Holdkőzetek, meteoritek
NASA HOLDKŐZETEK AZ EGYETEMI OKTATÁSBAN
Bérczi Szaniszló, egyetemi docens, ELTE TTK Ált.
Fizika Tanszék
Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport
1994 óta a NASA holdkőzetek immáron az ötödik kölcsönzési
periódusban vannak hazánkban. A NASA Planetáris Anyagok Kutató Laboratóriumában,
a houstoni Johnson Űrközpontban még a 70-es években oktatási célokra állítottak
össze ilyen minta-együtteseket A készlet 12 vékonycsiszolatot tartalmaz.
Vizsgálatukkal keresztmetszetet kaphatunk a Hold legfontosabb kőzeteiről,
e kőzetek kialakulási folyamatairól, de számos más területen is fölhasználhatjuk
őket az egyetemi oktatásban és a kutatásban (E sorok írója például jelenleg
az OTKA T/26660 témában).
A NASA-készletben négy fontos anyagminta típus
található: a terra kőzeteké, a mare bazaltoké, a breccsáké és a talajmintáké.
A terra kőzeteket egy anortozit és egy norit minta képviseli. A híres holdi
anortozit a holdi felföldek anyaga. Szinte kizárólag csak földpát kristályokból
áll, s valamikor szép nagy szemcsék alkották, melyek a sok ütközéstől,
becsapódástól, rengéstől mára összetöredeztek (60025). Még tördeltebb ásványvilág
szökik a szemünkbe a breccsákat megfigyelve a mikroszkópban. A becsapódások
ütése összetett átalakító folyamatokat indít el a felszíni kőzeteken. Mint
egy "malom" őrli, mint a "vihar" forgószele teríti, s mint a "kemence"
forrósága összesüti a törmeléket. A breccsák némelyike sokszor átesett
ezen a tortúrán, ezért alakulhatott ki "breccsa-a-breccsában" szövete (14305).
Három bazaltos vékonycsiszolat van a gyűjteményben, de
összetételét tekintve ide tartozik a "narancs-színű talaj" minta is. A
bazaltokat négy minta képviseli. Közéjük tartozik a legszínesebb is, a
narancsszínű talaj, mely egy lávaszökőkút széjjelfröccsent, parányi (60-100
mikronos) olvadékcseppjeiből keletkezett. Üveges alapanyaguk mintegy szerkezeti
ellenpontja a kristályos szerkezetű kőzetmintáknak. A hirtelen megszilárdult
cseppek átalakulás nélkül megőrizték a láva forrásvidékének, a holdi köpenynek
az olvadék-összetételét. A talajminták pedig a távoli vidékekről odaszállított
változatos anyagvilágot, kőzet- és ásványtöredék darabokat mutatnak és
a felszíni keveredési folyamatokra is utalnak.
A holdkőzetek tanulmányozása sokféle tanulsággal
szolgálhat az oktatásban. Ha pl. anyagszerkezeti és átalakulási sorozatokba
illesztve tanulmányozzuk őket, megszerettethetjük velük ezt a ritka és
száraznak gondolt ismeretvilágot is. Ez annál is fontosabb, mert a különféle
anyagokat a középiskolai oktatás meglehetősen szűk sávokban, (tantárgyanként)
mutatja be, mellőzve a közös vonásokat és vizsgálati módszereket az anyagok
szerkezetvizsgálatában.
