Kis atlasz sorozat a Naprendszerről
(szerkeszti: Bérczi Szaniszló)A Kis Atlasz sorozatról
Az ELTE TTK Fizikai Intézetében, az Általános Fizika Tanszéken működik a Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport. Ennek tanár, mérnök, kutató, doktorandusz és egyetemi hallgató tagjai egy Kis atlasz a Naprendszerről sorozat munkáiban vesznek részt. A sorozatban eddig 9 atlasz jelent meg. A sorozat egyes füzeteit tekinthetjük úgy is, mint a föld felszíni környezettudmányba való bevezetést. Az űrszondás megfigyelések más égitestek felszínén ugyanis hasonlóan történnek ahhoz, ahogyan mi a földi felszínen fölmérjük a földi folyamatokat.
1.
Bérczi Szaniszló: Holdkőzetekről,
meteoritekről. Bp, 2000.
Ezzel a kiadvánnyal kapcsolatban
érdeklődjön a ezen
a
címen.
A Kis atlasz sorozat első füzete a Holdkőzetek, Meteoritek anyagvizsgálataiba nyújt betekintést. Kőzettani mikroszkóppal tanulmányozzuk a holdi ill. a kis égitestek töredékeként a földre hullott meteoritek anyagát. A meteoritek egy csoportja, a kondritos meteoritek, olyan fizikai folyamatokat is megfigyelhetővé tesznek, amelyek egy kis égitestnek, egy kisbolygónak a fejlődéstörténete során mennek végbe. A NASA Holdkőzetek az Apolló expedíciókról származnak. A holdkőzetek főbb szövettípusait a földi vulkáni és ismert ipari folyamatokban létrejövő anyagokkal hasonlítjuk össze.
2.
Surveyor alapján megépített
Hunveyor.
Bp-Pécs-Szombathely, 2001.
Ezzel a kiadvánnyal kapcsolatban
érdeklődjön a ezen
a
címen.
A sorozat második kis atlasza mutatja be a talán legmeglepőbb témát: hogyan készítettük el a Hunveyor egyetemi kísérleti gyakorló űrszonda modellt. Az atlasz címe: Planetáris felszínek vizsgálata a SURVEYOR alapján megépített HUNVEYOR kísérleti gyakorló űrszondával. Bemutatjuk a Hunveyor építésének főbb szakaszait, a váz szerkezetét, az elektronikai rendszert, a minimál-űrszondához tartozó kar és kamera kapcsolatát a fő modullal és sok érdekes, eddig már megvalósított kísérleti berendezést. Részletesen bemutatjuk azokat a méréseket, amiket erre a robotra terveztünk és meg is építettünk. Bemutatjuk a Hunveyor használatát a különféle oktatási területeken is, az égitestek felszínét tanulmányozó tudományok mellett a fizikában, technikában és a földi környezettudományban. Modellezzük az égitestek felszínén zajló áramlási folyamatok kölcsönhatásait a gyakorló űrszonda részrendszereivel. Ez a modell a mérések tervezéséhez és az egész robot-együttes áttekintéséhez is jó támpontokat ad. (Ezt a kis atlaszunkat angol nyelven is kiadtuk.) A Hunveyor atlasz készítésében a Hunveyor Csoport pécsi és szombathelyi (Hunveyor-2 és -3-at építő) tagjai is részt vettek.
3.
Bérczi Szaniszló - Hargitai Henrik
- Kereszturi Ákos - Sik András: Bolygótestek
atlasza (Budapest, 2001.)
Angol
verzió
Ezzel a kiadvánnyal kapcsolatban
érdeklődjön a ezen
a
címen.
A harmadik kis atlaszban a Naprendszer nagyobb égitesteinek
űrszondákról
megfigyelhető felszínét tanulmányozzuk. A Bolygótestek atlasza című
munkánk
bemutatja a főbb kőzetbolygókat és jeges holdakat, valamint a
Naprendszer
kisebb égitesteit. Vázolja a főbb felszínformáló folyamatokat, s
összehasonlítási
anyagot mutat be az olyan közös felszínformáló eseményekről, mint a
körkörös
medencék képződése, a vulkanizmus, a tektonikus folyamatok, vagy a
káosz
területek megjelenése. Röviden bemutatja azt is, hogyan történik az
égitestfelszíni
kőzettestek térképezése.
4.
Bolygólégkörök
atlasza Bp. 2002
Mintaoldalak
online: Egyes égitestek légkörei, légkörök tulajdonságai, fejlődése,
légkörök
profiljainak összehasonlítása
Ezzel a kiadvánnyal kapcsolatban
érdeklődjön a ezen
a
címen.
A negyedik kis atlaszban a Naprendszer légkörrel rendelkező
égitesteit
tanulmányozzuk. A Bolygólégkörök atlasza bemutatja a bolygók légkörének
általános fölépítését, vázolja a főbb légköri és felszíni
kölcsönhatásokat.
A legtöbb részletet a Föld légköréről és a Jupiter légkörzéséről
ismerünk.
Atlaszunk összehasonlító táblázatokat közöl az eddig megismert légkörök
rétegződéséről és főbb állapotjellemzőiről. Az atlasz sorozatnak a
bolygók
felszínét és légkörét tanulmányozó két tagját az ELTE Planetológia
Csoport
tagjaival való együttműködésben készítettük.
5.
Űrkutatás és geometria Budapest,
2002.
Ezzel a kiadvánnyal kapcsolatban
érdeklődjön a ezen
a
címen.
Ötödik atlaszunk is szokatlan témát dolgoz föl. Címe:
Űrkutatás
és geometria. Ebben a geometriának két űrkutatáshoz kapcsolódó ágát
mutatjuk
be: az égi koordinátarendszereket, (egyiket a Marsra leszállt űrszonda
esetére számszerűen is megadjuk), és az űrállomás-építés "kristálytani
geometriáját". Ez a második rész olyan térbeli mozaikrendszer
megépítésének
alapismereteibe vezeti be az olvasókat, amely gömbszerű űrállomástestek
("mesterséges égitestek") kvázikristályos elvű létrehozására is, és a
térbeli
klasszikus kristálytani szerkezetek megépítésére is alkalmas. Itt
bemutatunk
néhányat Kabai Sándornak a Mathematica programmal előállított olyan
számítógépes
grafikáiból, melyek a kozmikus térben történő tájékozódáshoz, az űrben
összekapcsolódó térbeli alakzatok, szerkezetek tervezéséhez is
fölhasználhatók.
6.
Bolygófelszíni mikrokörnyezetek
atlasza Budapest, 2004.
Letölthető
teljes egészében! (csak nonprofit és oktatási használatra) Angol
verzió
A hatodik kis atlasz a Bolygófelszíni mikrokörnyezetek
atlasza.
A Földön mikrokörnyezet az, ami körülveszi az embert: a lakás, a kert,
a környezeti táj közeli része. Ugyanez a mikrokörnyezete a más égitest
felszínére leszállt űrszondának is és a Holdra, a Marsra, a Vénuszra
(sőt
azóta már a Titánra is) érkezett robotok sziklasivatagokat találtak
ott.
A helyben maradt űrszondák szemével (kamerájával) látunk, kinyújtott
karjával
(robotkar) mérünk és talajt vizsgálunk. A fedélzeti műszerekkel a
valódi
űrszondák mérik a környezet jellemzőit, de a különféle mérések itt a
laborban
is elkészíthetők rákicsinyítve őket a Hunveyor egyetemi gyakorló
űrszonda
modellre. Kémiai, meteorológiai, elektrosztatikai mérések elvét és
fölépítését
ismerhetjük meg e füzetből.
7.
Bolygófelszíni barangolások (Holdjárók,
marsjárók, roverek) Budapest, 2004.
Letölthető
teljes egészében! (csak nonprofit és oktatási használatra)
A hetedik kis atlasz a Bolygófelszíni barangolásokról szól.
4-féle
robotautó típus járt már a Naprendszerben: kettő a Holdon, s kettő a
Marson.
Ezekkel kitágul az a mikrokörnyezet, amelyet az űrszonda fedélzeti
műszereivel
mérhet, mert egyre nagyobb távolságokra juthatnak el a robotok a
leszállási
helytől. Külön érdekessége ennek a füzetnek a 6 Apolló expedíció rövid
leírása. Az első három űrhajós párosnak még nem volt autója, de az
Apolló-15,
-16 és -17 űrhajósai egyre nagyobb távolságot barangolhattak be a
leszállási
hely környékén. A Pathfinder még csak a leszálló egység, mint platform
körül kóborló kisautót próbált ki, de a jelenleg is működő MER robotok
már több kilométernyi utat megtettek. Ugyancsak nagy távolságot járt be
a két Lunohod a Holdon, még az 1970-es években.
8.
Űrkutatás és kémia Budapest,
2005.
A nyolcadik kis atlasz címe: Űrkutatás és kémia, melyben
mind
a négy halmazállapot kémiájának világában kirándulást teszünk. Mivel a
földi környezetben megismert kémián túlmenően űrszondáink más
bolygótestek
felszínére is eljutottak, és ezeknek a felszínközeli anyagait is
fokozatosan
megismerhettük, érdemes az űrkutatás és a kémia kapcsolatát olyan
formában
gazdagítani, hogy a földi kémiát (planetáris) összehasonlító kémiává
tesszük.
Ez a planetáris összehasonlító kémia az égitest-felszíni környezetek
anyagait,
folyamatait elemzi, (ugyanúgy, ahogyan az összehasonlító planetológia
az
égitestek felszínét), miáltal lehetővé teszi a hagyományos kémiai
ismereteknek
izgalmas újrafölfedezését és új irányokba való bővítését. Mi ezeket a
kémiai
�kiterjesztéseket� Űrkutatás és kémia atlaszunkban elsősorban a Mars
bolygóra
mutatjuk be.
9.
Planetary analog studies and
simulations. Materials, terrains, morphologies, processes.
(csak
angolul) Budapest, 2004.
A kilencedik kis atlasz címe: Planetáris kutatások analógiákkal és szimulációkkal, melyben anyagok, tájformák, folyamatok és más jelenségek földi analógiáit állítjuk párba a bolygókon, főleg a Marson és a Holdon megismert jelenségvilággal. A szimulációs kísérletekre a Hunveyor-Husar gyakorló űrszonda modell rendszer iskolarobotjaival kerül sor. Több planetáris analóg helyszínt látogatott meg már csoportunk a Hunveyorokkal Magyarországon. Európai horizonton a Mien és a Ries kráterek becsapódási anyagai, az izlandi vulkánok és a jég, a kőglecserek (pl. Anatóliában), valamint a folyók meanderezései képeznek planetáris párhuzamokat.
10.
Fejlesztések a HUNVEYOR-HUSAR űrszonda modelleken
A tizedik kis atlasz címe: Fejlesztések a HUNVEYOR-HUSAR
űrszonda
modelleken. Az elmúlt 6 évben jelentős átépítéseket hajtottunk végre a
Hunveyor modelleken és a Husar rovereket is új irányokba
fejlesztetteük.
Bemutatjuk az új Hunveyor építések főbb blokkjait, vázát, elektronikai
rendszerét, és sok érdekes, az előzőeken nem lévő kísérleti
berendezést,
valamint a Husar robotokon épített megoldásokat. Végül új nézőpontból
is
bemutatjuk a Hunveyor-Husar modellek használatát a különféle oktatási
területeken
is, az égitestek felszínét tanulmányozó földi analóg terepeken (például
Mars-analóg tájakon).
11.
Kőzetszövetek a Naprendszerben 
Meteoritek; holdkőzetek; marskőzetek, vékonycsiszolatok atlasza.
12.
Űrkutatás és technológia
A 12 kis atlasz címe:Űrkutatás és technológia. Letöltés
Kis atlasz a Naprendszerről sorozatunk megjelentetését a Magyar
Űrkutatási
Irodánál elnyert 2001, 2002, 2003, 2004 és 2005 évi pályázataink tették
eddig lehetővé. A sorozatot 2006-ban újabb atlaszokkal bővítjük.
Gimnáziumok
a sorozatot, könyvtáruk számára, térítésmentesen megkapják, személyes
átvétellel
és iskolai hivatalos visszaigazolással. Érdeklődni lehet a
bercziszani[kukac]ludens.elte.hu
e-mail címen, vagy az 1-372-2986 telefonszámon. (Bérczi Szaniszló, ELTE
TTK Fizikai Intézet, Általános Fizika Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány
Péter
sétány 1/a.)
13.
Kis Enciklopédia sorozat
I.
A NAPRENDSZER KISENCIKLOPÉDIÁJA SOROZAT 1.:
Becsapódások folyamata, nyomai és hatásai (pdf)
Budapest, 2006.