Sombrerete és az NWA 408 vasmeteoritek szilikáttal szintén ebbe a körbe esnek. Az NWA 1500 heterogén primitive akondrit is ide tartozik. És ahogyan rekonstruálni tudták a CV szülõ égitestet Irvingék a Bocaiuva és NWA 176 vasmeteoritból (mag), az Eagle Station pallazitból, az NWA 3133 primitív akondritból (köpeny) és a CV3-as típusú szenes kondritos regolitból, úgy mi is rekonstruáljuk a CR szülõ égitestet a következõképpen. Szilikátos vas a magja, mint amilyen a Sombrerete és az NWA 408 vasmeteoritek, a köpenye a LEW 88763, az NWA 3100 és a Tafassasset szerû primitív akondritokból áll és a felszínét a részlegesen hidratált CR2 és CR1 típusú szenes kondritok alkotják. Ráadásul még a kéreg kõzetei között magmatestek is elõfordulhatnak, mint amilyenre az NWA 011 és NWA 2400 két akondrit a példa. .#2188. sess. 31. (Achondrites) Kedd esti poszter.

A Hold kõzeteinek vizsgálatáról is csak 3 érdekes munkát referálok:

Liang, Morgan, Hess: A pikrites holdi magmák sok anortozitot oldhattak magukba a köpenybõl fölfelé vivõ útjukon. Világos elrendezés az MgO-TiO₂-Al₂O₃ hármastérképen. #1706. sess. 57. (Lunar Basalts) Szerda délután. Ebben a gondolatmenetben a holdi pikrites bazaltok kéreg-anyag asszimilációjáról van szó, ami a köpenybõl fölfelé vivõ útján következik be.

Dwarzski et al: Az Apollo-14 nagy Ti-tartalmú pikrites üvegszferulái egy olyan köpenytartományból érkeztek, ahol gránátok is voltak. A holdi pikrites üvegcseppek olvadékként érkeztek, nagy holdi mélységekbõl a felszínre. Mintegy magukkal hozták keletkezési viszonyaik kemizmusát. Különösen az Apolló 12 piros és az Apolló 14 fekete üvegei ilyenek. Olvasztási kísérletben, 5,5 –tõl 7,0 Gpa nyomásig (55-70 kilobárig) a megolvasztott szintetikus A14B (A14 fekete üveg) összetételû anyagnak gránát volt a likvidusz fázisa. #1450. sess. 57. (Lunar Basalts)

Beck, Morgan, Liang, Hess: Dunit telérek a holdi köpenyben? A pikrites holdi magmák hogyan jutottak a felszínre: teléreken át, ezt elemzi a szerzõ. A köpenybõl fölfelé vivõ útjukon kéregbeli anyagokat oldhattak magukba. #2220. sess. 74. (Lunar Geophysics) Csütörtök esti poszter

A konferencián számos kutató kollégával beszélgettem. Gary E. Lofgrennel a NASA Holdkõzet készlet kölcsönzésének aktuális tennivalóiról beszéltünk és átadtam a NASA kõzeteken végzett tavalyi munkákról szóló jelentést, valamint a holdkõzetek éves ellenõrzését igazoló dokumentumot is. Mary Anne Hagernek, az LPI könyvtár vezetõjének átadtam a Kis Atlasz a Naprendszerrõl sorozat 7. tagját, valamint Hargitai Henrik Merkúrról készült új térképét. Mike Zolenskynek is, régi szferulás közös kutatási kapcsolatokra emlékezve átnyújtottam a kis atlasz sorozat új kötetét. Alexander Bazilevszkyvel a Vénusz geológiai térképezésérõl beszélgettem és neki is adtam egy példányt a kis atlasz sorozat legújabb tagjából. Jouko Raitala finn kutató tagja a MEX bolygófelszíni megfigyeléséket koordináló csoportjának. Õ most egy planetológiai konferenciát szervez a Oului Egyetemen. Gerhard Neukumnak átadtam a Collegium Budapest MAG csoportja által összeállított DDS felvételkészítési programot, a kért idõpontokkal. Õ vezeti a MEX HRSC kamera programbizottságát. Megígérte segítségét. Hosszabb megbeszélést folytattam Yasunori Miurával, akinek nehéézségei vannak a 2001-ben már egyeztetett, de csak 2004 októberében elfogadott TéT pályázat japán közremûködõivel. Megegyeztünk, hogy a programot Tókióban véglegesítjük, a 29. Antarktiszi Meteoritek szimpoziumon.

Összefoglalva utunkat munkánk eredményes volt. Közleményeinkkel Magyarországot több, mint 25 kutató képviselte a konferencián. Az ELTE TTK/MTA Geonómia Bizottság Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Ûrkutató Csoportja 10 közleménnyel szerepelt az LPSC-n, melyek mind poszterek voltak. Az ûrkutató csoport tevékenységei az idén 7 szekcióba besorolt anyagot fogtak át.

Ezúton is köszönetet mondunk mindazoknak, akik utunkat támogatták, Szathmáry Eörsnek, a MAG csoport vezetõjének, aki az ESA Mars kutatási pályázatából és Dr. Both Elõdnek, a MÜI igazgatójának, aki a MÜI utazási pályázatából adott támogatást.

Budapest, 2005 március 21. Bérczi Szaniszló

ELTE TTK Ált. Fizika Tanszék

Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Ûrkutató Csoport

H-1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a.

Összegzés: a 36. LPSC magyar munkái és személyes képviselete számokban.

A 36. Lunar an Planetary Science konferencia anyagát 121 szekcióba osztották be a szervezõk. A több, mint 1400 közleményt ca. 600 elõadásra, 700 poszterre és 100 print only közleményre tagolták. A vasárnap esti Open House Demonstration-ra, és a keddi valamint a csütörtöki estékre lett beosztva a poszter-szekciók anyaga. A magyarok kutatásait összesen 12 közlemény képviselte. E munkák az 1., a 24., a 62., a 70., a 76. a 77., a 79., a 90. és a 95. szekcióban szerepeltek. E közleményekkel Magyarországot több, mint 28 kutató képviselte a konferencián, melyre személyesen 8 magyar kutató jutott el. Az idén hangzott el a 3. LPSC-s magyar elõadás, amit Gucsik Arnold tartott a Nyugat-Magyarországi Egyetemrõl. Õ a 62. szekcióban az impakt anyagopkon végzett katódlumineszcenziás vizsgálatairól beszélt.