BEVEZETÉS
A magyarországi űrkutatók
1996-ban ünnepelték a magyar űrkutatás 50-edik évfordulóját. Bay Zoltán
Holdra küldött radar visszhang kísérletétől számították a magyar űrkutatás
megindulását. Hazánkban az űrkutatás oktatása az amatőrcsillagászati mozgalomból
nőtt ki, melyben a legfontosabb közösségformáló kezdeményezéseket Kulin
tette. A felsőoktatásban az űrkutatási témák oktatása először a csillagász
képzéshez kapcsolódott. Az ELTE TTK-n 1966-ban indult a csillagász képzés
és az első diplomákat 1968-ban osztották ki. A hazai tudományegyetemek
közül hosszú ideig csak a budapestinek volt csillagász képzése, de 2000-től
már a Szegedi Egyetemnek is van. Ma már doktori képzés is kapcsolódik az
űrkutatáshoz: ez a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetében kifejlesztett
űrkemencéhez és a vele végezhető mikrogravitációs anyagvizsgálati programokhoz
illeszkedik. A Magyar Űrkutatási Iroda szervezeti keretei között működő
űrkutató csoportok (25) közül 10 működik egyetemeinken, több ezek közül
orvosegyetemeken. Ezekről a hazai űrkutatás keresztmetszetét bemutató összefoglaló
cikk szól majd (Both Előd tollából ebben a Természet Világa kötetben),
ezért jelen írásunkban néhány súlyponti területet mutatunk be a hazai űrkutatás
oktatásból.
Azt előjáróban elmondhatjuk,
hogy kibontakozóban van a magyarországi felsőoktatásban az űrkutatás irányába
történő képzés. Levelező tanfolyam már volt tanárok részére az 1995/1996-os
tanévben, az ELTE TTK-n. Több űrkutatáshoz kapcsolódó tantárgyat oktatnak
a kollégák a különböző felsőoktatási intézményekben. Legtöbb ilyen témájú
tantárgy az ELTE TTK Csillagászati Tanszékén folyó képzésben van, ahol
a különféle magyarországi űrkutató csoportok vezető kutatói tartanak kurzusokat
(Almár Iván, Balázs Lajos, Fejes István, Érdi Bálint, Illés Erzsébet, Szegő
Károly). Nincs már messze az az idő, amikor az Űrkutatás szakra, mint önálló
szakra lehet majd jelentkezni az érettségizett diákoknak.
IRODALOM
Almár I., Horváth A. (szerk.) 1985:
Űrhajózási Lexikon. Zrinyi K. Budapest
Almár I. (szerk.) 1996. Űrtan SH
Atlasz. Springer, Budapest
Bérczi Sz. 1978: Planetológia. J3-1154.
Tankönyvkiadó, Budapest
Bérczi Sz. 1985: Anyagtechnológia
l.- Anyagrendszertan. J3-1333. Tankönyvkiadó, Budapest
Bérczi Sz. 1991: Kristályoktól bolygótestekig.
Akadémiai Kiadó, Budapest
Sz. Bérczi, V. Cech, S. Hegyi, A.
Sz-Fabriczy, B. Lukács (1998): Technology/environment „chesstable”: Cross
effects between planetary currents and technologies. LPSC XXIX, #1371,
LPI CD-ROM, Houston
Sz. Bérczi, V. Cech, S. Hegyi, T.
Borbola , T. Diósy, Z. Köllő , Sz. Tóth (1998): Planetary geology education
via construction of a planetary lander probe..LPSC XXIX, #1267, LPI CD-ROM,
Houston
Sz. Bérczi, B. Drommer, V. Cech,
S. Hegyi, J. Herbert, Sz. Tóth, T. Diósy, F. Roskó, T. Borbola. (1999):
New Programs with the Hunveyor Experimental Lander in the Universities
and High Schools in Hungary. LPSC XXX, #1332, LPI CD-ROM, Houston
Sz. Bérczi, S. Kabai, S. Hegyi,
V. Cech, B. Drommer, T. Földi, A. Fröhlich, G. Gévay. (1999): TUTOR on
the Moon: A Discovery Type Multiple Lunar Probe (Improved Surveyors) Constructing
and Research Program for Universities. LPSC XX, #1037, LPI CD-ROM, Houston
Both E. 1999: A magyar űrkutatás
1999-évi tevékenysége. In: Magyar űrkutatás 1999. MÜI, Budapest
Cohen, J. H., Treiman, A. H. 1999:
The Longitudinal Extent of a Layered Sequence in the Sub-Surface of Mars:
Evidence for Diagenesis in the Hesperian. LPSC XXX, #1254, LPI, CD-ROM,
Houston
B. Drommer, G. Blénessy, G. Hanczár,
K. Gránicz, T. Diósy, Sz. Tóth, E. Bodó. (1999): The 3D system and operations
with Hunveyor and its rover: website for students to use lander instruments
on a simulated planetary surface LPSC XXX, #1606, LPI CD-ROM, Houston
T. Diósy, F. Roskó, K. Gránicz,
B. Drommer, S. Hegyi, J. Herbert, M. Keresztesi, B. Kovács, A. Fabriczy,
Sz. Bérczi (2000): New instrument assemblages on the Hunveyor-1 and -2
experimental university lander of Budapest and Pécs. LPSC XXXI, #1153,
LPI CD-ROM, Houston
Ferenc Cs.: Az űrtevékenység helyzete
és trandje (1998). Magyar Űrkutatás 1997. 33-98. MŰI, Budapest
Hargitai H. (1999): Az Io hegyeinek
eloszlása és morfológiája. XXIV. OTDK. Debrecen
Hargitai H. (2001) Földrajzi információk
kimérése idegen égitestekről készített űrfelvételekből. XXV. OTDK.
S. Hegyi, B. Kovács, M. Keresztesi,
I. Béres, Gimesi, Imrek, Lengyel, J. Herbert (2000): Experiments on the
planetary lander station and on its rover units of the Janus Pannonius
University, Pécs, Hungary. LPSC XXXI, #1103, LPI CD-ROM, Houston
Kereszturi Á., Sik A. (2001): Feng-shui
on Mars - History of geomorphological effects of water and wind. LPSC XXX,
#1216, LPI CD-ROM, Houston
Kereszturi Á., Sik A. (2001): Marsi
felszínalaktan. A víz és a szél felszínformáló munkája. XXV. OTDK.
Meyer C. 1987: Holdkőzetek. NASA
Cur. B.P.No.76. (ELTE, 1994)
Rakonczai J., Hargitai H., Bérczi
Sz. (2001): Comparison of the ancient meandering riverbeds in the Chryse
Region, Mars, and on the Tisza flooded basin in the Carpathian Basin, Earth.
LPSC XXXII, #1507, LPI CD-ROM, Houston
F. Roskó, T. Diósy, Sz. Bérczi,
A. Fabriczy, V. Cech, S. Hegyi (2000): Spectrometry of the NASA Lunar Sample
Educational Set. LPSC XXXI, #1572, LPI CD-ROM, Houston
Wilhelms D. 1987: The Geologic History
of the Moon. USGS-PP-1348. Washington
2001.04.
(c) Bérczi Szaniszló