Cikkek

Magunkról

Publikációink

Kurzusok

KIADVÁNYAINK

DVD | Videó | Hang

Oktatási segédanyagok

Térképek

Magyar kutatás
HungaroMars2008


Hunveyor, Husar
Gyakorló űrszondák


BESZÁMOLÓK
MTA-JSPS beszámoló

ADATBÁZISOK
Io hegyei adatbázis

Marsi klímadiagramok adatbázis

Tanárképzés | Szótárak

Extrák
Nyomtatható verzió

Az űrkutatás és az űrtechnológiák oktatása hazánkban (2000)

Holdkőzetek, meteoritek


NASA HOLDKŐZETEK AZ EGYETEMI OKTATÁSBAN
Bérczi Szaniszló, egyetemi docens, ELTE TTK Ált. Fizika Tanszék
Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport

 1994 óta a NASA holdkőzetek immáron az ötödik kölcsönzési periódusban vannak hazánkban. A NASA Planetáris Anyagok Kutató Laboratóriumában, a houstoni Johnson Űrközpontban még a 70-es években oktatási célokra állítottak össze ilyen minta-együtteseket A készlet 12 vékonycsiszolatot tartalmaz. Vizsgálatukkal keresztmetszetet kaphatunk a Hold legfontosabb kőzeteiről, e kőzetek kialakulási folyamatairól, de számos más területen is fölhasználhatjuk őket az egyetemi oktatásban és a kutatásban (E sorok írója például jelenleg az OTKA T/26660 témában).
 A NASA-készletben négy fontos anyagminta típus található: a terra kőzeteké, a mare bazaltoké, a breccsáké és a talajmintáké. A terra kőzeteket egy anortozit és egy norit minta képviseli. A híres holdi anortozit a holdi felföldek anyaga. Szinte kizárólag csak földpát kristályokból áll, s valamikor szép nagy szemcsék alkották, melyek a sok ütközéstől, becsapódástól, rengéstől mára összetöredeztek (60025). Még tördeltebb ásványvilág szökik a szemünkbe a breccsákat megfigyelve a mikroszkópban. A becsapódások ütése összetett átalakító folyamatokat indít el a felszíni kőzeteken. Mint egy "malom" őrli, mint a "vihar" forgószele teríti, s mint a "kemence" forrósága összesüti a törmeléket. A breccsák némelyike sokszor átesett ezen a tortúrán, ezért alakulhatott ki "breccsa-a-breccsában" szövete (14305).
Három bazaltos vékonycsiszolat van a gyűjteményben, de összetételét tekintve ide tartozik a "narancs-színű talaj" minta is. A bazaltokat négy minta képviseli. Közéjük tartozik a legszínesebb is, a narancsszínű talaj, mely egy lávaszökőkút széjjelfröccsent, parányi (60-100 mikronos) olvadékcseppjeiből keletkezett. Üveges alapanyaguk mintegy szerkezeti ellenpontja a kristályos szerkezetű kőzetmintáknak. A hirtelen megszilárdult cseppek átalakulás nélkül megőrizték a láva forrásvidékének, a holdi köpenynek az olvadék-összetételét. A talajminták pedig a távoli vidékekről odaszállított változatos anyagvilágot, kőzet- és ásványtöredék darabokat mutatnak és a felszíni keveredési folyamatokra is utalnak.
 A holdkőzetek tanulmányozása sokféle tanulsággal szolgálhat az oktatásban. Ha pl. anyagszerkezeti és átalakulási sorozatokba illesztve tanulmányozzuk őket, megszerettethetjük velük ezt a ritka és száraznak gondolt ismeretvilágot is. Ez annál is fontosabb, mert a különféle anyagokat a középiskolai oktatás meglehetősen szűk sávokban, (tantárgyanként) mutatja be, mellőzve a közös vonásokat és vizsgálati módszereket az anyagok szerkezetvizsgálatában.