Az űrkutatás és az űrtechnológiák oktatása hazánkban (2000)

Az űrkutatás és az űrtechnológiák
oktatása hazánkban (2000)
Bérczi Szaniszló, egyetemi docens, ELTE TTK Ált. Fizika Tanszék
Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport

BEVEZETÉS
A magyarországi űrkutatók 1996-ban ünnepelték a magyar űrkutatás 50-edik évfordulóját. Bay Zoltán Holdra küldött radar visszhang kísérletétől számították a magyar űrkutatás megindulását. Hazánkban az űrkutatás oktatása az amatőrcsillagászati mozgalomból nőtt ki, melyben a legfontosabb közösségformáló kezdeményezéseket Kulin tette. A felsőoktatásban az űrkutatási témák oktatása először a csillagász képzéshez kapcsolódott. Az ELTE TTK-n 1966-ban indult a csillagász képzés és az első diplomákat 1968-ban osztották ki. A hazai tudományegyetemek közül hosszú ideig csak a budapestinek volt csillagász képzése, de 2000-től már a Szegedi Egyetemnek is van. Ma már doktori képzés is kapcsolódik az űrkutatáshoz: ez a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetében kifejlesztett űrkemencéhez és a vele végezhető mikrogravitációs anyagvizsgálati programokhoz illeszkedik. A Magyar Űrkutatási Iroda szervezeti keretei között működő űrkutató csoportok (25) közül 10 működik egyetemeinken, több ezek közül orvosegyetemeken. Ezekről a hazai űrkutatás keresztmetszetét bemutató összefoglaló cikk szól majd (Both Előd tollából ebben a Természet Világa kötetben), ezért jelen írásunkban néhány súlyponti területet mutatunk be a hazai űrkutatás oktatásból.
Azt előjáróban elmondhatjuk, hogy kibontakozóban van a magyarországi felsőoktatásban az űrkutatás irányába történő képzés. Levelező tanfolyam már volt tanárok részére az 1995/1996-os tanévben, az ELTE TTK-n. Több űrkutatáshoz kapcsolódó tantárgyat oktatnak a kollégák a különböző felsőoktatási intézményekben. Legtöbb ilyen témájú tantárgy az ELTE TTK Csillagászati Tanszékén folyó képzésben van, ahol a különféle magyarországi űrkutató csoportok vezető kutatói tartanak kurzusokat (Almár Iván, Balázs Lajos, Fejes István, Érdi Bálint, Illés Erzsébet, Szegő Károly). Nincs már messze az az idő, amikor az Űrkutatás szakra, mint önálló szakra lehet majd jelentkezni az érettségizett diákoknak.

IRODALOM
Almár I., Horváth A. (szerk.) 1985: Űrhajózási Lexikon. Zrinyi K. Budapest
Almár I. (szerk.) 1996. Űrtan SH Atlasz. Springer, Budapest
Bérczi Sz. 1978: Planetológia. J3-1154. Tankönyvkiadó, Budapest
Bérczi Sz. 1985: Anyagtechnológia l.- Anyagrendszertan. J3-1333. Tankönyvkiadó, Budapest
Bérczi Sz. 1991: Kristályoktól bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, Budapest
Sz. Bérczi, V. Cech, S. Hegyi, A. Sz-Fabriczy, B. Lukács (1998): Technology/environment „chesstable”: Cross effects between planetary currents and technologies. LPSC XXIX, #1371, LPI CD-ROM, Houston
Sz. Bérczi, V. Cech, S. Hegyi, T. Borbola , T. Diósy, Z. Köllő , Sz. Tóth (1998): Planetary geology education via construction of a planetary lander probe..LPSC XXIX, #1267, LPI CD-ROM, Houston
Sz. Bérczi, B. Drommer, V. Cech, S. Hegyi, J. Herbert, Sz. Tóth, T. Diósy, F. Roskó, T. Borbola. (1999): New Programs with the Hunveyor Experimental Lander in the Universities and High Schools in Hungary. LPSC XXX, #1332, LPI CD-ROM, Houston
Sz. Bérczi, S. Kabai, S. Hegyi, V. Cech, B. Drommer, T. Földi, A. Fröhlich, G. Gévay. (1999): TUTOR on the Moon: A Discovery Type Multiple Lunar Probe (Improved Surveyors) Constructing and Research Program for Universities. LPSC XX, #1037, LPI CD-ROM, Houston
Both E. 1999: A magyar űrkutatás 1999-évi tevékenysége. In: Magyar űrkutatás 1999. MÜI, Budapest
Cohen, J. H., Treiman, A. H. 1999: The Longitudinal Extent of a Layered Sequence in the Sub-Surface of Mars: Evidence for Diagenesis in the Hesperian. LPSC XXX, #1254, LPI, CD-ROM, Houston
B. Drommer, G. Blénessy, G. Hanczár, K. Gránicz, T. Diósy, Sz. Tóth, E. Bodó. (1999): The 3D system and operations with Hunveyor and its rover: website for students to use lander instruments on a simulated planetary surface LPSC XXX, #1606, LPI CD-ROM, Houston
T. Diósy, F. Roskó, K. Gránicz, B. Drommer, S. Hegyi, J. Herbert, M. Keresztesi, B. Kovács, A. Fabriczy, Sz. Bérczi (2000): New instrument assemblages on the Hunveyor-1 and -2 experimental university lander of Budapest and Pécs. LPSC XXXI, #1153, LPI CD-ROM, Houston
Ferenc Cs.: Az űrtevékenység helyzete és trandje (1998). Magyar Űrkutatás 1997. 33-98. MŰI, Budapest
Hargitai H. (1999): Az Io hegyeinek eloszlása és morfológiája. XXIV. OTDK. Debrecen
Hargitai H. (2001) Földrajzi információk kimérése idegen égitestekről készített űrfelvételekből. XXV. OTDK.
S. Hegyi, B. Kovács, M. Keresztesi, I. Béres, Gimesi, Imrek, Lengyel, J. Herbert (2000): Experiments on the planetary lander station and on its rover units of the Janus Pannonius University, Pécs, Hungary. LPSC XXXI, #1103, LPI CD-ROM, Houston
Kereszturi Á., Sik A. (2001): Feng-shui on Mars - History of geomorphological effects of water and wind. LPSC XXX, #1216, LPI CD-ROM, Houston
Kereszturi Á., Sik A. (2001): Marsi felszínalaktan. A víz és a szél felszínformáló munkája. XXV. OTDK.
Meyer C. 1987: Holdkőzetek. NASA Cur. B.P.No.76. (ELTE, 1994)
Rakonczai J., Hargitai H., Bérczi Sz. (2001): Comparison of the ancient meandering riverbeds in the Chryse Region, Mars, and on the Tisza flooded basin in the Carpathian Basin, Earth. LPSC XXXII, #1507, LPI CD-ROM, Houston
F. Roskó, T. Diósy, Sz. Bérczi, A. Fabriczy, V. Cech, S. Hegyi (2000): Spectrometry of the NASA Lunar Sample Educational Set. LPSC XXXI, #1572, LPI CD-ROM, Houston
Wilhelms D. 1987: The Geologic History of the Moon. USGS-PP-1348. Washington

2001.04.
(c) Bérczi Szaniszló