Nyomtatható verzió
A Hunveyor-Husar gyakorló űrszonda modell
A Hunveyor-Husar gyakroló űrszonda modell
A
HUNVEYOR CSOPORTOK
A
HUNVEYOR KÉPEKBEN

KONFERENCIÁK
9. Hunveyor szeminárium (2009, Sopron)
8.
Hunveyor szeminárium (2008. Tata)
7.
Hunveyor szeminárium (2007. Tihany)
6.
Hunveyor szeminárium (2006. Székesfehérvár)
5.
Hunveyor szeminárium (2005. Szentbékkálla)
4.
Hunveyor szeminárium (2005. Pannonhalma)
3.
Hunveyor szeminárium (2005, Pécs)
2.
Hunveyor szeminárium (2004, Budapest)
1.
Hunveyor szeminárium (2003, Szombathely)
***
1.
A Hunveyor űrszonda története
2.
A Hunveyor kísérleti gyakorló űrszonda építése
3.
A Hunveyor kisérleti űrszonda műszerei
3b.
A Hunveyor-technológia
4.
Naprendszer-kőzetek a Hunveyor körül
5.
HUNVEYOR Hunveyor kísérleti gyakorló űrszondát építő csoportok
A Hunveyor építés posztere (megtekinthető
az Informatikai és Hírközlési Minisztérium űrkutató csoportok munkáit bemutató
folyosói kiállításán)
A Hunveyor felhasználása fizika tantárgyban
(pdf)
Hunveyor
Magyar Egyetemi Kísérleti Gyakorló Űrszonda
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi
Kar, Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Urkutató Csoport,
Általános Technika Tanszék, H-1117 Budapest, Pázmány P. sétány
1/a.
A HUNVEYOR
A NASA Surveyor 7 űrszondája 1968 februárjában simán leszállt a Holdra.
A helyszín szokatlan volt: első ízben távolodtak el a holdi egyenlítőtől.
A Surveyor 7 űrszonda
a Tycho kráter északi lejtőjén, öles sziklák között landolt, és nemcsak
mechanikai, mágneses meg optikai méréseket végzett, hanem röntgenfluoreszcens
műszerével a
talajösszetételt is meghatározta...

A korábbi Surveyor-leszállásokból már ismert tévékamerával az űrszonda
szokatlanul sziklás tájat fényképezett le maga körül, és a talajvizsgáló
ásója is nehezen mozgott a sziklás talajon. Ez a Surveyor-kísérlet volt
az utolsó műszeres leszállás azelőtt, hogy az Apolló-expedíciók során az
ember a Holdra lépett. A sorozatból az első, a harmadik, az ötödik és a
hatodik is sikeres volt a Surveyor 7 előtt. A Surveyor űrszondák munkáját
az egyszerű vázszerkezet és a jól kigondolt műszerpark is segítette, továbbá
az alapos előkészítés és a remekül működő irányítás is fontos összetevő
volt. Ezt az űrkísérletet elemeztük azzal a céllal, hogy mi is hozzákezdjünk
egy gyakorló űrszonda építéséhez. Egyikünk akkor levelezett Eugene Shoemaker
amerikai kutatóval, aki megküldte a Surveyor-expedíciók tudományos vizsgálatairól
készült dokumentációkat. Az 1969-ben megérkező anyag tartalmazta a Surveyorok
vázszerkezetét és fontosabb műszereinek elhelyezkedését is. Ebből eredt
az az ötlet, hogy építsünk meg egy minimálűrszondát.
A célunk az volt, hogy a hazai lehetőségek szerint dolgozzunk. Mérnök
csapattársunk javaslatára a váz vörösrézből készült el, forrasztással,
harmadnyi méretben a közleményekből sejthető eredeti nagysághoz képest.
Az elektronikát teljes egészében a technika tanszék diákkörös elsőéves
hallgatói tervezték és készítették. Fel akartunk építeni egy minimálűrszondát.
Tekintettel a kiindulási gondolatokat sugalló Surveyor űrszondára, a mi
egyetemi gyakorló űrszondánkat a Hunveyor névre kereszteltük.
A gyakorló jelző sok fontos szerepkört magában foglal. Egyrészt az
űrszonda laboratóriumi jellegét, testközelségét és szerelhetőségét, másrészt
azt a tényt, hogy továbbfejleszthető lesz az idők során, s egyre fejlettebb
technikájú és összetettebb műszerparkkal szerelhetjük fel. Azért is gyakorló
űrszonda lesz, mert a diákok számos nem földi környezet viszonyait modellezhetik
vele programozással, a talajok cserélgetésével.
A Hunveyor két fontos célt is elérhetővé tesz. Egyrészt oktatási eszköz,
egy összetett robot. A műszerek együtt dolgoznak rajta, ami összehangoltságot
kíván. Ezt a fedélzeti elektronika, számítógép, interfészek stb. teszi
lehetővé. Másrészt a Hunveyor kutatási eszköz, a már meglevő műszerpark
fejleszthető és kiegészíthető rajta. Minden egyes fejlesztés után ismét
együttes egésszé kell tenni a fedélzeti műszeregyüttest. Talán ez a legfontosabb
tulajdonsága a Hunveyornak: mindig egységes egészként jelenik meg a hallgatók
előtt. A Hunveyor összehangolt technológiák láncolata, szövete. S ez az
a pont, ahol a technika tanszéken és az ELTE TTK kozmikus anyagkutató csoportjában
folyó űrszondaépítés technika
sorozatunkhoz kapcsolódik.
Az űrszonda összehangolt, a leszálló robotba kicsinyített technológiák
együttese. Fontosak benne az anyagtechnológiák is, például a talajt elemző
kar vagy a talajvizsgáló berendezések esetében. De a legfontosabb szerep
az információs technológiáké. A jelek feldolgozása sokkal lényegbevágóbb
feladat az űrszondán, mint a hagyományos földi technológiákban. S a harmadik
technológia is nélkülözhetetlen: az energetika. Napelemes erőforrást is
tervezünk, bár kezdetben csak hálózatról üzemeltetjük majd a szerkezetet.
Mégis, a háromféle technológia szerves egész, s ez lesz a Hunveyor gyakorló
űrszonda legnagyobb előnye és vonzereje az oktatásban a technológiák bemutatásakor.
Bérczi Szaniszló, Cech Vilmos, Hegyi Sándor, Drommer Bálint, Diósy
Tamás, Tóth Szabolcs, Borbola Tamás, Köllő Zoltán, Horváth Tamás
Egy gyakorló űrszonda kétféle okból is nagyon vonzó program az
oktatásban.
- Egyrészt elérhetővé teszi az űrkutatási tevékenységet, e tevékenység
mindennapi munkáit a diákok , hallgatók, tanárok számára.
- Másrészt, egy minimálűrszonda megépítése a jelénleg is érvényes
tanterv szerinti Technika tárgyat elevenné, izgalmas természettudományos
kutatói tantárggyá alakítja át.
A minimálűrszonda, melynek megépítésére kis csapatunk vállalkozott,
nemcsak űrkutatási elveket, feladatokat, programokat tömörít, tömöríti
a technológiákról szerzett ismereteinket is. Az űrszondát ugyanis technológiák
összekapcsolásával, kicsinyítésével és tömörítésével tervezik meg. A technológiák
nagyobb része adatkezelő, de azok a műveletek, amelyeken keresztűl a kis
űrszonda érintkezik a bolygótest felszínével, valódi anyagviszgáló, anyagkezelő,
anyagátalakító technológiák. Ezért aztán összegezve elmondhatjuk, egy minimálűrszonda
sokféle izgalmas oktatási és konstruktőri munka csomópontja. Benne rejlik:
1.) a technológiák átlátása, tervezése, összekapcsolása, és
2.) minimális égitestfelszíni
kutatási feladatok tervezése.
e-mail
Dr. Bérczi Szaniszló: bercziszani(kukac)ludens.elte.hu
Diósy Tamás: diosy(kukac)ludens.elte.hu
Space Research Web Site Catalog
Tóth Szabolcs: tszabi(kukac)mail.tiszanet.hu
Irodalom
Hudoba, Gy., Balogh, Z., Bérczi, Sz. (2007): New Developments on the HUNVEYOR-4
Educational Space Probe. In: 5th Slovakian-Hungarian Joint Symposium on
Applied Machine Intelligence and Informatics (SAMI), pp. 211-219. Poprad,
Slovakia.
http://www.bmf.hu/conferences/sami2007/22_Hudoba.pdf
Bérczi, Sz.; Hudoba, Gy.; Hegyi, S. (2007): Mars Analog Fluvial and
Desert Processes in the Pliocene Hungary Studied with Hunveyor. XXXVIII
LPSC, #1068, LPI, Houston. http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2007/pdf/1068.pdf
Hegyi, S.; Hudoba, Gy.; Hargitai, H.; Balogh, Z.; Biró, T.; Bornemisza,
I.; Kókány, A.; Geresdi, A.; Sasvári, G.; Senyei, R.; Varga, T., Bérczi,
Sz. (2007): New Developments in the Hunveyor-Husar Educational Space Probe
Model System of Hungarian Universities: New Atlas in the Series of the
Solar System. XXXVIII LPSC, #1204, LPI, Houston. http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2007/pdf/1204.pdf
S. Hegyi, B. Drommer, A. Hegyi, T. Biró, A. Kókány, Gy. Hudoba, G. Rudas,
Zs. Kovács, T. Földi, Sz. Bérczi (2007): Several Husar rovers around the
Hunveyor lander: specific research strategy and educational model system
of universities in Hungary. The 7th International Conference on Mars, #3026,
Pasadena,
http://www.lpi.usra.edu/meetings/7thmars2007/pdf/3026.pdf
Sz. Bérczi, B. Drommer, V. Cech, S. Hegyi, J. Herbert, Sz. Tóth, T.
Diósy, F. Roskó, T. Borbola (1999): NEW PROGRAMS WITH THE HUNVEYOR EXPERIMENTAL
PLANETARY LANDER IN THE UNIVERSITIES AND HIGH SCHOOLS IN HUNGARY. Lunar
and Planetary Science XXX, #1332.pdf
http://www.lpi.usra.edu/meetings/LPSC99/pdf/1332.pdf
T. Diósy, F. Roskó, K. Gránicz, B. Drommer, S. Hegyi, J. Herbert, M.
Keresztesi, B. Kovács, A. Fabriczy, Sz. Bérczi (2000): HUNVEYOR-1 &
-2: EXPERIMENTAL UNIVERSITY LANDER DEVELOPMENTS ON THE EÖTVÖS (BUDAPEST)
AND JPTE (PÉCS) UNIVERSITIES IN HUNGARY: NEW INSTRUMENT ASSEMBLAGES. Lunar
and Planetary Science XXXI, #1153.pdf
http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2000/pdf/1153.pdf
Sz. Bérczi, S. Hegyi, Gy. Hudoba, H. Hargitai, A. Kókány, B. Drommer,
A. Gucsik, A. Pintér, Zs. Kovács (2006): CONSTRUCTION OF THE HUNVEYOR-HUSAR
SPACE PROBE MODEL SYSTEM FOR PLANETARY SCIENCE EDUCATION AND ANALOG STUDIES
AND SIMULATIONS IN UNIVERSITIES AND COLLEGES OF HUNGARY. 36. COSPAR Conference,
2006 July, Beijing (TC3-273);
http://www.cosis.net/abstracts/COSPAR2006/00790/COSPAR2006-A-00790.pdf
Wikipedia
Hunveyor
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hunveyor
Husar-rover
http://hu.wikipedia.org/wiki/Husar-rover
Hunveyor-Husar terepgyakorlat és szimuláció
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hunveyor-Husar_terepgyakorlat_%C3%A9s_szimul%C3%A1ci%C3%B3